Május 1-től a fizetés nélküli szabadság ideje alatt is fizeti a cég a társadalombiztosítást

2020.04.21. 23:27 Módosítva: 2020.04.22. 00:39

Újabb adókönnyítésekről szóló kormányrendelet jelent meg a Magyar Közlönyben, ezt közölte a Pénzügyminisztérium az MTI-vel kedden este. A minisztérium szerint Gazdaságvédelmi Akcióterv újabb intézkedései „több mint 200 milliárd forintot hagynak a magyar családoknál, a vállalkozásoknál és a lakosságnál.”

A rendelet alapján idén július 1-jétől két százalékponttal – 17,5 százalékról 15,5 százalékra – csökken a szociális  hozzájárulási adó mértéke, ami a PM közleménye szerint fél év alatt 160 milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál, és a kormány reményei szerint az álláshelyek megőrzésében is segíthet.

A kisvállalati adó kulcsa 2021. január 1-jétől egy százalékponttal – 12 százalékról 11 százalékra – csökken, így 51 ezer vállalkozásnak összesen 10 milliárd forinttal kevesebb adót kell majd befizetnie. A kedden megjelent kormányrendelet az adócsökkentések mellett több intézkedés részletszabályait is tartalmazza. A cégeknek és más szervezeteknek

elég lesz szeptember 30-ig elküldeniük a beszámolót és az ahhoz kapcsolódó bevallásokat

(mint például a társasági adó-, a kisvállalati adó és a helyi iparűzési adóbevallást). Az adót megfizetni is eddig az időpontig kell. A beszámoló elkészítési határideje marad április 30-a, illetve május 31-e az ún. közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók esetében, vagyis a tőzsdei cégeknél, a bankoknál, a biztosítóknál és a befektetési vállalkozásoknál, de nekik is elegendő szeptember 30-ig benyújtani a bevallást, illetve befizetni az adót.

A rendelet azt is szabályozza, hogy

a fizetés nélküli szabadság ideje alatt is jogosultak maradnak a munkavállalók az egészségügyi ellátásra.

Helyettük május 1-jétől a munkáltató fizeti ki az egészségügyi szolgáltatási járulékot, amely havi 7710 forintot jelent. A munkáltató kérésére a NAV engedélyezi, hogy még ezt a minimális összeget is csak a veszélyhelyzet megszűnését követő két hónap elteltével kelljen a vállalkozásnak megfizetnie.

Egy másik intézkedés a közúti szállítókat érinti, az ekáer bejelentéseik után ugyanis nem kell kockázati biztosítékot fizetniük, a korábban befizetett biztosítékot pedig visszakapják. Ezen a jogcímen 2019-ben összességében 7,3 milliárd forintot szedett be a NAV.

A kormány az online pénztárgépekre és az automatákra felülvizsgálati moratóriumot vezetett be. Így például az online pénztárgépek esetében szoftver-felülvizsgálatot és szervizes helyszíni vizsgálatot nem kell elvégezni a veszélyhelyzet idején, elegendő a veszélyhelyzet megszűnésétől számított 120 napon belül.

A rendelet azt is tartalmazza, hogy a koronavírus-járvány miatt bajba jutottak újabb, speciális, ráadásul ingyenes fizetéskönnyítést vehetnek igénybe. Az újfajta kedvezmény kérelemre indul, amelyet a hatóság 15 napon belül bírál el. A kérelem mindenkinek – még a cégeknek is – illetékmentes, és legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napon nyújtható be. Az igénybevételhez elegendő, ha a fizetési nehézség a veszélyhelyzetre vezethető vissza. A 12 havi részletfizetés vagy a hathavi pótlékmentes fizetési halasztás mindegyik adófajtára kérhető, és 5 millió forintos tartozásig vehető igénybe. A minisztérium szerint a nehéz helyzetbe került vállalkozásoknak elég a járvány alatt a nettó bért kigazdálkodniuk, mert a munkavállalótól levont járulékra és szja-ra is járhat a kedvezmény. A cégeknek – kérelmük pozitív elbírálása esetén – akár ötmillió forinttal kevesebb adót kell megfizetniük a Pénzügyminisztérium közleménye szerint.

További adókedvezményeket kap a turisztikai ágazat:

  • az állam ugyanis 2020. december 31-éig kifizeti a vendégek helyett az idegenforgalmi adót;
  • 2020. június 30-ig a SZÉP-kártya jelenlegi adóterhe 32,5 százalékról 15 százalékra csökken, amitől a kormány reményei szerint egymillió munkavállalónak nőhet a SZÉP-kártyára érkező juttatása;
  • 2020-ban az ún. rekreációs keretösszeg 450 ezerről 800 ezer forintra nő, a költségvetési szerveknél pedig 200 ezerről 400 ezer forintra.