Ne dőljön be a Facebook pénzét kínáló kamu cikkeknek!

Ha valamit meg lehet vásárolni, arra lehúzós átverést is lehet építeni, ezt 2019-re alighanem sokan megtanulták már, rosszabb esetben a saját bőrükön, jobb esetben például a csalásokra figyelmeztető indexes cikkekből. Ez a cikk is egy ilyen figyelmeztetés, ugyanis megjelent és egyre szélesebb körben terjed az ilyen átverések legújabb kiadása: a Facebook libra nevű kriptovalutáját kínáló, magukat valódi újságcikknek álcázó oldalak.

Kezdjük az elején: a libra az a kriptopénz, amit a Facebook neve fémjelez, és egy sor nagy nevű cég állt be mögé. Ebben a cikkben írtunk arról részletesen, hogy hogyan fog működni, milyen előnyöket ígér, és milyen kockázatai vannak.

Mint ahogy arról is, hogy ez az egész még jövő idő, hiszen legkorábban 2020 elején indulhat majd be a rendszer – már ha egyáltalán beindul, mert egyelőre se a szakértők, se a bankárok, se a politikusok körében nem arat osztatlan sikert a facebookos valuta ötlete. Lévén hogy még csak 2019 van, ebből már rögtön sejthető is, hogy

Az ilyen átverések a leggyakrabban valamilyen legitim híroldal dizájnját lemásolva próbálják elhitetni az olvasóval, hogy megbízhatóak. Erről nekünk is van saját tapasztalatunk, hiszen az sajnos Index nevével és stílusával is rendszeresek a visszaélések. A librás csalásba belefutó kollégánk a brit Telegraph cikkének álcázva találkozott a soha vissza nem térő alkalomként tálalt lehúzással:

Ami már ezen a képernyőképen is rögtön feltűnhet (és ha valami gyanúsat olvas, érdemes elsőként mindig ezt ellenőrizni), hogy az oldal url-je nem a Telegraph címére utat, hanem egy bizonyos Docbarlow.com-ra.

Érdekesség, hogy ha ugyanezt a linket asztali böngészőben nyitjuk meg, már nem is az ál-Telegraph nyílik meg, hanem egy Göner nevű webshopszerűség, bár a (cikkünkben direkt nem szereplő) konkrét linken már itt is egy librás cikk nyílik meg:

Ezen az oldalon viszont nem a lehúzós csaló szöveg szerepel, hanem a Guardian libra-bejelentésről szóló valódi cikkét másolták át egy az egyben, még adatokat se próbálnak kicsalni az olvasóból. Ebből arra lehet következtetni, hogy alapvetően a mobilos felhasználókra lőnek a csalók.

További érdekesség, hogy a két cikknek nemcsak a címe és szövege más, de még a dátumuk is: telegraph-os idén szeptemberi, míg a göneres tavaly decemberi, amikor még híre-hamva sem volt az idén júniusban bejelentett librának.

Annyira egyértelműen csalásról van szó, hogy nem is érdemes túl hosszan rugózni a kamucikk szövegének részletein, de azért érdemes megjegyezni, hogy az magáról a libráról egy csomó pontatlanságot tartalmaz. Kedves kis apróság viszont, hogy még egy kamu Elon Musk-idézetet is belefabrikáltak arról, hogy milyen jó lesz mindenkinek ez a libra.

Az álcikk álújságírója azt írja, maga is kipróbálta a libravásárlást, és lépésről lépésre végigvezet a folyamaton, amelynek a végén ott a happy end: öt óra alatt megtriplázódott a pénzük értéke, tehát a hülyének is megéri követni a példájukat. És persze linkelik is a “Calibra-Pay” nevű oldalt, ahol állítólag vásárolni lehet, de ez mobilon és asztali gépen is egy Sydney Morning Heraldnak álcázott (egy másik, valódi oldalról átmásolt) librás cikket nyit meg a libra-beta.com oldalon:

Ami ennél fontosabb, hogy magába a “Telegraph-cikkbe” előzékenyen beágyazták a regisztrációs dobozt, hogy átkattintás nélkül is rögtön meg lehessen adni az adatainkat a libra megvásárlásához.

A kamucikkel először találkozó kollégánk kalandvágyból megadta a telefonszámát, és hamarosan csörgött is a telefonja. A beszámolója szerint nagyjából így zajlott a rövid angol nyelvű beszélgetés:

Regisztrálsz, már akkor nyomasztanak egy remek lehetőséggel, ami csak pár percig él. Aztán hív a csaj, kedves, profi, és erősködik, hogy majd ő aktivál, amihez csak pár adat kell így telefonon. Mondom, nem lehet appon, gépen, stb? De, de jobb, ha ő, mert akkor biztos sikerül. Jaj ügyes vagyok én, kösz, nem. Jó, akkor mikor hívjon? Nem kell, fog menni. De ő visszaszólna délután, baj? Csak a biztonság kedvéért. Milyen adatok kellenek az aktiváláshoz? A szokásos – mondta, majd átkötött a milyen szuper befektetés ez című mantrára, itt hangzott el a 250 euró mint minimum összeg, amivel indulni lehet, és hogy ja, kell majd a kártyaszám is. Itt tettem le.

A librás átverés annyiban nem újdonság, hogy különféle kriptovaluták kereskedelmét hirdető csalások már jó ideje ellepik a Facebookot, a Next Web például tavaly novemberben írt a jelenségről. A mostani eset csak ennek a csalástípusnak az új köntösbe öltöztetett kiadása.

A konkrétan librás próbálkozások már augusztus óta tartanak, és annak ellenére lepik el a Facebookot, hogy maga a Facebook már tavaly januárban bejelentette, hogy kitiltanak minden kriptovalutás hirdetést, éppen a sok csalás miatt. Hogy ennek a tiltásnak a sikere kérdéses, az a Facebook magyar szegletében is világos, hiszen az elmúlt napokban megjelentek a kifejezetten magyar (bár a jelek szerint némi angol tudással azért rendelkező) felhasználókra célzott átverős librás hirdetések, itt amúgy épp megint egy Telegraph-nyúlás mögé bújtatva:

Ha nem akar ezek áldozatává válni, akkor a szokásos tanácsokat tudjuk adni: nézze meg, mire kattint, ellenőrizze, hogy az url passzol-e az oldal tartalmához, csak olyan oldalon adja meg az adatait, amelynek a legitimitásáról teljes bizonyossággal meggyőzödött, és így tovább. De mindenfajta átverés elkerüléséhez jó támpont lehet, hogy ha az adott ajánlat túl jól hangzik ahhoz, hogy igaz legyen, akkor szinte biztos, hogy nem is az.