Ezért nem tudták megakadályozni az oroszok a moszkvai terrortámadást

Az oroszországi, Crocus City Hallban történt, március 22-i terrortámadás megakadályozásának kudarca mögött álló tényezők között szerepel a külföldi hírszerzéssel szembeni bizalmatlanság, az Ukrajnára való összpontosítás és néhány olyan politikai intézkedés az utóbbi évekből, amelyek elterelhették a figyelmet a terrorveszélyről – írja részletes elemzésében a The New York Times.

Mint írták, egy nappal azelőtt, hogy az Egyesült Államok moszkvai nagykövetsége márciusban egy nyilvános riasztást adott ki egy orosz koncerthelyszínen elkövetett lehetséges szélsőséges támadásról, a helyi CIA-állomás privát figyelmeztetést adott át az orosz tisztviselőknek, ami legalább egy további részletet tartalmazott a nyilvános közléshez képest:

Az amerikai hírszerzés szorosan nyomon követte a csoportot, és úgy vélte, hogy a fenyegetés hiteles. Vlagyimir Putyin elnök napokkal később „nyílt zsarolásnak” és „az orosz társadalom megfélemlítésére és destabilizálására irányuló kísérletnek” nevezte a figyelmeztetéseket.

Három nappal az orosz elnök szavai után, március 22-én este fegyveresek megrohamozták a Moszkva melletti Crocus City Hall épületét, és legalább 137 embert öltek meg az elmúlt közel két évtized leghalálosabb oroszországi támadásában. Az ISIS nyilatkozatában nem sokkal a támadás után vállalta a felelősséget a mészárlásért.

Számos hibát véthetett az orosz hírszerzés

A biztonsági mulasztást még figyelemre méltóbbá tette, hogy a mészárlás előtti napokban Oroszország saját biztonsági szervei is elismerték, hogy az Iszlám Állam afganisztáni csoportja, az Iszlám Állam Khoraszán, azaz az ISIS-K belföldi fenyegetést jelent.

A Dossier Center, egy londoni kutatószervezet által megszerzett és a The New York Times által áttekintett információk szerint az orosz hírszerzés belső jelentései, amelyek valószínűleg a legmagasabb kormányzati szinteken is keringtek, arra figyelmeztettek, hogy

A teljes kép még mindig nem világos, és amerikai és európai tisztviselők, valamint biztonsági és terrorizmusellenes szakértők hangsúlyozzák, hogy még a legjobb körülmények között, rendkívül pontos információk és jól működő biztonsági szolgálatok mellett is nehéz meghiúsítani a titkos nemzetközi terrorcselekményeket. Szerintük azonban a kudarcot valószínűleg több tényező együttesen okozta.

Az okok közül az egyik legfontosabb a mély bizalmatlanság – mind az orosz biztonsági intézményeken belül, mind pedig a többi globális hírszerző szervvel való kapcsolatokban –, emellett az, hogy

A koncerttámadás megakadályozásának orosz kudarcáról szóló beszámoló amerikai és európai biztonsági tisztviselőkkel, biztonsági szakértőkkel és a nemzetközi hírszerzési képességekre szakosodott elemzőkkel készített interjúkon alapul. Sokan névtelenségük megőrzése mellett beszéltek, hogy bizalmas hírszerzési részleteket vitassanak meg.

„A probléma az, hogy a terrortámadások tényleges megelőzéséhez valóban jó és hatékony hírszerzési rendszerre van szükség” – mondta Andrej Szoldatov, az orosz hírszerzés szakértője, aki kiemelte, hogy ehhez a hazai ügynökségen belüli és más országok ügynökségeivel való bizalomra, valamint jó koordinációra van szükség. „Ez az, ahol problémák vannak” – mondta.

Minden szélsőségesnek számít, ezért elaprózódik az orosz titkosszolgálat figyelme

Vlagyimir Putyin definíciója arra vonatkozóan, hogy mi számít szélsőségesnek, már az ukrajnai inváziója előtt, 2022 elején elkezdett bővülni – írja a The New York Times.

