Új néven folytatja Karácsony Gergely pártja

Irány: 2024! – Párbeszéddel a Zöld Magyarországért! címen szervezett nagyrendezvényt a Párbeszéd, s az már a meghívóból kiderült, hogy a XIII. kerületi eseményen Szabó Rebeka és Tordai Bence társelnökök mellett felszólal Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere, Jávor Benedek, a párt uniós tanácsadója, egyben a brüsszeli iroda vezetője, továbbá Szabó Tímea frakcióvezető és V. Naszály Márta I. kerületi (budavári) polgármester.

Ahogyan az várható volt, a jövő évi események, így az európai parlamenti és az önkormányzati választások álltak a rendezvény fókuszában, az azonban sokakat meglepett, hogy Szabó és Tordai a politikai közösség életében új fejezetet is nyit azzal, hogy új nevet és új logót jelent be.

Mindez persze csak a keret, amit meg is akarnak tölteni tartalommal, az EP-lista mellett kiemelt téma volt, hogy Karácsony és V. Naszályi milyen taktikával tervez ráfordulni 2024-re. 

Akkumulátorgyárak, erdőirtások 

A társelnökök nem mentek el szó nélkül most sem az akkumulátorgyárak ügye mellett. Méghozzá abban a kontextusban tettek róla említést, hogy egy friss ENSZ-jelentés szerint a globális vízválság, az elsivatagosodás már ma is több milliárd embert érint, és hamarosan kicsúszhat az ellenőrzésünk alól.

Ezek után el tudjuk képzelni, hogy itthon a kormány által erőltetett, vízpazarló akkumulátorgyárak mekkora veszélybe sodorják az ország vízkészleteit

– mondta Szabó Rebeka. 

Gondolatmenetét azzal folytatta: szintén hivatalos adat, hogy a világ talajainak egyharmada már most leromlott az intenzív mezőgazdaság vagy az erdőirtások következtében. Ez a biológiai sokféleség, majd a terméshozamok csökkenéséhez és így súlyos élelmezési válsághoz vezet. „Magyarországon eközben porviharok okoznak tömegbalesetet, és a politikai bosszú miatt a kormány még egy ökológiai mintagazdaságot is képes volt beszántani” – tette hozzá Szabó. Megjegyezte, hogy a világ erdeinek körülbelül 80 százaléka elpusztult, vagy úgy leromlott, hogy már nem biztosít védelmet az éghajlatváltozás káros hatásaival szemben. „Magyarországon ehhez képest a védett erdőkben is engedélyezik a tarvágást” – fűzte hozzá.

Válságról válságra bukdácsolunk

Tordai Bence ezt azzal folytatta: érdemes tudatosítani, hogy már legalább másfél évtizede válságról válságra bukdácsolunk. „Mindig adunk neki valami új nevet, ingatlanpiaci buborék, pénzügyi válság, menekültválság, Covid-válság, energiaválság, felcímkézzük és elkülönítjük a válságokat, hogy rendkívülinek tűnjenek, ne kelljen észrevenni a valódi okokat, és ne kelljen szembenézni azzal, hogy a rendszer mint olyan már réges-rég nem működik” – érvelt. 

Válságok jönnek és mennek Tordai szavai szerint, az aktuális hatalom pedig mindent elkövet azért, hogy „ne vegyük észre, mindezen válságok gyökere ugyanaz: a pazarló, erőforrás-intenzív, a környezet és az ember kizsákmányolására épülő, fenntarthatatlan gazdasági rendszer”. Úgy véli, a zöldek mindig is azt mondták, hogy holisztikusan és rendszerszinten kell gondolkodni. „Nem elég a tüneti kezelés, nem elég a kárelhárítás, nem elég a zöldre festés” – sorolta.

Soha nem látott ökológiai, szociális, kulturális és politikai válság kellős közepén vagyunk. S ha nem értjük meg, hogy rendszerszintű problémákról van szó, akkor lehet papolni bármiről, az érdemi változást nem hoz

– hangoztatta a társelnök. Mint mondta, zöldnek lenni nem merül ki abban, hogy szeretjük a fákat meg a madarakat. „Biztos vagyok benne, hogy konzervatív vagy liberális kollégáink nagy része szintén szeret hűsítő erdőkben sétálni vagy megmártózni egy tiszta vizű tóban. De nem ettől lesz valaki zöld. Mint ahogyan pusztán attól sem lesz valaki a zöldpolitika értő híve, hogy sokat bringázik, és kerüli a műanyag zacskók használatát. Ezek mind nagyon fontosak, de önmagukban nem hoznak érdemi változást.”

