Bikaviadal csak vérontás nélkül rendezhető Mexikóvárosban

A mexikói fővárosban már 2022-ben betiltották a népszerű bikaviadalokat, a népharag miatt azonban két évvel később hatályon kívül helyezték a rendelkezést.

A mostani döntést az állatvédők ünnepelték, az egyenlőtlen megmérettetés hívei azonban felháborodottan fogadták. A városháza előtti népes tüntetésen egyesek megpróbálták áttörni a rendőrök sorfalát. A „la fiesta brava rajongójának lenni nem bűncselekmény, hanem dicsőség” – üzenték a pólójukra nyomtatott felirattal.

A la fiesta brava a bátorság ünnepe – így nevezik spanyolul a bikaviadalt.

Velük szemben az állatvédők és a döntést megszavazó önkormányzati képviselők diadalittasan álltak ki a városháza lépcsőjére.

Vagy ez, vagy teljes tiltás

– idézte a CBS Sofía Morínt, a „Mexikó bikaviadal nélkül elnevezésű” szervezet aktivistáját, aki a kezdeményezést irányította. A döntéssel a mexikói főváros olyan hellyé válik, ahol „tisztelik az állatok jogait” – jelentette ki a kormányzó Morena párt mexikóvárosi polgármestere, Clara Brugada.

A vita végén kompromisszumos megoldás született a bikaviadal ügyében évek óta egymással szemben álló felek között.

A spanyol ajkú országokban a bikaviadalnak sok évszázados hagyománya van. Maga az aréna a rómaiak gladiátorjátékának helyszínéből származik. A viadalokat a 16. században V. Pius pápa tiltotta be először, pogány kötődésre hivatkozva.

A gazdasági haszon

Az újkorban az állatvédők rendületlenül bírálták az állatkínzásnak tartott „sportot”, amelyet a bika általában nem él túl.

A látványosság vértelen, „portugál” formája Kaliforniában honosodott meg. San Franciscóban 2021-ben olyan viadalt rendeztek, amelynek során a bikákat védőruhába öltöztették. A vért felülete a tépőzárhoz volt hasonló. A torreádorok feladata az volt, hogy ebbe döfjék hegy nélküli lándzsájukat.

A gyalogos forcados feladata volt, hogy megpróbálja lefogni a bika szarvait – általában sikertelenül. A tömegeket mozgató bikaviadalnak Mexikóban először egy fővárosi bíró vetett véget, aki 2022-ben bezáratta a világ legnagyobb arénáját.

A torreádorok szerint ezzel gazdasági csapást mért a húszmilliós Mexikóvárosra. A harci bikák szövetsége szerint a la fiesta brava 80 ezer közvetlen, és 146 ezer közvetett munkahelyet teremtett szerte az országban, összességében pedig az iparág 400 millió dollárt termelt évente.

Idegen a „magyar néplélektől”

Tavalyelőtt a mexikói legfelsőbb bíróság indoklás nélkül hatályon kívül helyezte a tilalmat. A kolumbiai törvényhozás ezzel szemben tavaly fogadta el a javaslatot, amely 2027-től megtiltja a bikaviadalok rendezését az Andok menti országban. Maga az államfő már korábban ellenezte a kegyetlen „sportot”, amely az állatvédők szerint egyenlőtlen összecsapás a felfegyverzett emberek és a kiszolgáltatott állat között.

Argentínában, Kubában és Uruguayban több mint egy évszázada betiltották a könyörtelen rendezvényt. A tilalom érvényes Brazíliában és Chilében is. Ugyanakkor Ecuadorban, Mexikó egyes államaiban, Peruban és Venezuelában továbbra is engedélyezett a corrida.

Európában még mindig tartanak bikaviadalokat Franciaországban és Spanyolországban, bár egyes katalán városokban törvényen kívül helyezték.

A corridáknak egyébként nem csak a bikák esnek áldozatául. Tavalyelőtt – épp Kolumbiában – négyen meghaltak, több százan pedig megsebesültek, amikor leomlott az egyik aréna lelátója.

Kevésbé köztudott, hogy a 19. század végén és a 20. század elején Magyarországon is rendeztek bikaviadalt. Ellenzői azzal érveltek, hogy az állatok szórakoztatás céljából történő megkínzása idegen a „magyar néplélektől”, és a „spanyol barbarizmus” meghonosítását jelentené.

(Borítókép: Bikaviadal Mexikóvárosban 2024. február 5-én. Fotó: Gerardo Vieyra / NurPhoto / Getty Images)