Az oroszországi terrorizmus elleni küzdelemért elsősorban felelős ügynökséget a Második Szolgálatnak hívják, amely a Szövetségi Biztonsági Szolgálat, vagyis az FSZB egyik ága. Egykor az iszlamista szélsőségesekre, a merénylőbandákra és a hazai neonáci csoportokra összpontosított.

De ahogyan Oroszország elnöke előrehaladt a politikai leszámolással, a célpontok listája kibővült, és olyan ellenzéki személyiségek is felkerültek rá, mint a múlt hónapban egy orosz börtönben elhunyt Alekszej Navalnij és támogatói, valamint az LGBTQ-jogvédők, Jehova tanúi, békeaktivisták és más Kreml-kritikusok – írja a The New York Times.

Oroszország az Iszlám Állam közel-keleti ellenfeleinek, köztük a szíriai Bassár el-Aszadnak az egyik legfőbb katonai támogatója, így az orosz érdekek az iszlamista szélsőséges csoport egyik fő célpontjává váltak. De ahogy egy európai biztonsági tisztviselő fogalmazott, az oroszok inkább „fiktív fenyegetéseket” üldöztek, mint valósakat.

Amerikai és európai tisztviselők szerint az iszlamista szélsőségeseket nyomon követő orosz tisztviselőknek saját egységük van a Második Szolgálaton belül, amely a biztonsági szolgálatokra nehezedő, a fokozódó belpolitikai szigorítás és az Ukrajna elleni háború okozta terhek ellenére is erőteljesen feltöltött és finanszírozott maradt.

Az, hogy nem sikerült megakadályozni a támadást, valószínűleg más tényezők kombinációjának eredménye volt, beleértve a fáradtságot is, miután a közelmúltbeli orosz elnökválasztás előtti időszakban „különösen éberek” voltak – mondta egy névtelenséget kérő európai biztonsági tisztviselő, aki nyomon követi az orosz hírszerző szolgálatok tevékenységét.

Fokozott biztonsági intézkedések voltak érvényben

Március 7-én, egy nappal azután, hogy a CIA-állomás kiadta a privát figyelmeztetést az oroszoknak, az FSZB bejelentette, hogy Moszkvától délnyugatra megöltek két kazahot, miközben megzavartak egy ISIS-K-összeesküvést, amely egy fővárosi zsinagóga ellen irányult. Amerikai tisztviselők úgy vélték, hogy a rajtaütés esetleg annak a jele, hogy az orosz hatóságok akcióba lendültek.

Joszif Prigozsin, egy ismert orosz zenei producer felidézte, hogy ő és felesége, az orosz popsztár Valerija, aki ebben a hónapban a Crocus City Hallban lépett fel, március elején észrevette, hogy a biztonsági intézkedések fokozódtak a helyszínen: a biztonsági őrök ellenőrizték az emberek táskáit és kozmetikai táskáit, és más intézkedéseket is hoztak, amelyeket korábban nem látott ott – mondta.

Még a főigazgatót is felhívtam, és megkérdeztem: »Figyeljen, mi folyik itt? Magas rangú vendégeket várnak?«

– mondta Prigozsin egy interjúban. „Azt mondta: »Joszif, majd később elmondom.« A telefonban nem mondott semmit. Azt mondta, hogy szükséges – és ennyi.”

Nem biztos, hogy az amerikaiak mindent elmondtak, amit tudtak 

A fokozott biztonsági intézkedések azonban nem sikerült kiszűrni az egyik támadót, Sámidin Faridunit. A zeneház alkalmazottai az orosz médiának nyilatkozva felidézték, hogy március 7-én látták Faridunit a koncert helyszínén. A The New York Times által ellenőrzött, világosbarna kabátban a helyszínen készült fotó róla az orosz sajtóban terjedt el.

A lap azt is megjegyezte: 

Március 7-i nyilvános figyelmeztetésében az amerikai nagykövetség azt mondta, hogy a következő 48 órában a moszkvai koncerthelyszíneken elkövetett támadás veszélye akut.

Az amerikai tisztviselők szerint az orosz hatóságok körültekintőek voltak a 48 órás figyelmeztetési időszak alatt, de később lazábbá és bizalmatlanabbá váltak, amikor nem történt támadás. Nem világos, hogy az amerikai hírszerzés tévedett-e a támadás időzítésében, vagy a szélsőségesek késleltették tervüket, amikor látták a fokozott biztonsági intézkedéseket.

A következő napokban az orosz hírszerzés belső jelentései – amelyek a Dossier Center szerint eljutottak az orosz Nemzetbiztonsági Tanácshoz – kifejezetten arra a veszélyre figyelmeztettek, amelyet az ISIS-K által radikalizálódott tádzsikok jelentenek Oroszország számára. A jelentések rámutattak arra, hogy az elmúlt hónapokban tádzsikok részt vettek az Európában meghiúsított merényletekben, valamint az iráni és isztambuli támadásokban. A tudósítás nem említette a nyugati figyelmeztetéseket vagy egy esetleges moszkvai támadást.

„Mivel az FSZB – és Putyin – azon a prizmán keresztül látja a világot, hogy az Egyesült Államok Oroszországot akarja elkapni, minden olyan információt, amely nem felel meg ennek a keretnek, könnyen elutasítanak” – mondta Andrea Kendall-Taylor, a Center for a New American Security vezető munkatársa, aki korábban az amerikai hírszerző közösség Oroszországgal kapcsolatos elemzéseit vezette. Azt mondta:

Ez a dinamika pusztító következményekkel járó hírszerzési kudarcot eredményezhetett.

Figyelmeztetési kötelesség

Amikor Oroszországot bizalmasan tájékoztatta a potenciális terrorista összeesküvésről, a CIA a 2015-ös, „figyelmeztetési kötelezettség” néven ismert irányelvek szerint járt el, amelyek előírják a hírszerzés számára, hogy tájékoztassa az „amerikai és nem amerikai személyeket” a „szándékos gyilkosságra, súlyos testi sértésre és emberrablásra” irányuló konkrét fenyegetésekről.

Ezek az irányelvek viszonylag ritkák, de az Egyesült Államoknak kötelessége kiadni őket még az ellenfelek számára is, és az elmúlt évben mind az afganisztáni tálibokkal, mind az iráni kormánnyal szemben megtette ezt. A figyelmeztetéseket általában nem hozzák nyilvánosságra, kivéve, ha az amerikai hatóságok úgy vélik, hogy a fenyegetés amerikai állampolgárokat is érinthet, ami Moszkvában történt.

Putyin 2017-ben és 2019-ben is megköszönte az amerikai kormánynak, hogy olyan információkkal látta el Oroszországot, amelyek segítettek megakadályozni a szentpétervári terrortámadásokat. Elemzők szerint azonban egy hasonló gesztus lehetetlen lenne abban a fanyar környezetben, amelyet Ukrajna lerohanása óta teremtett.

Az Egyesült Államok az elmúlt hónapokban nagyon szorosan nyomon követte az ISIS-K tevékenységét – mondták magas rangú tisztviselők. A megfigyelés során, amely elektronikus lehallgatásokat, emberi informátorokat és más eszközöket is igénybe vett, az amerikai ügynökök meglehetősen konkrét információkat szereztek a moszkvai összeesküvésekről – mondták a tisztviselők.

Szakértők szerint az orosz hírszerző szolgálatok hagyományosan az oroszországi észak-kaukázusi régió szeparatista és vallási szélsőséges csoportjaiból kiinduló belföldi terrorfenyegetésekre összpontosítanak.

A támadás óta eltelt napokban Moszkva azzal viszonozta a Washington által adott tippet, hogy azt állította, hogy a figyelmeztetést az esetleges amerikai bűnrészesség bizonyítékaként kell kezelni.

(Borítókép: Egy orosz terrorelhárító az égő Crocus City Hall közelében, Moszkva mellett, Oroszországban 2024. március 22-én. Fotó: Yulia Morozova / Reuters)