„A Gyurcsány jobb volt? Igen” – így falatozik az ellenzéki pártokból a DK

A 2022. áprilisi választás óta a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció több, más pártokból érkezett politikust is bemutatott, a csatlakozókból azóta egy tabló is készült:

Pártigazgatói székből az árnyékkormányba

Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd volt pártigazgatója is csatlakozott a DK-hoz, ráadásul rögtön környezetvédelmi ügyekkel foglalkozó árnyékkormánybiztos lett belőle.

Kocsis-Cake Olivio az Index kérdésére kifejtette: a 2022-es választásoknak két olyan tanulsága volt, amelyek megmutatták, hogy mi hiányzott az ellenzékből.

Az egyik, hogy nem gondolták a választók ezt a formációt kormányzóképesnek. A másik az erő és a szervezettség üzenetének hiánya

– húzta alá a politikus, hozzátéve: a választás utáni beszélgetések, akár más ellenzéki pártok politikusaival, akár a Párbeszéden belül, arról is szóltak, hogy ezt az állapotot hogyan lehet elérni.

Kocsis Cake-Olivio már egy májusi interjúban is hangsúlyozta, hogy az ellenzéknek kormányzóképességet kell építenie, különösen válságidőszakban, amikor a választók keresik azokat a pártokat, amelyek konkrét megoldást kínálnak a problémákra.

Én már akkor is azt gondoltam, hogy az ellenzéki pártoknak egy olyan projektet kell elindítaniuk, amiben bizonyítják, hogy akár pár héten, vagy hónapon belül képesek átvenni a kormányzást, felkészültek erre. A gyakorlatban ezt a DK valósította meg, ez a párt mutat szervezettséget és erőt

– fogalmazott a Párbeszéd korábbi pártigazgatója, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy több kutatás már a középpárti kategóriába méri a DK-t.

„Az árnyékkormány megalakításával meggyőző üzenetet küldött a DK, kormányzásra készülnek, ez rezonál a választókkal, sokan, akik kormányváltást szeretnének, a DK-ban látják azt, ami hiányzott 2022-ben” – emelte ki a korábbi országgyűlési képviselő, aki szeretné azt a munkát folytatni, amit négy évig a parlamentben végzett, „a zöldügyek feltárásában, kommunikációjában, előtérbe helyezésében talán tudok pluszt hozni a DK-ba, és ebben a szakpolitikában hozzá tudok járulni ahhoz, hogy az árnyékkormány még felkészültebb legyen”.

Miért nem építettek kormányzóképes erőt a Párbeszédből? – kérdeztük Kocsis-Cake Oliviót, aki elismerte, „egyik párt sem tudta ezt megvalósítani, hogy miért nem, azt nem tudom, ez önkritika is, én sem tudtam elérni a választás előtt, hogy még kormányzóképesebbek, szervezettebbek legyünk, de kevésbé jelentős szereplő voltam az összefogásban. A DK-nak viszont azóta sikerült, náluk van a recept, számomra pedig abban a közállapotban, amit a Fidesz teremtett, a kormányváltás a legfontosabb”.

Kíváncsiak voltunk az átigazolási folyamat hátterére is, hogy ki keresett kit a pártváltás előtt. Kocsis-Cake Olivio elárulta: „Organikus folyamat volt. A választásokig napi szintű kapcsolatban voltam valamennyi ellenzéki párt vezetőivel, középvezetőivel. Együtt szerveztük az előválasztást, közös programot írtunk, közösen kampányoltunk. A választás után fennmaradt a kapcsolat jó pár emberrel, beszélgettünk a választás tanulságairól, ami ilyenkor természetes.”

A politikus szerint április 3-a után sok, kormányváltást akaró szavazó azt gondolhatta, hogy ez a kormány tíz-húsz évre be van betonozva, „ez a legveszélyesebb dolog, ami történhet, elfogadni a hatalmat leváltani vágyóknak, hogy nincs esély”. Kocsis-Cake Olivio a választás utáni beszélgetések során úgy érezte, hogy leginkább a DK-val rezonálnak a gondolatai, velük váltak egyre sűrűbbé a beszélgetések, végül ez csúcsosodott ki abban, hogy csatlakozik a párthoz. A környezetvédelmi ügyekkel foglalkozó árnyékkormánybiztosi pozícióra Dobrev Klára kérte fel.

Kenéz István is a Párbeszéd után csatlakozott a DK-hoz. A politikus korábban a Párbeszéd Pest megyei szervezetének alelnöke volt, az elmúlt években a párt Felügyelő Bizottságának elnöki feladatait látta el.

