Nagy Márton szerint a szankciókkal megfojtja magát Európa

223084
2022.10.01. 09:20
A brüsszeli döntéshozók közül sokan eltávolodtak a valóságtól, elvesztették politikai és gazdasági realitásérzéküket. Nem vették észre vagy nem akarták észrevenni, hogy döntéseik következtében egy lokális, két országra kiterjedő háborús konfliktusból egy globális, Európa egészére kiható gazdasági krízis állt elő – írja a gazdaságfejlesztési miniszter a Magyar Nemzetben megjelent véleménycikkében.

Nagy Márton szerint a háborús szankciók miatt az európai gazdasági teret a megroppanás veszélye fenyegeti, az Európai Unió pedig „fokozatosan, politikai és mentális értelemben is” rosszabb helyzetbe kerülhet, mint a szankciók címzettje, Oroszország.

A miniszter véleménye szerint a tavaly óta tartó, egyre fokozódó energiaválság az európai versenyképesség drasztikus visszaesését eredményezheti, és idővel az euróövezet és az unió szétesésének irányába is kihathat.

Ahogy fogalmazott,

az Európai Unió elhibázott szankciós politikájának következtében az országnak évente mintegy tízmilliárd euróval magasabb energiaszámlával, tíz százalékkal magasabb inflációval, legalább két százalékponttal alacsonyabb GDP-növekménnyel és a rezsicsökkentés politikájának fenntartása érdekében hozzávetőlegesen ezermilliárd forintos állami többletkiadással kell számolnia.

Brüsszel által elfogadtatott szankciók megszüntetésével Európa megakadályozhatná az azonnali és súlyos visszaesést, időt nyerhetne gazdaság- és energiapolitikája újratervezéséhez − írja Nagy Márton. 

Magyarország szempontjából a szankciók feloldásának legfontosabb rövid távú hatása azonban a cserearányok javulása lenne, ami javítaná a külkereskedelmi és folyó fizetési mérlegünket. A nettó energiaimportunk ugyanis 6,6 milliárd euróval járult hozzá a termékek külkereskedelmi egyenlegének romlásához az első félévben, és amennyiben a trend folytatódik, úgy 2022-re a nettó energiaimportunk meghaladhatja a 19 milliárd eurót − áll a véleménycikkben. 

A miniszter szerint

könnyen belátható, hogy a magyar gazdaság jelenleg felzárkózó lendületéből adódóan is sokkal inkább a működésben maradásra, a gyors növekedésre alkalmas, semmint a mesterséges leállításra. Nyugat-Euró­pában a gazdasági növekedés magas szintről indulva bár, de békeidőben is szerényebb, ezért ott kevésbé érezhető a különbség lendület és stagnálás között, azért is, mert ott az állam is meg tudja teremteni a növekedés illúzióját rövid távon.

(Borítókép: Nagy Márton. Fotó: Szabó Réka / Index)