Keszthelyi-hegység: a pancsolós menet

Tapolca-Keszthely

Erre az útvonalra belógott egy korábban már részletezett videónk, amit Badacsonytördemic és Keszthely között vettünk fel. Itt a blogban Tapolcánál vesszük fel a fonalat, mint a Keszthelyi-hegység kapujánál.

Vállusig két, a szakaszra igen jellemző problémára ébredtünk rá: a Kék sokat megy aszfalton, normál szállás nyáron nemigen található. Tapolcán például egyáltalán nem találtunk olyan elérhető árú szállást, ahol a stáb elfért volna. Régi ismerősünk, Ádám Gábor borász fogadott be minket Sabar-hegyi présházának teraszára.

Indulás előtt természetesen lementünk a tavas barlangba, sőt Egri Csaba barlangász segítségével olyan ágba is eljutottunk, ahova más nem nagyon mehet be. Lesenceistvándnál helyi javaslatra nem a kéken, hanem egy panorámagazdagabb úton mentünk, nem bántuk meg.

Vállust elérve újból szállásgondunk akadt, de végül a vállusi polgármester azzal segített, hogy rendelkezésünkre bocsájtotta a falu pajtaszínházát. Mint mondta, hogy más kéktúrázók is sátrazhatnak amúgy mellette.

Másnap kipihenten indultunk tovább. Az erdőben, a hatlábú pajtánál áll a Ferencz József fája nevű vén bükk. A nemrég még az ország legnagyobb bükkfája címet viselő fára siralmas állapotban találtunk rá. 2011-ben az akkor fellelhető források összevetéséből ez a fa tűnt 2009. óta az ország legnagyobb bükkfájának. 2012. nyarán még zöldelltek élő részei, 2013-ban viszont már nem. Tehát 2013-ra, állva halt el végleg, de valószínűleg már előtte elvesztette az elsőséget, tán még a dobogót is.

A Balaton melletti hegyekről olyan szép a kilátás, hogy akkor is érdemes elmenni a kilátóig, ha kilométeres kerülőt kell tenni érte. Ezért mentünk el a Pad-kűi kilátóhoz is. A Keszthelyi-hegységtől a Varsás-heggyel, régebbi nevén a Kőmellel búcsúztunk. Mielőtt virgonc gondolatok bújnának elő, a régi elnevezés a dolomit kibúvás meleg, déli, köves lejtőjére, azaz a hegy mellére utal. A Kőmell tetején áll a Festetics-kilátó, ahonnan már jól láttuk Keszthelyt, és végcélunkat a balatoni strandot.

Keszthely-Rezi-Sümeg

Keszthelyről jól kiépített kerékpárúton, régi nevén a Festetics-allén át visz a kék jelzés Hévízre. Ottjártunkkor áradtak a közeli csatornák, és kétségbeesetten kapaszkodó folyami rákokkal árasztották el az utat. Az allé a gyógytónál látványos kettős mocsárciprus fasorban végződik.

A tó keletkezésére két verzió is van. Vénasszonyok szerint valamikor az ördög szántott ezen a tájon, s ekéje nyomán valahonnan a pokol mélyéről tört fel a tó vize. A tudományosabb változat szerint a termálvíz vulkáni utóműködés eredményeként, 20-22 ezer éve fakadt fel mai helyén, a Balaton kialakulásával egy időben. Vize gyógyhatású, az első feredő-ház 1795-ben épült a partján.

1898-ban trópusi lótuszvirágokat hozattak a tóba Indiából és Afrikából. Közülük a kelet-indiai vörös tündérrózsa honosodott meg és vált Hévíz jelképévé. Virága késő éjjel nyílik és másnap délelőtt csukódik be. Rokona, a hazai fehér tündérrózsa őshonos a tóban. Rekordtartó növényünk: levélnyele 3 méterre is megnő, virága pedig a legnagyobb méretű Magyarországon.

Hévíz mellett 1925-ben találtak rá véletlenül egy 4. századi, II. Constantinus római császár korában eltemetett gazdag római katona sírjára. Mintegy 50 méterre a Kéktúra vonalától áll egy kis üvegajtós téglasírhely, ahol katona csontváza most is megtekinthető. Estefelé értünk be Rezibe, ahol az asszonykórus énekelt kameránknak helyi népdalokat, majd a falu kiskocsmájában mértük össze biliárdtudásunkat a fiatalsággal. A Laky Demeter turistaházban töltöttük az éjszakát.

A Meleg-hegy 418 méter magas dolomitgerincén álló Rezi vár az ország egyik legszebb kilátásával büszkélkedhet. 1300 körül épülhetett a magja. Falainál csatázott utoljára a Fekete sereg, amikor Kinizsi Pál vezetésével visszafoglalták a várat a Habsburgoktól. A törökök által lerombolt épületet az elmúlt években kezdték el rendbe hozni.

Zalaszántón először a műemlék Kotsy vízimalomhoz mentünk. Nem messze az épülettől futottunk össze Kotsy Nándorral, akinek családjáé volt egykor a vízimalom. Hosszan elbeszélgettünk vele. Zalaszántó a település feletti hegyen álló buddhista sztúpáról is ismert. Épp akkor érkeztünk a sztúpához, amikor tanítási és beavatási rendezvény volt. A buddhisták ételt osztottak a látogatóknak, ami jól jött nekünk, mert elég éhesek voltunk.

A Tátika-hegy sziluettje messziről felismerhető a rajta levő középkori várrommal együtt. Nevét nem a Tátika virágról kapta, hanem honfoglalás kori birtokosairól, a Tátika nemzetségről. Ők építették még a tatárjárás előtt az alsó várat, de mivel az nem volt túl jól védhető, később, 1250 körül a hegy tetején megépült a mai is látható felső vár. Sarvaly egy középkori falu volt a nem messze a Tátikától, az 1530-as években pusztult el. Most egy forrás melletti pihenő és vadászház áll a helyén. Itt van a Kéktúra pecsét is. Innen már egész közel volt a sümegi befutó.

Adatok: Tapolca-Sümeg

A forgatások időpontjai: 2018. július (Tapolca-Keszthely), szeptember (Keszthely-Rezi-Sümeg).

Hossz, szint: 73 km, 1430 m felfelé

Nehézség: mindenképpen két szakaszban érdemes, ha hétvégét szánunk rá. Nem nehéz, sok szép rész van benne, Keszthelyen és Hévízen jól esik a fürdő. Viszont a forgalmas, aszfaltút-menti részek miatt néhol veszélyes. Kisebb darabokban 7-8 éves gyerekeknek is ajánlható, mert rengeteg a látnivaló, és ott van persze a Balaton is. 

Ne menj el mellette:

• Tapolcai tavasbarlang, Malom-tó
• Pad-kűi kilátó
• Ferencz József fája
• Varsás-hegy (Kőmell), Festetics kilátó
• Keszthelyi strand, Festetics-kastély
• Gyöngyösi betyárcsárda, betyársírok
• Rezi vár
• Zalaszántói sztúpa, Kotsy-malom
• Tátika várrom
• Sümeg vára

Képgaléria:

Szállás, kaja: A Tapolca-Keszthely szakaszról írtam, hogy nem találtunk, Keszthelyen azért vannak panziók, mi a Nussbaumban szálltunk meg, korrekt helynek találtuk. Zalaszántón sem nehéz szállást találni. Keszthelyen, Zalaszántón, Reziben, Sümegen nem probléma az étkezés, a vállusi szakaszt viszont át kell hidalni hideg élelemmel, vagy liofilezett étellel. Nekünk a Travellunch expedíciós kaját a Trexpert túrabolt szolgáltatta.