Mindenre gondoltak a tervezők, csak erre nem: újabb probléma merült fel a csernobili szarkofágnál

Mint írtuk, február 14-én egy robbanófejjel felszerelt drón csapódott a csernobili atomerőmű 1986-ban megsemmisült 4-es blokkjának szarkofágjába. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a támadást orosz akciónak minősítette. A helyszínen tűz keletkezett, amit nem sokkal a támadás után eloltottak, a sugárzási szint a beszámolók szerint nem emelkedett, de jelentős károk keletkeztek a szarkofágban.

A The New York Times kedden megjelent cikke szerint bár a nukleáris katasztrófa helyszínét körülvevő acélburkolatot úgy építették, hogy egy évszázadig kitartson, a háború olyan forgatókönyv, amilyenre a mérnökök nem számítottak, ráadásul a dróntámadás okozta tűz megfékezéséért vizet permeteztek a szerkezet belsejébe, így most újabb feladattal kell szembenézni, a lángok után a korrózió megállításával.

Eric Schmieman nyugdíjas építőmérnök az amerikai Washington államból, aki a projekt vezető műszaki tanácsadójaként 15 évig dolgozott a szarkofág megépítésén, elismerte, hogy bár a szerkezet tervezésekor „rengeteg biztonsági elemzést” végeztek, és figyelembe vettek több lehetséges problémaforrást, azonban nem kalkuláltak egy lehetséges háború veszélyeivel.

Földrengéseket, tornádókat, erős szeleket, 100 éves havazást és mindenféle dolgot figyelembe vettünk. Nem vettük figyelembe azonban a háborús cselekményeket

– árulta el a 78 éves nyugalmazott építőmérnök.

Az 1986-os csernobili atomerőmű-balesetben a 4-es blokk reaktora robbant fel, amit később szarkofággal vettek körül. A nukleáris katasztrófa helyszínét 2016-ban újabb védőréteggel, egy vasúti síneken helyére csúsztatott acélhéjjal vonták be. A szerkezetre, amely olyan magas, mint egy futballpálya, és közel 40 ezer tonnát nyom, több mint 45 ország és szervezet csaknem 1,7 milliárd dollárt költött. A februárban a szarkofágba csapódott drón, melynek előállítása csak 20 000 dollárba kerülhetett, lyukat ütött az acélhéjon. Ukrán tisztviselők szerint az oroszok szándékosan célozták az építményt egy Sahíd–136-os drónnal, de a Kreml tagadta a felelősséget.

Fennáll a korrózió veszélye

Bár a reaktor védőburkolatán keletkezett tüzet gyorsan eloltották, az ív szigetelésében található vízálló membrán csaknem három hétig égett és parázslott. A hegymászó-felszerelésben dolgozó tűzoltók lyukakat ütöttek a pajzs külső rétegébe, és vizet permeteztek a szerkezetbe, amelyet úgy terveztek, hogy a korrózió megelőzése érdekében száraz maradjon. Március 7-én Ukrajna hivatalosan is eloltottá nyilvánította a tüzet, de addigra a pajzs északi részének nagyjából a fele megsérült.

A jelentések szerint a burok zárófunkciója sérült, és a szerkezet „kiterjedt javítási erőfeszítéseket” igényel. A szakembereknek le kellene zárniuk a drón okozta lyukat, valamint be kellene tömíteniük azokat a kisebb lyukakat is, amiket a tűz oltásán dolgozók alakítottak ki. Emellett valahogyan helyre kellene állítaniuk a sérült membránt és szigetelést, a sérült belső szerkezeteket, valamint csökkenteniük kellene a páratartalmat, amit az oltásnál használt víz okozott.

A szakértők szerint ezt ott, ahol most a záróhéj található, valószínűleg nem lehet megtenni, mert a dolgozók magas sugárzásnak lennének kitéve, miközben a szerkezet áthelyezése, majd rögzítése szintén nagy kihívást jelentene. Egy lehetséges megoldás az Ukrajna által fejlesztett drónok bevetése lenne, a kisméretű drónok felmérhetnék a héj belsejében keletkezett károkat, és akár a javításban is segíthetnének.

Az ukrajnai háborúról percről percre tudósítunk a háború kitörése óta, kövesse velünk az Index élő hírfolyamát erre a linkre kattintva.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!