Újabb uniós vállalást fogadott el az Országgyűlés, a politikai nyomásgyakorlást visszautasították

HNT 7832
2022.12.07. 18:10
Az Országgyűlés szerdai, jelenlegi állás szerint idei utolsó ülésnapján a képviselők elfogadtak egy újabb olyan módosítást, amelyet a kormány az Európai Bizottsággal történt megállapodás érdekében vállalt, és egy politikai nyilatkozatról is szavaztak.

Az Európai Bizottság kérésére egyes törvényeknek a kondicionalitási eljárás eredményes lezárása érdekében szükséges módosításáról címet viselő beadványt Varga Judit igazságügyi miniszter jegyzi.

Az általános indoklásban úgy fogalmaznak, hogy a javaslat a kormány és az Európai Bizottság közötti egyeztetés eredményeként pontosítja az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő vagyonnyilatkozat-tételi szabályok rendelkezéseit. Az új szabályokról és a vagyonnyilatkozati rendszer módosításának egy részéről korábban itt írtunk részletesen. A dokumentumhoz csatolták a vagyonnyilatkozat módosított formanyomtatványát is.

A javaslat a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot új feladatkörrel ruházza fel, amely alapján a Hatóság az átláthatósági hatósági eljárás keretében – hatósági jogkörben – ellenőrizheti a Központi Információs Közadat-nyilvántartás felületén való közzététel teljesítését. A hatósági jogkörben a Hatóság hivatalból és bejelentés alapján – 60 napos eljárási határidőben – járhat el, illetve jogsértés esetében a jogsértés megállapítására, annak megszüntetésére való felhívásra, valamint – ha ennek a kötelezett a 15 napos határidőn belül nem tesz eleget – százezertől húszmillió forintig terjedő bírság kiszabására lesz jogosult.

Rögzítették az Integritás Hatóság ellenőrzési jogosultságát is a nyilvános, illetve nem nyilvános vagyonnyilatkozatok esetében egyaránt.

Elutasítják a politikai nyomásgyakorlást

A Magyarország érdekeivel ellentétes politikai nyomásgyakorlás elutasításáról címmel nyújtott be politikai nyilatkozatot több kormánypárti képviselő, amit szintén elfogadtak.

A dokumentumban arról írnak, hogy a német Bundestag 2022. november 10-én, a holland parlament 2022. november 17-én olyan indítványt fogadott el, „amely a Magyarországgal szemben indított kondicionalitási eljáráshoz kapcsolódóan kétségbe vonta a megállapodás komolyságát”.

A politikai nyilatkozatban a német és a holland indítványra reagálva ezeket a megállapításokat tették:

  1. Magyarország elkötelezett az Európai Unió alapjául szolgáló értékek, valamint az unió pénzügyi érdekeinek védelme mellett, ezért az elmúlt hónapokban az Európai Bizottsággal való megegyezés eredményeképpen tizenhét vállalást tett és teljesített.
  2. Az Országgyűlés sajnálattal tapasztalja, hogy egyes tagállamok parlamenti többsége, a lojális együttműködés alapelvéből következő kölcsönös tiszteletet semmibe véve, és kilépve az uniós egyeztetések szabályozott, meghatározott szereplők között folyó kereteiből, a politikai nyomásgyakorlás eszközéhez folyamodik. Ez a magatartás sérti Magyarország szuverenitását, valamint az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 17. cikk (3) bekezdését, amely nem teszi lehetővé, hogy az Európai Bizottság tagjai utasításokat fogadjanak el tagállami intézményektől vagy más szervektől. Az Európai Unió joga pontosan rögzíti azokat az eljárási szabályokat, és megjelöli azokat az uniós szerveket, amelyek révén ellenőrzik a tagállamoknak szerződés szerint járó uniós forrásokhoz való hozzáférés feltételeinek való megfelelést, azonban Németországnak és Hollandiának ilyen joga nincs.
  3. Az Országgyűlés visszautasítja a német Bundestag és a holland parlament indítványában foglaltakat, visszautasítja Németország és Hollandia zsarolását, továbbá kiáll a hatályban lévő uniós szerződésekben foglalt jogokat és hatáskörmegosztást sértő kezdeményezésekkel szemben. Az ilyen illegális állásfoglalások rendkívül kártékonyak a tagállamok közötti kapcsolatok és az Európai Unió közös érdekei képviseletének szempontjából. Ahogy a magyar országgyűlés sem szól bele a német és a holland emberek életébe, úgy fordítva is ezt várjuk el a két ország törvényhozó és más intézményeitől. A kölcsönös tisztelet talaján állva utasítjuk vissza a törekvést, hogy Németország és Hollandia rákényszerítse hazánkéval ellentétes akaratát a magyar emberekre.
  4. Az Országgyűlés elvárja az egyeztetésre és döntéshozatalra feljogosított szereplőktől, hogy döntéseiket kizárólag az unió értékeinek és szabályainak figyelembevételével hozzák meg, és utasítsák vissza a nyomásgyakorlást.

A nyilatkozatban arra is felszólították a kormányt, hogy folytassa a tárgyalásokat az Európai Unióval, „és Magyarország érdekeit minden jogszerű eszközzel érvényesítse”. Az Európai Bizottság és a magyar kormány között zajló tárgyalások állásáról az egy héttel ezelőtti Kormányinfón adtak részletes tájékoztatást, erről itt írtunk.

(Borítókép: Nagy Tamás / Index)