Kenéz István az előválasztás idején már dolgozott együtt a DK csapatával, „elképesztő volt látni, hogy a DK egyszerre jelent egy fegyelmezett, hatékonyan működő pártot és egy befogadó és barátságos közösséget. Akkor értettem meg, hogy a hatalmat leváltani szándékozó választók miért a DK-t tartják a legesélyesebbnek erre a történelmi feladatra.”

Elkötelezett demokrataként tevékenyen részt kívánok venni az Orbán-rezsim lebontásában, ennek a feltételei pedig csak a Demokratikus Koalícióban adottak. Dobrev Klára világosan megmutatta, hogy az árnyékkormány jelenti az egyetlen kormányzóképes alternatívát az ellenzékben, ezzel pedig ők a kormányváltást akarók utolsó reménye

– sorolta Facebook-oldalán a többi átlépőhöz hasonló érveket az expárbeszédes is.

Szombathelyen kettőt is igazolt a DK

Horváth Attila, Szombathely egyik alpolgármestere az MSZP-ből igazolt a DK-hoz. A politikus 2010 óta volt az MSZP tagjaként önkormányzati képviselő, 2019 óta a város költségvetésért és beruházásokért felelős alpolgármestere.

Ebben a bő évtizedben azt tanultam meg, hogy a tisztességes szándék és a szavak mit sem érnek a politikában, ha nem rendelkezünk azzal a képességgel, ami a tettekhez és a kormányzáshoz kell. Ez nemcsak Szombathelyre vagy bármely más magyar városra, hanem az országra is igaz. Régóta úgy látom, hogy országosan a Demokratikus Koalíció jelenti az egyetlen kormányzóképes erőt az ellenzékben, Dobrev Klára és az árnyékkormány csak még látványosabbá tették ezt

– indokolta döntését Horváth Attila, hozzátéve: „Látszik, hogy a DK felismerte, nem elég beszélni arról, hogy mit tennénk, mert nem fog az ölünkbe hullani; kockáról kockára kell felépíteni az ellenállást, és fel kell készülni a kormányzásra is. Büszke vagyok rá, hogy mostantól én is ehhez a közösséghez tartozhatok, és a Demokratikus Koalíció színeiben képviselhetem a szombathelyieket!”

A szintén szombathelyi képviselő Kopcsándi József is az MSZP-ből igazolt a DK-hoz. Kopcsándi József kifejtette: 2014 óta Szombathely 6. választókörzetének önkormányzati képviselője, „mindig azt mondtam, hogy csak úgy érdemes politizálni, ha az ember úgy ígér, ha be is tudja tartani az ígéreteit”.

Szeretném, ha azt is megígérhetném, hogy Szombathely fel fog szabadulni az Orbán-kormány önkormányzatokat szorongató politikája alól, ehhez azonban kormányváltásra és egy kormányzóképes alternatívára van szükség. Ezért döntöttem úgy, hogy a jövőben a DK önkormányzati képviselőjeként szeretnék dolgozni. Csak a DK-ban látom azt az építkezést és szervezőerőt, ami a kormányváltáshoz kell, és azt a felkészültséget, ami alapvető feltétele egy jobb, igazságosabb és baloldali kormányzásnak. Igen, mostanra Dobrev Klára az egyetlen reményünk arra, hogy 4 év múlva ne Orbán Viktornak hívják a magyar miniszterelnököt. Ezért döntöttem az átlépés mellett. Szeretett városunk ügyein ez persze mit sem változtat, maradok, aki eddig voltam, és folytatom, amire felhatalmazást kaptam

– hangsúlyozta a képviselő.

Identitásvesztés, vagy az ígéret hiánya?

„A mai napon meghoztam azt a döntést, hogy közel hat év közös munka után elbúcsúzom a Momentumtól, és tájékoztattam a párt vezetését a kilépésemről” – jelentette be 2022 novemberében Bodrozsán Alexandra.

A kecskeméti önkormányzati képviselő indoklása:

Önkormányzati képviselőként szívügyem és hivatásom is egyben a kecskemétiek érdekeinek eredményes és hatékony képviselete. Ehhez egy olyan szövetségesre leltem, aki biztosítja a szervezeti és szakmai támogatást a további fejlődéshez és a helyi építkezéshez. A céljaim nem változtak, továbbra is elszántan fogok küzdeni az európai értékekért, egy jobb és élhetőbb Kecskemétért, hazánkért. Ezt a munkát mától a Demokratikus Koalíció közösségében folytatom.

