Dobrev Klára: Egy hónap alatt hazahoznám az uniós pénzeket

PAP 3487
2023.01.30. 18:59
Nagyinterjút adott nemrég Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) árnyék-miniszterelnöke. A politikus arról beszélt, hogy szerinte milyen politikára lenne szükség a kormánypártok leváltásához.

A DK hónapokkal ezelőtt alakította meg árnyékkormányát, amelynek Dobrev Klára lett az árnyék-miniszterelnöke. Az atv.hu-nak adott interjúban most erről is kérdezték a politikust.

Dobrev Klára elmondta, hogy a 2022-es év „súlyos kudarcot hozott a magyar ellenzék számára, amelyből mindenki levonta a tanulságokat”. Szerinte az egyik tanulság az, hogy Orbán Viktor neokonzervatív gazdaság- és társadalompolitikájával szemben erőteljes alternatívát „tisztességes baloldali politikát” kell felmutatni, amely nemcsak arról szól, hogy választói célcsoportoknak üzennek a politikai sakktáblán.

A másik tanulság: erős politikai alternatívát kell nyújtani erős politikusok részvételével – ez sem történt meg 2022 tavaszán; az árnyékkormányt egyéb szempontok mellett ez a hiány hívta életre

– mondta Dobrev Klára. 

Egy hónap alatt hazahozná az uniós pénzt 

Az interjúban az is szóba került, hogy megkapja-e végül Magyarország azokat az uniós pénzeket, amelyekről a tavaly év végén született döntés. „Nagyon fontos látni, hogy Magyarország számára továbbra sem veszett el a számára elkülönített pénz sem a helyreállítási alapból, sem a hétéves uniós költségvetésből” – mondta Dobrev Klára, hozzáfűzve, hogy mindemellett eddig azért nem láttunk ezekből a pénzekből egy fillért sem, „mert az Orbán-kormánynak fontosabb az európai pénzek ellopása, mint az, hogy a támogatások eljussanak a magyar vállalkozókhoz, az önkormányzatokhoz, a magyarok széles köréhez”.

Ha az lenne a feladatom, hogy ezeket a pénzeket hazahozzam Magyarország számára, egy hónap alatt haza tudnám hozni. Az erre vonatkozó javaslatainkat be is nyújtottuk az Országgyűlésnek

– tette hozzá a politikus, aki szerint a parlamentben eddig elfogadott, az Európai Bizottság által kért jogszabályok „komolytalanok”.

Dobrev Klára arra is reagált, hogy a fideszesek szerint az ellenzéki képviselők azon dolgoznak, hogy Magyarország ne kapja meg az uniós pénzeket. „Ne fogadjuk el azt a fideszes szöveget, hogy a kritika egyben ellenséges is. Ellenkezőleg: aki kritikus, az éppen a legjobbat akarja a magyaroknak” – mondta azzal kapcsolatban, hogy az Európai Parlament korábban a magyar kormányt elítélő állásfoglalást fogadott el a támogatásukkal.

Szóba került az interjúban az Európai Parlament volt alelnökének, Eva Kailinek a korrupciós ügye is. „Rablás, gyilkosság, korrupció mindenhol előfordul. Svédországban éppúgy, mint Dániában, Magyarországon,vagy éppen Brüsszelben. A fő kérdés mindig az, hogy mi ennek a következménye. Hogyan áll egy politikai vezetés ehhez a jelenséghez” – mondta Dobrev Klára, hozzáfűzve, hogy szerinte „ez az óriási különbség az EP-ben most zajló korrupciós botrány és az orbáni korrupció között”.

Valójában ez ugyanaz a küzdelem, ezért nem csupán lehet küzdeni, hanem kötelességünk is mindkettő ellen. A cél az, hogy bárki, bárhol és bármilyen bűncselekményt követ el – legyen az korrupció, erőszak, lopás, rablás, akármi – arra a törvény szigora lesújtson. Piros lapot mutatunk annak a hatalomgyakorlásnak, amely nem üldözi, hanem bátorítja vagy elősegíti a bűnt

– mondta.

A DK mint az ellenzék politikai centruma? 

Dobrev Klárát arról is megkérdezték, hogy miként akarnak együttműködni a többi ellenzéki párttal úgy, hogy közben sorra csábították át a politikusaikat az utóbbi hetekben.

„Szerintem ugyanúgy lesz, ahogy az elmúlt időszakban is, csak éppen jobban, eredményesebben. Ahogy teljesen természetes, hogy egy-egy futballcsapatban is létezik a játékosok között versengés a játéklehetőségért, a válogatottba kerülésért, de amikor kifutnak a pályára, akkor kötelező a csapatjáték. Ugyanez van nálunk is. Teljesen természetes, hogy versengünk egymással, de ez nem gyengíti, hanem erősíti az együttműködés sikerét” – válaszolta erre Dobrev Klára.

Arra a kérdésre, hogy „mit tud a DK, amit más parlamenti párt nem?”, a DK árnyék-miniszterelnöke azt mondta: legalább három dolgot.

„Az első a politika tartalmához kapcsolódik. Ennek az országnak, ahogy arról már volt szó, erős és markáns baloldali politikára van szüksége. Ezt a leghatározottabban és legöntudatosabban a DK képviseli. A második pont az, hogy a politika csapatjáték, még ha a választók sokszor csak a főszereplőket látják is, azokat a politikusokat, akik sokat szerepelnek a tévében. De nem lehet választást nyerni, pláne kormányozni, ha az egyes politikusok mögött nincs erős politikai közösség, méghozzá nemcsak Budapesten, Szegeden és Pécsen, hanem Csornán és Vásárosnaményban is”.

A harmadik pont, hogy Orbán ellenzékének kell, hogy legyen egy politikai közepe, és erre ma egyedül a DK alkalmas. A mai ellenzék mindig is egy színes világ lesz – a demokrácia lényege a sokszínűség –, de ez nem jelenti azt, hogy nincs szükség egy erős politikai centrumra ezen az oldalon. A DK-val és az árnyékkormánnyal arra vállalkoztunk, hogy létrehozzuk ezt a  centrumot

– mondta Dobrev Klára, miközben azt is megjegyezte: „ha azt látják a választók, hogy nagyon sok politikus választja a DK-t mint politikai közösséget, akkor erre én kifejezetten büszke vagyok”. 

A DK nélkül esélytelen a kormányváltás

Az interjú legvégén a politikust arról is megkérdezték, hogy a 2024-es önkormányzati választáson előfordulhat-e, hogy Karácsony Gergely a Jászberényben is látott „mindenki mínusz DK” felállást próbálja ki, vagyis hogy a DK-t kizárják az ellenzéki együttműködésből.

Dobrev Klára erre azt mondta: „aki egy 27 ezres város helyi választásának eredményéből az országos általános választásra von le bármilyen következtetést, az nagyon rossz úton jár”.

Minden ellenzéki vezető tisztában van azzal, hogy a DK, a legnagyobb ellenzéki párt nélkül nulla esély van a kormányváltásra. De addig még rengeteg időnk van, és megint csak azt tudom mondani, hogy a pártok vezetői minden bizonnyal bölcs megállapodást fognak kötni egymással erről a kérdésről is

– fogalmazott. 

(Borítókép: Dobrev Klára 2022. október 29-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)