8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra zenélés

4 IMG 8951
2022.09.12. 00:00
Minden zenész kezdte valahol, és még a legsikeresebbek között is van, akinek kacifántos előélete volt és hajszálon múlt a megélhetése. Ha nem marad el a heppiend, akkor persze kiváló anekdoták kerekednek abból, hogy mivel kereste a kenyerét egy olyan kaliberű muzsikus, mint például David Bowie. Összeszedtünk néhány példát az élesebb hajtűkanyarokkal gazdagított életutakból, valamint megkérdeztük néhányukat, hogy tudtak helytállni a munka-fellépés-magánélet tengelyen, míg be nem indult a szekér.

Bár a könnyűzene természete és megítélése sokat változott az utóbbi évtizedekben, ami sosem változik, hogy nem mindenkinek sikerül a kiugrás; még azoknak is, akik alapvetően zenésznek készültek sok-sok áldozattal járhat egy karrier beindítása.

A Punnany Massif alapítótagjainak, Felcser Máténak és Wolfie-nak, azaz Farkas Rolandnak is volt néhány köre a civil munkaerőpiacon korábban, ami nem állt éppen közel a szívükhöz.

„Közel egy évig voltam biztonsági őr egy szeméttelepen 24 órás műszakban, ahol két óránként körbe kellett járni egy hatalmas területet és becsekkolni. Ekkoriban íródott az első lemezünk párhuzamosan. Pécsett egy étteremben pincérkedtem, amikor egyre több lett az interjú, a koncert, a próba, a meeting, akkor egy ponton búcsút kellett intenem a “civil” pályának, amit azóta sem bánok” – mesélte Wolfie. Számára a legnehezebb ebben az időszakban az volt, hogy „egy nap nem 48 órából áll”.

„Voltak gyengébb pillanataim, amikor úgy éreztem, hogy nyomnék egy restart gombot, de mindig az volt a konklúzióm, hogy ha már ilyen szerencsés módon idáig eljutottam, én lennék a leghülyébb, ha beintenék az álmaimnak.”

Máté nem igazán gondolt komolyan másra a zenélésen kívül. „Régészkedtünk Wolfie-val, de voltam portás, gondnok és végrehajtó bojtár is. A piszlicsáré alibi munkáim fedezték a szükségleteimet, de a terveimben mindig is fix volt, hogy a zenélés lesz az, ami valamilyen formában beérik majd.”

Így az sem meglepő, hogy amikor a Yettel felkérte az együttest, vegyenek részt innovatív zenei programjukban mint mentorok, örömmel elvállalták.

 

A Yettel Magyarország Zrt. idén indította el új zenei platformját a Yettel Stage-et, és felkért három már befutott együttest – köztük a Punnany Massifot –, hogy vegyenek a szárnyaik alá egy-egy számukra kedves feltörekvő zenekart. A nyáron közös koncerteket szerveztek velük, valamint a felkarolt bandáknak egy-egy videóklipet is készítettek. Az első szakaszban a Punnany a szintén pécsi Kacajt, Majka az Ózd környéki Perrint, a Margaret Island pedig a balatoni The Pontiac zenekart mentorálta. A nyári események után most ősszel, október 8-án a Szabadság téren Majka és a Margaret Island a mentorált együttesekkel közösen egy koncertet is adnak. Az eseményt online is követhetjük, mert a Yettel 5G élő közvetítést fog biztosítani a helyszínről, ahol további meglepetésekkel is készülnek.

Zöldséges, nővérke és sírásó is lehet toplistás zenész

Wolfie-t és Mátét arról is kérdeztük, hogy szerintük mi szükséges ahhoz, hogy valaki képes legyen érvényesülni manapság a zenei életben. Máté úgy fogalmaz, hogy bár a standard folyton változik, de „ma jól kell tudni másolni, kiapadhatatlan exhibicionizmussal kell rendelkezni. Ha sűrűn látják a nevét valakinek, akkor szép lassan elhiszik, hogy hiteles. A háttérben fontos a karakterépítés, a csapat, a timing, és ma már a közösségi média platformokon való kommunikáció is van olyan fontos, mint a zenei hozzáértés”.

Wolfie hozzáteszi, hogy

„kitartás és alázat nélkül nem nagyon jut egyről a kettőre az ember. Ennyi év után pedig egyre jobban azt gondolom, hogy az empátia nélkülözhetetlen kell, hogy legyen az eszköztárban a munkatársaid, a rajongóid és a megbízóid felé, a többihez tonnányi tudatosság és pár mázsa szerencse kell.”

Befutni nem könnyű, sosem volt az, bár a tehetségkutató versenyek, művelődési házak amatőr napjai, a rádiós DJ-k és manapság a Youtube azért adnak némi kiugrási lehetőséget, de sok múlik a menedzsmenten – már akinek van – és az anyagiakon.

Addig is, amíg rájuk mosolygott egy szerződés, sok ma már legendás zenész élt párhuzamosan civil életet a koncertek és dalírás mellett, próbálta finanszírozni az ehhez szükséges nem olcsó eszközeit, turnéja költségét vagy egyáltalán a megélhetését.