Bodrozsán Alexandra Bács-Kiskun megye 2-es választókerületében az előválasztási siker után a hatpárti ellenzék közös jelöltje volt az országgyűlési választásokon, de mandátumot nem nyert, második helyen zárt a kormánypárti Szeberényi Gyula Tamás mögött.

Buzinkay György is a Momentumtól igazolt a DK-hoz. A szentendrei politikus úgy véli, hogy „csak Dobrev Klárával lehet legyőzni Orbán Viktort, ezért csatlakozom a DK-hoz”. Buzinkay György 2015 óta volt a Momentum közösségének tagja, részt vett többek között a Nolimpia-kampányban, és elnökségi tag is volt.

A politikus 2022 decemberében három pontban foglalta össze döntését, ezek röviden:

1. „A Momentum identitást vesztett, nem hiszek abban a jobbratolódásban, amerre a párt most tart. Meggyőződésem, hogy a Fidesz ellen csak balközépről, mérsékelt irányból, de hazánknak határozottan más jövőt kínálva lehet győzni.”
2. „Április 3-án végérvényesen kiderült, hogy nem lehet sokpárti az ellenzék. Kell egy domináns balközép ellenzéki párt, amelyik diktálja a tempót, kijelöli az igazodási pontokat, adja a vezetőt. A magyar politikának mindig is ez volt a rendje, aki pedig ez ellen megy, bukásra van ítélve. Mára világossá vált számomra, hogy a Demokratikus Koalíció az a párt, amely képes vezetni az ellenzéket.”
3. „Mára egyértelműen kiemelkedett egy vezető az ellenzéki oldalon: Dobrev Klára. Meggyőződésem, hogy az ő tehetségével, felkészültségével, szervezeti hátterével lehet csak kormányt váltani.”

„Buzinkay azután döntött így, hogy a Momentum vezetése és szentendrei alapszervezete világossá tette számára: nem tudnak ígéretet tenni arra, hogy a Momentum őt indítja újra abban a szentendrei választókerületben 2026-ban, ahol 2022-ben is vereséget szenvedett” – ez már a Momentum kommentárja Buzinkay György döntéséhez.

Déri Tibor októberben írt Facebook-oldalán arról, hogy „hosszú hetek gondolkodása és tépelődése előzte meg azt a döntést, amelyet a mai napon meghoztam. Bevallom, pártom reakciója az elmúlt hetek történéseit figyelembe véve nem esett jól, de a Momentum Mozgalom egyik legrégebbi tagjaként úgy éreztem, a Momentumnak és nekem, közösen adnunk kell esélyt a további munkára. Sajnos az elmúlt hetek során világossá vált számomra, hogy valami végérvényesen megváltozott ebben a helyi politikai közösségben, ezért úgy döntöttem, a mai nappal (2022. október 19-én) bejelentem kilépésemet a Momentum Mozgalomból.”

Az újpesti polgármester bár nem lépett be a DK-ba, de csatlakozott a fővárosi frakciójukhoz:

A további hatékony érdekérvényesítést biztosítandó, a Fővárosi Közgyűlésben csatlakozom a legnagyobb demokratikus közösség, a Demokratikus Koalíció frakciójához. Nem lépek be a DK-ba, de a képviselőcsoportjuk munkáját minden erőmmel, minden újpesti és fővárosi érdekében segíteni fogom.

„Komoly döntésre jutottam. A DK-ban folytatom” – közölte Sződliget polgármestere decemberben. Juhász Béla Róbert részletezte: „A Demokratikus Koalíció ma a legerősebb és »legeurópaibb« ellenzéki párt Magyarországon. Az a politikai erő, amely alkalmas és képes a Fidesz–KDNP korrupt és Magyarországot szociálisan, gazdaságilag és politikailag katasztrófába sodró, hazug rendszerének leváltására. Az a politikai erő, amely alternatívát kínál a vidéki magyar társadalomnak is, a jobb életre. Arra, hogy hazánkat visszavezeti Európába, és egy fejlődő, demokratikus és szabad országgá teszi. Ezek a célok pedig az én politikai értékrendemmel teljes egészében összhangban vannak.”

„A Gyurcsány jobb volt? Igen”

Szilágyi Szabolcs 2022 novemberében azért lépett ki a Jobbikból, mert úgy érezte, hogy „a tudásomra és a közel egy évtizedes képviselői tapasztalatomra már egyre kevésbé van szükség”.

