Kiszivárgott Vlagyimir Putyin háborús terve – és semmi jót nem ígér

K  AP20230324292
2023.03.29. 05:29
Nemrég kiszivárgott, hogy mit mondott Vlagyimir Putyin egyik legközelebbi munkatársa baráti körben arról, hogy meddig tart még a háború. Ennek alapján, valamint az orosz tisztviselők nyilvános megszólalásainak fényében az orosz kormányzatnak egyáltalán nincs szándékában az, hogy fegyverszünetet vagy békét kössön, és addig húzzák el a háborút, ameddig csak tehetik.

A brit The Guardiannek két ember beszélt az esetről, amely még tavaly decemberben történt, mikor az év végéhez közeledve egy este néhány régi barát gyűlt össze Moszkvában, és egy magas rangú orosz állami tisztviselő lakásán vacsoráztak. A társaságnak az orosz kulturális-politikai elit számos prominens tagja a részét képezte,

ÉS KÖZÜLÜK NÉHÁNYAN TÓSZTOT MONDTAK ÉS ITTAK ARRA, HOGY 2023-BAN VISSZATÉRHET A BÉKE ÉS A NORMALITÁS OROSZORSZÁGBAN.

Nem sokkal később azonban felállt egy férfi, akit mindannyian ismertek: ő nem volt más, mint Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. „Gondolom, azt várják tőlem, hogy én is mondok valamit” – ezzel kezdte a felszólalását  Peszkov a The Guardian egyik forrásának a beszámolója szerint.

A szóvivő ezután lerombolta a békében reménykedők vágyait, és az előző tósztra visszautalva azt mondta:

A dolgok sokkal nehezebbé válnak. És ez az egész nagyon, nagyon hosszan elhúzódik.

A The Guardian forrásai felidézték, hogy Peszkov beszéde után nagyon elkomorodott a társaság hangulata. „Rossz volt hallgatni a beszédét. Egyértelmű volt, hogy arra figyelmeztetett minket: a háború velünk marad, és arra kell készülnünk, hogy sokáig tart” – mondta a lap egyik forrása.

Nincs erő az offenzívához, de Putyin nem fújhat visszavonulót sem

A brit lap szerint mindez egybecseng azokkal a beszédekkel, amelyeket Vlagyimir Putyin az utóbbi időben a nyilvánosság előtt mondott. Egyik legutóbbi felszólalásában azt mondta, hogy az ukrajnai harcok tétje nem kevesebb mint az orosz állam túlélése, de közben nem nevezte meg azt, hogy pontosan milyen konkrét célt akarnak elérni Ukrajnában.

„Putyin gyakorlatilag nem beszél többé a háború konkrét céljairól. Nem vizionálja azt, hogy miként nézhet ki egy esetleges jövőbeli győzelem. A háborúnak többé nincs egyértelmű kezdete, és belátható vége sem” – vélekedett Maxim Trudolyubov a The Guardiannek nyilatkozva, aki azt is hozzátette: ugyanez volt a mögöttes üzenete Putyin februári nagy beszédének is.

A brit lapnak egy nyugati diplomata is arról beszélt, hogy a jelek szerint Putyin egyáltalán nem tudja elképzelni azt, hogy Oroszország veszít. Mint mondta, az orosz elnök egykor a KGB-nek dolgozott, ahol arra képezték ki az ügynököket, hogy mindvégig törekedjenek az eredeti céljaik megvalósítására ahelyett, hogy a realitáshoz igazítanák, és felülírnák azokat. 

Más elemzők szintén arra hívták fel a figyelmet, hogy Putyin az utóbbi időben semmilyen nyilvános nyilatkozatában nem beszélt arról, hogy mi a helyzet a fronton. