1999. március 24-én kezdődött a NATO-erők légitámadása Szerbia, az akkori Jugoszláv Szövetségi Köztársaság ellen. A bombázás 78 napig tartott, az áldozatok száma 1200 és 1500 közé tehető, több mint 12 ezren pedig megsebesültek.
A Pannon RTV számol be arról, hogy a bombázást azzal az indokkal hajtották végre, mert a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság (JSZK) a felelős a Koszovó státuszáról szóló tárgyalások meghiúsultak. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem hagyta jóvá a támadást.
Március 24-én, este 19 óra 45 perckor hajtották végre az első légicsapásokat a stratégiai jelentőségű célpontokra. A történelemben először fordult elő olyan, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának jóváhagyása nélkül kezdtek volna bombázást. A NATO-főtitkár, Javier Solana utasította a szövetséges erők akkori főparancsnokát arra, hogy kezdje meg a bombázást.
A katonai tömb 19 tagországa azután támadta meg Jugoszláviát, hogy kudarcba fulladtak a tárgyalások Koszovóval kapcsolatban, és így szerettek volna véget vetni Slobodan Milošević erőszakkampányának
– írja a lap.
A mintegy 80 napon át tartó bombázáskor hidakat, egészségügyi intézményeket, médiaházakat, iskolákat, valamint templomokat is megsemmisítettek. Június 10-én fejeződött be a támadássorozat, amikor az ENSZ elfogadta a Koszovóra vonatkozó határozatait. Az Egyesült Államok is beavatkozott az ügybe, ami a nemzetközi joggal ellentétes, de helyes lépés volt. Madeleine Albright volt amerikai külügyminiszter egy rádióinterjúban vont párhuzamot a szíriai és a tizennégy évvel ezelőtti koszovói helyzet között. A volt külügyminiszter azt mondta, hogy számtalan módon be tudna avatkozni az Egyesült Államok hadserege Szíriában az ENSZ Biztonsági Tanácsának jóváhagyása nélkül is.
Szerintem többféleképpen is meg lehet ezt csinálni. Ha azt kérdezik, hogy törvényes-e, akkor őszintén szólva, Koszovóra kell visszatérnem, a rendszer végül is kimondta, hogy amit ott tettünk, az nem volt legális, de helyes volt
– mondta Madeleine Albright.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!