„Gennyesre keresték magukat” – újra összecsaptak a parlamentben

image 6483441 (70)
2023.05.30. 13:21 Módosítva: 2023.05.30. 15:10
Az Országgyűlés a pünkösdi hétvége után kedden ülésezett. Napirend előtt szóba került többek között az oktatás, a végrehajtói kar, a szakképzés, valamint a nyugdíjemelés is.

Bakos Bernadett napirend előtti felszólalásában arról beszélt, hogy mindössze huszonnyolcan jelentkeztek első helyen kémiatanárnak.

Súlyos összeomlás zajlik a színfalak mögött. Néhány év múlva egyszerűen nem lesz, aki tanítson

– jelentette ki az LMP képviselője.

Az ellenzéki politikus hangsúlyozta, minőségi oktatás nélkül nincs versenyképes ország, a probléma megoldásához viszont meg kell érteni, hogyan jutottak idáig. Bakos Bernadett szerint a fiatalok racionális döntéseket hoznak, olyan képzést szeretnének kapni, ami garantálja a megélhetésüket, de a tanári pálya nem ilyen, „mert a kormány így döntött”.

Az LMP képviselője „szélsőséges neoliberális” politikáról beszélt, a kormánynak „a tőke érdeke előrébb való az embereknél”. Az akkumulátorgyárakra kitérve megjegyezte, „még mi fizetünk azért, hogy ide hozzák a szennyező üzemeket”.

Dömötör Csaba az oktatásról elmondta, minden ellenkező állítás ellenére a kormány is abban érdekelt, hogy a tanárok megbecsülést, a diákok versenyképes tudást kapjanak. Ennek egyik eszköze a béremelés, emelték is a béreket, de valóban többre van szükség. Az államtitkár az uniós pénzek érkezéséhez kötötte a további béremelést.

Emellett iskolafejlesztési program indult, de még nem értek a végére, megújult az alaptanterv, valamint vizsgálják a digitális eszközök használatát. Az új életpályatörvény ügyében párbeszéd zajlik.

Ön pár éve képviselő, de nem tudom nem felhívni arra a figyelmét, hogy amikor az önök szövetségese korábban kormányzott, nem arról ment a vita, hogyan lehet növelni a béreket, hanem csökkentették a béreket. Utcára tettek tízezreket, nem felújították az iskolákat, hanem közel négyszáz helyen megszüntették az oktatást.

Dömötör Csaba az akkumulátorgyárakról kifejtette, a kérdés az, hol lesznek Európában autógyártási kapacitások, és Magyarország ebben részt tud-e venni.

„Ez egy égő probléma”

Tordai Bence, a Párbeszéd – Zöldek frakcióvezető-helyettese „a fideszes végrehajtási maffia áldozatairól” beszélt. A végrehajtási rendszerrel összefüggésben elmondta: az a „legordítóbb igazságtalanság”, amit az „Orbán-rezsim” az elmúlt 13 évben felépített. Kifejtette, hogy a végrehajtók a legnagyobb bajba jutottakon nyerészkedtek, építették a fideszesek „maffiahálózatát”.

Az ellenzéki politikus kifogásolta, hogy magáncégeknek szervezték ki a végrehajtást, illetve a végrehajtói kinevezések politikai alapon történnek meg. Tordai Bence szerint olyan szabályozásokat hoznak, amelyek kizárólag a végrehajtók érdekeit szolgálják, ez ellen küzdeni kell, „ez egy égő probléma”, „egy olyan seb, amely már üszkösödni kezd lassan”, a végrehajtók „gennyesre keresték magukat”.

Tordai Bence arról is beszélt, hogy a végrehajtási törvény ezer sebből vérzik, a Párbeszéd – Zöldek ezért kedden (május 30.) a Fővárosi Törvényszék előtt tüntetnek majd. 900 ezer végrehajtási ügy van folyamatban, vagyis több millióan érintettek. A politikus hangsúlyozta: tisztességes, emberséges, átlátható végrehajtási rendszerre van szükség.

Répássy Róbert államtitkár válaszában elmondta: úgy látja, hogy Tordai Bencéék a bíróság ellen kívánnak tüntetni, ezt ő helytelennek tartja, elítéli. Az ellenzéki politikus minden egyes állítását visszautasította. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a Fővárosi Törvényszék és a bíróságok törvényesen hozták meg az ítéleteiket. Azt is elmondta: a bírósági végrehajtás magántartozásokról szól, minden esetben ítélet vagy közjegyzői okirat alapján járnak el a végrehajtók. A felelősségük abban áll, hogy ezt törvényesen hajtsák végre. Nem őket kell hibáztatni, ha valaki tartozik, ugyanis a bíróságok hozták az ítéleteket. Politikai felelőtlenség ez ellen szót emelni. Számos jogorvoslat, per és kifogás van az adós kezében, ha ezek eredménytelenek, csak akkor kerül sor bírósági végrehajtásra. Leszögezte, hogy az adósoknak akkor is meg kell fizetnie az adósságukat, ha megváltozik a végrehajtási rendszer.