Néhány nappal később már azt indokolta, hogy miért csatlakozott a DK frakciójához: „Az előválasztás során ismerkedtem meg közelebbről a DK helyi közösségével, és már akkor látszott, hogy jól tudunk együtt dolgozni.”

A miskolci önkormányzati képviselő kijelentette:

Nem azt mondom, hogy minden tökéletes és hibátlan volt. Aki a politikában ezt állítja magáról, az egész egyszerűen hazudik. De arra a kérdésre, hogy »Miért, a Gyurcsány jobb volt?«, ma az az egyértelmű válasz, hogy igen, jobb volt.

Ezt többek között azzal igyekezett alátámasztani, hogy a Gyurcsány-kormány idején nem járt 400 forint felett az euró, nem tartották vissza az uniós pénzeket, „nem álltak a csőd szélén az önkormányzatok”, valamint „nem kellett a tanáraim mellett tüntetni az utcán, mert zavartalanul folyhatott az oktatás, a tanárok által megválasztott tankönyvekből”.

A Momentumnak is volt nagy fogása

Stummer János, a Jobbik korábbi alelnöke, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának volt elnöke, még a Jobbik vezetői tisztségére is pályázott, de alulmaradt Jakab Péterrel szemben, később kilépett a pártból, novemberben pedig bejelentették, hogy a Momentumban folytatja pályafutását.

Donáth Anna gondolatait messze kiemelkedőnek ítéltem meg ahhoz a szellemi sivársághoz képest, amit a negyedik kétharmadot összehozó ellenzéki elit produkált az utóbbi hónapok folyamán. Az ellenzéki együttműködés keretei között több momentumos politikust is megismertem az utóbbi években, így aztán amikor leültünk kávézni, a fő politikai csapásirány ismeretében szívesen tettem ezt

– vázolta a történet hátterét akkori kérdésünkre a politikus.

Stummer János úgy vélekedett, „az idő majd igazol engem és a Momentum elnökségét. A Momentum nyit, mert nem akar világéletében a saját kis buborékának foglya lenni, én pedig jövök, mert úgy látom, hogy ebben a politikai közép képviseletét felvállaló közösségben az én jobboldali gondolkodásomnak is van helye.”

Miskolczi László tavaly év végén csatlakozott a Momentumhoz. Akkori bejelentésében kifejtette: „2014 második felétől egészen 2022 áprilisáig a Demokratikus Koalíció Jász-Nagykun Szolnok 1. választókerület elnöke voltam, ez idő alatt több nagyszerű eredményt is sikerült elérnünk. 2019-ben kiemelkedően jól szerepeltünk az EP-választáson Szolnokon, majd az önkormányzati választásokra is joggal lehettünk akkor büszkék. Személyemben a DK tudott adni egy alpolgármestert.”

Idén tavasszal viszont „a hatalmas csalódást keltő országgyűlési választások áldozata lettem, ugyanis a Fidesz előre, aljas módszerrel eltervezett akciójának köszönhetően azonnali hatállyal megszüntette alpolgármesteri tisztségemet. Elszomorító, hogy addigra az így is nagyon megkurtított ellenzék több tagja is szerepet vállalt abban, hogy a hatalom végső csapást mérhessen az ellenzékre, így rám is. Vagyis akkor ők azt hitték, hogy végső csapást.”

Sok kudarc ért ebben az évben, de tudtam, hogy az általam is képviselt demokratikus elvek mellett csak úgy tudok további politikai szerepet vállalni, ha megtalálom számomra azt a pártot, ahol ezek az értékek teljes mértékben fellelhetők. Ez a párt pedig a Momentum Mozgalom, aminek néhány hete rendes tagja lettem

– közölte a szolnoki politikus.

Pálmai Attila, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt volt politikusa is a Momentum képviselője már. Gelencsér Ferenc, a párt elnöke decemberben jelentette be: „a Magyar Kétfarkú Kutyapárt korábbi politikusa, jelenleg Budapest XV. kerületi független képviselője is reagált felhívásunkra. Attila úgy gondolja, igazi lokálpatriótaként, hozzánk csatlakozva tud legjobban segítségére lenni a XV. kerületben élőknek. Az önkormányzatban a jogi bizottság alelnöke, és egy eseti bizottságot is vezet, ahol együtt dolgoznak a helyi alapszervezetünk vezetőjével. Az elmúlt években számtalan közös projekten működtünk már együtt, így a csatlakozása egyáltalán nem váratlan fordulat.”

(Borítókép: Gyurcsány Ferenc évértékelő beszédet mond pártja tisztújító kongresszusán a Budapest Kongresszusi Központban 2023. február 5-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)