Alkotmánybírósághoz fordultak a gondatlan emberölés miatt elítélt szülők

GettyImages-109691117
2023.02.06. 10:19
Tíz évvel ezelőtt hathetes korában elhunyt egy kisbaba. A szülők gyermekük haláláért a szakszerűtlen orvosi kezelést hibáztatták, a bíróság viszont a szülők felelősségét állapította meg, amikor gondatlan emberölés miatt felfüggesztett fogházbüntetést szabott ki rájuk. A szülők az Alkotmánybírósághoz fordultak, mert szerintük a törvényes vádhoz szükség lett volna a halál okának tisztességes kivizsgálására, amit elmulasztottak a hatóságok.

A panaszos szülőknek 2012. november 12-én otthonukban született meg második gyermekük két és fél kilós testsúllyal. Az újszülött hathetes korára négy kilogrammot nyomott. 2013. január 1-jén az édesanya és gyermekei egy ismerősüknél vendégeskedtek, amikor a baba este hat körül, szoptatás után „többször nagyobbat bukizott”. Állapota ugyan nem tűnt kétségbeejtőnek, de azért biztos, ami biztos alapon kihívták a helyi gyermekorvosi ügyeletet.

„Dzsihádizmusba hajló üldöztetés”

A szülők indítványa szerint akkor lett puskaporos a levegő, amikor az ügyeletes gyermekorvos szétdurrantotta a kis csecsemő két fejvénáját, és erőteljesen megnyomkodta a hathetes baba halántékát. Az orvos csak ekkor árulta el, hogy nem rendelkezik a megfelelő vékonyságú tűvel. Mint beadványukban leírták, minden normális szülőt felháborított volna ez a helyzet, hiszen elvárható, hogy a kiszálló gyermekorvosi ügyelet hozzáértő legyen, rendelkezzen a szükséges felszereléssel, vagy annak hiányáról előzetesen tájékoztassa a szülőt. Az ellátórendszer felelőssége, hogy csak az ahhoz szükséges szakértelemmel és felszereléssel rendelkező orvost engedje gyermekek közelébe. De szerintük sokkal könnyebb volt a rendszernek a szülőket bedarálni, mint önkritikát gyakorolni.

Sajnos rendszerszintű jelenség az orvosi státusz szélsőségesen fanatikus, szinte vallási dogmává merevedett imádata, és az azt kritizálni merészelő szülő egyfajta dzsihádizmusba hajló üldöztetése

– olvasható az alkotmányjogi panaszban.

A szülők ezután kórházba kívánták vinni gyermeküket, amit a doktornő és sofőrje – legalábbis a szülők állítása szerint – fenyegetőzéssel megakadályozott. Végül a sofőr hívott mentőt. Előbb egy esetkocsi érkezett. A mentőtiszt megvizsgálta a babát, de csecsemőhöz való vékonyságú tűje neki sem volt. Ekkor hívták a gyermekmentőt, akik alaposan megvizsgálták a kisbabát, és a kutacsát és a pupilláját rendben találták, amit rögzítettek a mentési lapon. Ahogy azt is, hogy a betapintásos vizsgálat miatt a baba köldöke alvadt véres volt. Mivel a szülők szerint a mentő kiérkezése előtt a baba vére még megalvadt, ebből egyértelműen arra lehetett következtetni, hogy működött a véralvadási képessége. 

Állításuk szerint K-vitamint sem az ügyeletes, sem a mentőorvos nem adott a gyermeknek, és agyi katasztrófára egyáltalán nem gondoltak, ahogy eleinte a kórházi orvosok sem.

Ezt követően a gyermekmentősök gond nélkül bekötöttek két vizes infúziót a baba karjába és lábába. Kiszáradásgyanúval szállították a kórházba. A gyermekét kísérő édesanya szerint a kisbaba tarkója beütődött az ágyba, mert a mentősök nem inkubátorban szállították. A mentősdokumentációban az is szerepelt, hogy a gyermeknek két vizes infúzióból 200 millilitert adtak be egy óra leforgása alatt, ami mintegy nyolcszorosa annak, amit a protokoll szerint ilyen testsúlyú babának be lehetett volna adni.

Kórházról kórházra

A kórházi zárójelentés szerint a gyermek elődomborodó kutaccsal, fénymerev pupillával és lebénult arcféllel érkezett, és beérkezésétől koponyaűri vérzéssel kezelték.