„Na, akkor majd én elmagyarázom…”

Toroczkai László azzal kezdte felszólalását,

na, akkor majd én elmagyarázom a képviselőknek, miért egyértelmű, hogy a kormány, ugyanúgy, mint 2010 előtt a balliberális kormányok, kézi vezérléssel irányítja a végrehajtó maffiát.

A Mi Hazánk Mozgalom vezetője a végrehajtói kar új elnökéről is beszélt, megemlítve, hogy nemrég nevezték ki végrehajtónak, most pedig már a kar vezetője. Álláspontjuk szerint az elmúlt időszakban jogszerűtlenül neveztek ki új végrehajtókat, ezért nem jósol hosszú szakmai utat az új elnöknek.

Toroczkai Lászlónak „egyszerűen felfoghatatlan”, hogy a kormány miért nem próbálja visszaállítani a közbizalmat, és miért söpri le a kezdeményezéseiket, amelyek például a végrehajtói rendszer nonprofittá alakításáról szólnak.

Válaszában Répássy Róbert közölte,

összeesküvés-elmélet, amit előadott.

Az államtitkár hangsúlyozta, senki nem azért kerül a bírósági végrehajtási eljárás alá, mert véletlenül kiszemelték őt a végrehajtók, azért kerül a hatálya alá, mert önként nem teljesített. A tartozást pedig akkor is meg kellene fizetni, ha nonprofit lenne a rendszer.

A politikus a végrehajtói kar tisztújításáról leszögezte, az Országgyűlésben egy éven keresztül mindenki ezt követelte, sőt számonkérték a kormányon, hogy miért nem avatkozik be. Azzal kapcsolatban, hogy egy olyan személyt választottak elnöknek, akit nemrég nevezték ki végrehajtónak, megjegyezte, hogy legalább nem kötődik az előző társasághoz.

Normális bérekre van szükség

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik – Konzervatívok képviselője „Mikor lesz a magyar munkavállaló az első?” című, napirend előtti felszólalásában ismét a magyar munkaerő előnyben részesítésére hívta fel a figyelmet a külföldi vendégmunkásokkal szemben. A jobbikos képviselő szerint nem természetes, hogy a kormány a harmadik világból tízezrével, százezrével importálna vendégmunkásokat, miközben a magyar munkavállalók meg kényszerből távoznak az országból az alacsony bérek miatt.

Hangsúlyozta, hogy a magyar adófizetők forintjaiból csak olyan munkahelyek létrehozását kellene támogatni, amelyek a magyar családoknak segítenek. A Jobbik – Konzervatívok „hármas pajzsot” javasol a magyar munkavállalók megvédésére. Az ellenzéki politikus szerint a „hármas pajzsuk” nem tökéletes, de erős védelmi rendszert jelentene. Arról is beszélt: a magyar munkakeresők számára ingyenes programokat kellene indítani, és támogatni az átképzésüket a munkaadói igényeknek megfelelően. Továbbá azt is kiemelte, hogy tisztességes bérszínvonal kell, de ez nem lehetséges, ha a vendégmunkásokkal letörik a béreket.

Normális bérekre és normális jövőképre van szükség

– jelentette ki Z. Kárpát Dániel.

Fónagy János államtitkár elmondta: 2010-et követően egy érezhető foglalkoztatáspolitikai fordulat következett be. 2023-ban ott tartunk, hogy a „gazdasági fejlődés korszakát éljük” a járvány és a háború ellenére is. A munkanélküliség fenyegető réme helyett a munkaerőhiány rémével néz szembe az ország, de ez kedvezőbb helyzet, mint ha az előbbiről lenne szó.

Az államtitkár szerint abban nincs vita, hogy elsősorban a magyarországi munkaerőnek kell munkát biztosítani, a kérdés az, hogy mennyire képesek ezzel az igényeket kielégíteni. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a 4,7 millió foglalkoztatott mellett, 82-83 ezer vendégmunkás van, ráadásul jelentős részük a környező országokból, túlnyomórészt háborús kényszerből átjövő magyar munkavállaló.