A nagy áttörés előtt sok hazai top előadó vállalt extrém munkát, vagy szerzett „hétköznapi” civil végzettséget. Korda György Klárikával egy kozmetikus üzletben dolgozott, Majka villanyszerelő és valóságshow szereplő volt, Pataky Attila kohászként és testnevelési tanárként is működött, Caramel üveges, kőműves és zöldséges segédmunkás is volt – amire egyébként rá is ment majdnem az egészsége -, Rúzsa Magdi szülésznő volt, amit imádott. Ligeti Gyuri gitáros (Žagar, The Puzzle, We Are Rockstars)

„Rod Stewarthoz hasonlóan még sírásó is volt”

– állítja róla zenésztársa.

A külföldi zenészeknek sem volt egyszerű élete, mert Rod Stewart tényleg egy londoni temetőben volt segédmunkás, de volt táblaíró, újságkihordó és selyemfestő is. David Bowie egy hentesüzlet kifutófiújaként robotolt már 13 éves korától, a megkeresett pénzből szaxofonórákat vett. Ozzy Osborn ikonikusan szörnyű foglalkozásokat vállalt be a megélhetésért, például egy vágóhídon dolgozott a legkiábrándítóbb munkakörben, ez biztos számos ihletett adott neki a színpadi jelenléte megkomponálásához. Mick Jagger pedig egy pszichiátrián tengette napjait, mint portás. De azt is elég extrém elképzelni, ahogy Eminem mosogatott, vagy Tom Jones szénbányász volt.

Axl Rose rengeteg alkalmi munkát elvállalt rossz anyagi körülményei miatt, például egy orvosi kísérlet keretében óránként 8 dollárért cigarettákat tesztelt. A Guns and Roses gitárosa, Duff McKagan 1985-től egy éven át a Los Angeles-i magyar maffia sofőrje volt, amiről az életrajzi könyvében is megemlékezett.

A tragikus sorsú zenészek közül Chris Cornell (Soundgadren) halpucoló volt egy kikötő piacán, Kurt Cobain a hajléktalanságot is megjárta, a hírnév előtt pedig házmesterként kereste a pengetőkre valót. Zenésztársa, a Nirvana egykori dobosa, Dave Grohl, aki mára a Foo Fighters frontembere, köveket tört egy faiskola számára és bútorokat is rakodott – ezek a fizikai munkák sarkallták arra, hogy elhatározza, inkább még több energiát fektet a dobos tanulmányaiba.

Azért adódik ellenpélda is. A halhatatlan punkrock banda, a Bad Religion zenekar énekese, Greg Graffin evolúciós biológusként doktorált 2003-ban és a Cornell egyetem professzora manapság a koncertezés mellett. Írt két könyvet és nemrégiben egy ősi madárfajt is elneveztek róla. Mielőtt befutott volna a zenekar, ő már akkor is paleontológusként dolgozott, mint Ross a Jóbarátokban.

Az énekesnők közül sokan gyorsétteremben találtak munkát. Madonna fánkokat árult egy Dunkin Donutsban, ahonnan kirúgták a viselkedése miatt, de showgirl is volt Franciaországban. Pink McDonald's-ban kasszázott, Gwen Stephanie pedig a fagylaltos Diary Queenben kezdte. Cidney Lauper kutya kenneleket tisztított, de volt olyan énekesnő is, aki egy babagyárban volt szalagmunkás és sorozatosan inzultálták a munkatársnői.

Zenészéletek Hollywood vásznán és azon túl

A sokszor vadregényes, hatalmas amplitúdókkal tarkított zenészsorsok rengeteg filmest megihletettek, az utóbbi években kasszasikerré vált a Csillag születik Lady Gagával és Bradley Cooperrel. Viszont ami a trendeket illeti, egyre inkább előtérbe kerülnek az életrajzi filmek, hiszen néhány éven belül több is napvilágot látott kezdve a Queen-filmmel, amit az Elton John életéről készül Rocketman, majd az Aretha Franklinről forgatott Respect követett, idén pedig az Elvis debütált.

A korábbi évekből nagy kedvenc a Ray, ami Ray Charles jazz-zongorista pályafutásáról szól, illetve Johnny Cash életrajzi filmje, A nyughatatlan, vagy  Joplin életérő szóló Jannis.

Emellett dokumentumfilmekben is dúskálhatunk, a streaming csatornák kínálatában is számos alkotás megtalálható. A Netflixen például megtudhatjuk Hogyan változtatta meg a Beatles a világot? Cobain címen fut a Nirvana frontemberének életéről szóló 2015-ös alkotás, de dokumentumfilmet kapott Tom Jones Musical Phenomenon címmel, az Amazon Prime-on láthatjuk Nick Cave 20.000 Days On Earth címet viselő dokuját is.

Nem feledkezhetünk meg az HBO Csillagfény távolság filmjéről sem, amit Balázs József kortárs jazz zenészről készített. A tehetséges muzsikus épülő karrierjét a 8. kerülettől az USA-ig követi a film, és leplezetlenül láthatjuk azt is, hogyan alakult a magán- és családi élete, mivel küszködött a mindennapokban a hazai viszonyok között.

BRAND & CONTENT Brand & Content

A cikket a Brand & Content készítette a Yettel Magyarország megbízásából, nem az Index szerkesztősége. Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben.
Advertisement