Az alkotmányjogi panasz szerint a kórház ultrahang- helyett CT-vizsgálat mellett döntött, amihez viszont órákat kellett várni, és ezért a kisbabát többször is kórházról kórházra kellett szállítani. A harmadik kórházban elkészített koponya-CT-vizsgálat friss, traumás eredetű vérzést igazolt, azonban a beutaló orvos nem a gyermek-idegsebészetre vitette, hanem vissza a saját osztályára.

A január 2-án hajnalban készült koponya-CT-n látható traumás vérzés miatt

a kórház még aznap délben feljelentést tett a szülők ellen gyermekbántalmazás miatt.

A kórház 2013. január 8-án halottnak nyilvánította a gyermeket.

Gondatlan emberölés vétsége

Az ügyben hosszadalmas eljárás után a Budapest Környéki Törvényszék – a kisbaba halála után hét évvel – a 2020. február 6-án hozott ítéletében a gyermek édesapját gondatlan emberölés vétsége miatt másfél évi, feleségét egyévi – végrehajtásában két évre felfüggesztett – fogházbüntetéssel sújtotta, valamint egyetemlegesen kötelezte őket a bűnügyi költségek viselésére. A szülők fellebbezése után a Fővárosi Ítélőtábla 2021. június 6-ai végzésében helybenhagyta, majd a Kúria a felülvizsgálati eljárás során, 2022. július 5-én kelt (és a szülőknek július 25-én kézbesített) végzésében a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

Az összes lehetséges hazai jogorvoslati lehetőség kimerítését követően az elítélt édesapa 2022. szeptember 23-án alkotmányjogi panasszal – a Budapest Környéki Törvényszéken keresztül – az Alkotmánybírósághoz fordult, ahol október 15-én iktatták indítványát, és 2023. január 18-án szignálták ki előadó alkotmánybíróra.

Az Alkotmánybíróság így foglalta össze az ügy lényegét:

Az indítványozó – az alapügyben I. rendű terhelt, illetve a sértett édesapja – házastársával együtt nem kívánta igénybe venni a magyar egészségügy által biztosított szolgáltatásokat gyermeke születéséhez. Az indítványozó gyermeke otthon születéssel jött világra. Az indítványozó és házastársa a kötelező védőoltásokról és a K-vitamin-pótlásról szóbeli tájékoztatást kapott, a K-vitamin-pótlás elmaradására tekintettel pedig írásban is felhívták a szülők figyelmét ennek szükségességére. A K-vitamin művi pótlását az indítványozó és élettársa elutasította, így arra egyetlen alkalommal sem került sor. A K-vitamin-hiány következtében a csecsemőnél vérzékenység alakult ki, amely koponyaűri vérzéshez vezetett. A folyamat látható tüneteket kezdetben nem produkált, azonban hirtelen egymás után többször nagy intenzitással hányni kezdett a sértett, majd állapota rohamosan romlott. Az indítványozó eleinte elzárkózott az orvosi segítségtől, ám végül kihívták az ügyeletes gyermekorvost. A csecsemő életét azonban a kórházi kezelés során nem sikerült már megmenteni.

Saját kútfőből

A panaszos 32 oldalas indítványa szerint azért sem lehetett törvényes a vád, mert ahhoz szükség lett volna a halál okának tisztességes kivizsgálására, amit elmulasztott a nyomozás. Az elmaradt vizsgálatokat pedig a rendőrség által elrendelt hamvasztást követően már nem lehetett pótolni.

Az elítélt édesapa indítványában végül arra kérte az Alkotmánybíróságot, hogy

semmisítse meg a támadott végzéseket azok alapjogsértő volta miatt, és tiltsa el az ügyészséget és a bíróságot a további jogsértésektől.

Egyúttal azt is kérte, hogy nézzék el neki kérelmének esetleges formai hibáit, ugyanis nem jogász, és védőjének hosszas betegsége miatt nem volt lehetősége jogi konzultációra, ezért saját kútfőből volt kénytelen – még a hatvannapos határidő letelte előtt – elkészíteni a beadványt. Mint hangsúlyozta, az ellenük folyt eljárás egy jóravaló családot tett tönkre, miközben feláldozta a jogállamiságot a vélt igazság oltárán.

(Borítókép: Xurxo Lobato/Cover/Getty Images)