„Önök kiszolgáltatott inasokat akarnak legyártani”

Komjáthi Imre felszólalásában azt állította, hogy Mészáros Lőrinc már nem gázszerelő, bár az volt valaha, ma „tehetős kormánypárti oligarcha”. Az MSZP társelnöke úgy látja, az összes magyar gázszerelő el tudna helyezkedni nyugaton a hazai fizetése többszöröséért, de közülük sokan néhány év múlva nyugdíjba vonulnak.

Hosszú hónapokra előre be van táblázva, aki még itthon és ilyen szakmában dolgozik. Mit műveltek önök az elmúlt tizenhárom évben a szakképzéssel?

Az MSZP társelnöke szerint Orbán Viktor rózsás képet festett a Szakma Sztár Fesztiválon a szakképzés helyzetéről, a valóság ennél sötétebb, „önök kiszolgáltatott inasokat akarnak legyártani sokoldalú szakemberek képzése helyett”.

Az MSZP olyan szakképzést támogat, amelyben a diák érdeke nem tűnik el a „rövid távú kapitalista megrendelői igények mögött”. A szocialista politikus luxusvagyonadót is javasolt.

Vitályos Eszter államtitkár válaszában közölte:

Bárcsak ezeket a nagy szavakat akkor is tetten érhettük volna, amikor önök kormányoztak, akkor a képzési szerkezet nagyban növelte a lemorzsolódást a szakképzésben. Sem a képzőiskolák, sem a tanulók nem voltak érdekeltek abban, hogy a helyi munkaerőpiac igényének megfelelő képesítést tanítsák, tanulják.

A kormány kiemelt feladatának tekinti a tudásalapú gazdaság megteremtését, a versenyképesség javítását, „a fenntartható gazdasági növekedés egyik alapfeltétele éppen a képzett, alkalmazkodni képes munkaerő”. A szakképzési rendszer egyszerűsödött, átláthatóvá és átjárhatóvá vált. A politikus hangsúlyozta, hogy béremelések is történtek ezen a területen.

Kamuköltségvetés vs. védelmi költségvetés

Bedő Dávid, a Momentum frakcióvezető-helyettese a 2024-es költségvetéssel kapcsolatban elmondta: az egy „vicc”, „komolytalan fércmunka”, „kamuköltségvetés”, a laikusok ámítására szolgáló a számokkal. Azt is felidézte, hogy a 2023-as költségvetést több mint 90-szer módosította a kormány. A momentumos politikus szerint a „tavalyi baklövések” nem állítják meg abban a kormányt, hogy újra elkövesse azokat. Bedő Dávid úgy véli, „az is csoda lesz”, ha egy számjegyű lesz az infláció jövőre. Hozzátette, hogy nehéz komolyan venni a kormányt, ha ekkora „kamu” a költségvetés.

Kritizálta a kormányt, amely szerint Európa-rekorder inflációjáért mindenki hibás, csak ők nem. Bedő Dávid azonban kijelentette, hogy az inflációnak nem külső, hanem főleg belső okai vannak. Ezek között említette pl. a „szocializmust idéző ársapkákat”, „a forintot gyengítő monetáris politikát”.

Bedő Dávid kiemelte: a költségvetésnek az oktatási válságra kellene reagálnia, hogy a pedagógusok méltó béreket kapjanak, és a diákok ne menjenek el külföldre, máskülönben egy egész generációt fog elveszíteni az ország. A költségvetésnek meg kellene akadályoznia az oktatás összeomlását, de úgy tűnik, hogy a kormány szándékosan űzi el a diákokat külföldre. A momentumos politikus leszögezte, hogy kiszámítható, tervszerű, átlátható költségvetésre lenne szükség.

Dömötör Csaba úgy érzi, hogy Bedő Dávid az SZDSZ „lenézően nyegle stílusát” csempészi vissza a parlamentbe. Az államtitkár válaszában elmondta, hogy egy védelmi költségvetésről van szó, amelynek három súlypontja van: a munkahelyek védelme, a rezsi védelme és a honvédelem. Az is nagy szó, hogy a jelen körülmények (háború, háborús infláció) között is tetten érhető a gazdasági növekedés.

Az oktatásra 3334 milliárd forint lesz a költségvetésben, vagyis többet fognak költeni rá. Az államtitkár azzal vádolta meg a Momentumot, hogy egy olyan sajtótájékoztatót tartottak, amelyen azt javasolták, hogy Brüsszel támasszon további feltételeket az uniós pénzek ügyében. Dömötör Csaba szerint már nem „a színfalak mögött súgnak”, hanem nyíltan követelik, hogy az ország ne jusson hozzá az uniós pénzekhez. Azt is hozzátette: szerinte érkeznének a pénzek, ha Brüsszelt valóban érdekelné a magyar oktatás, de azért nem küldik a pénzeket, mert a kormány nem adja be a derekát a háborús ügyekben, hónapok óta megy a nyomásgyakorlás. A Momentum álláspontjával kapcsolatban az államtitkár megkérdezte: „Kiket képviselnek önök?”

„Önök nem ígértek semmit, de azt be is tartották”

Gy. Németh Erzsébet az évközi nyugdíjemelés hiányáról beszélt, „szándékosan alultervezik az inflációt, hogy kevesebb nyugdíjat kelljen kifizetni, majd hónapokkal később a homlokára csap a kormány, a nyugdíjak nem őrizték meg az értéküket, ezért utólag fizetik ki a különbözetet”.

Addig azt a pénzt, ami év közben is megilletné a nyugdíjasokat, a kormány szabadon használja, mintha az övé lenne. Önök a magyar nyugdíjasokkal hiteleztetik az államháztartást.

A DK politikusa hangsúlyozta, „ez nem valami jutalom, nem valami kegy, ez olyan pénz, amiért ezek az emberek végigdolgozták, végigadózták az életüket”. Gy. Németh Erzsébet szerint ma egy átlagnyugdíjat kapó idősnek körülbelül 84 ezer forinttal tartozik a kormány.

Tállai András válaszában világossá tette, nyugdíjkorrekciót hajtanak végre, ahogy azt tették az elmúlt tizenkét évben.

Ön nagyon jól tudhatja, hogy a Fidesz–KDNP-kormány megbecsüli a nyugdíjasokat, nem úgy, mint azt önök tették nyolcéves kormányzásuk alatt. Abban biztosan különbözünk, hogy önök nem ígértek a nyugdíjasoknak semmit, de azt be is tartották.

Az államtitkár azzal folytatta, a kormány ígéretet tett a nyugdíjak értékének megvédésére, ezt minden évben meg is teszik, van 13. havi nyugdíj, nyugdíjemelés volt, és amikor a gazdasági teljesítmény megengedi, egyszeri kiegészítésekkel biztosítanak többletnyugdíjat.

Mit üzen Csíksomlyó?

Latorcai János, a KDNP képviselője arról beszélt napirend előtt, hogy mit üzen Csíksomlyó. Többek között elmondta, hogy Csíksomlyó évszázadok óta, minden évben erőt és reményt üzen. Csíksomlyó a hit és a megmaradás üzenetének egyik legfontosabb spirituális központjává vált, amely egyúttal meghatározza a nemzeti öntudatunkat. „Ha döntően elkötelezzük magunkat a jó ügy mellett, akkor az Isten is megsegít” – jelentette ki Latorcai János, aki hosszasan beszélt a magyar megmaradásról is, de a háborút is érintette felszólalásában. Soltész Miklós államtitkár megköszönte az összmagyarságnak, a sok százezer zarándoknak az imádságát, illetve a román hatóságoknak is megköszönte a segítségét.

„Korrupt baloldali brüsszeli elit”

Zsigmond Barna Pál arról beszélt, hogy „példátlan lépésre szánta el magát a korrupt baloldali brüsszeli elit”, olyan határozatot kíván elfogadni az Európai Parlament, amellyel megakadályoznák Magyarország soros uniós elnökségét.

A kormánypárti képviselő ezt drasztikus támadásnak nevezte,

amihez semmilyen jogalapjuk nincs, a tervezet a kettős mércét igazolja, a készülő szöveg hemzseg a durva hazugságoktól, és többek között arra szólítja fel az Európai Bizottságot, hogy ne fizesse ki Magyarországnak az uniós pénzeket.

Dömötör Csaba szerint nagy, meghatározó kérdésekkel nem foglalkoznak az EP-ben, például azzal, hogy Európa a szankciók miatt csak sokkal magasabb áron tudja beszerezni a szükséges energiát, ennek következményeként a 80-as évek óta nem látott szinten van az infláció a kontinensen, a versenyképesség óriási hátrányt szenved el, munkahelyek kerülnek veszélybe. Az államtitkár megjegyezte, „akár részleteiben, akár egészében nézzük, amit a baloldal képvisel, az egy veretes háborúpárti álláspont”, ennek alátámasztására megemlítette többek között Karácsony Gergely főpolgármester szavait.

(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)