Tordai Bence szerint a zöldpolitika ott kezdődik, ahol és amikor megértjük, mit jelent a fenntarthatóság, és hogy magával a rendszerrel, a rendszer alapvető logikájával, szemlélet- és működésmódjával van baj.

Jávor Benedek vezeti az EP-listát

Szabó Rebeka és Tordai Bence kiemelte: zöld Európát és benne zöld Magyarországot kívánnak építeni. A társelnökök hangsúlyozták: a jövő csak zöld lehet, narancssárga, kék, lila vagy barna semmiképp. Előretekintve 2024-re, motorjai kívánnak lenni az önkormányzati együttműködéseknek, amelyeknek elsődleges célja a részvételi demokrácia, az igazságosság és a fenntarthatóság.

Az európai parlamenti választások kapcsán elhangzott, hogy a strasbourgi székhelyű jogalkotási szerv a világ egyik legprogresszívebb testülete a zöldügyek tekintetében. Bejelentették:

Jávorról elmondták: 2019-ben elnyerte az év EP-képviselője díjat környezetvédelem kategóriában, az Európai Adófizetők Szövetsége pedig az egész 2014–2019-es ciklus legjobb zöldképviselőjének választotta.

A kampány elkezdődött

Szabó és Tordai bejelentései után két tematikus panelbeszélgetéssel folytatódott a program. Az elsőt az európai parlamenti tematika határozta meg, ezen Jávor Benedek és Szabó Tímea mellett Lakner Zoltán politológus és Köves Nóra, a Zöldek/Európai Szabad Szövetség keleti hálózatépítési munkatársa vett részt. A folytatásban, a második panelben az önkormányzati ügyekre kanyarodtak: ebben Karácsony Gergelyen és V. Naszályi Mártán kívül párbeszédes alpolgármesterek szerepeltek.

A rendezvényen elhangzott: a választási kampány megkezdődött. A zöldek politikusai azt mondták:

Úgy vélik, sokaknak kényelmesebb lenne, ha megszűnnének létezni. Ugyanakkor felidézték: a Párbeszéd – Zöldek adta azt a főpolgármester-jelöltet, aki három ellenzéki riválisa legyőzése után visszahódította Budapestet. Emellett a jelöltjeik a 2021-es előválasztáson ötből ötször győzték le az állítólag legerősebb ellenzéki párt jelöltjeit. Továbbá az ő frakciójukban ül a 2022-ben egyéni győztes ellenzéki képviselők majd negyede, ami annak köszönhető, hogy a körzeteik kétharmadában legyőzték a Fidesz jelöltjeit.

Karácsony: Orbán személyes kérése volt

Szóba került a főpolgármester budapesti autósok elleni „harca”, amelynek az utóbbi időszakban a Nyugati téri felüljáró vált a szimbólumává. Karácsony Gergely szerint ez is a magyar politika párbeszéd-képtelenségét mutatja, hiszen a felüljáró lebontásáról már az előző városvezetés megállapodott a magyar kormánnyal, az „Orbán Viktor személyes kérése volt”. Karácsony kifejtette: a szóban forgó felüljáró ronda, és nincs is rá szükség. Úgy véli, olyan forgalmat terel a belvárosba, amit aztán az nem bír el.

Meggyőződése szerint nem autópályáknak, hanem embereknek kell találkozniuk a belvárosban. Az M3-as metró rekonstrukciója után folytatják az észak–déli tengely megújítását városi sugárutakkal, de a koncepció szerves része a villamoshálózat bővítése is a pesti oldalon. Ez utóbbi csonkolása Karácsony Gergely szerint történelmi bűn volt, a Bajcsy-Zsilinszky úti villamos visszaépítése fontos, szükséges lépés. Városfejlesztési stratégiáját röviden, tömören a főpolgármester úgy összegezte:

Arra kérte a budapestieket, nézzenek úgy a városra, mint a turisták, hogy értékelni tudják a természeti adottságokat és az építészeti örökséget. „Fedezzük fel újra, milyen nagyszerű helyen élünk, becsüljük meg jobban ezeket az értékeket!”

(Borítókép: Németh Kata / Index)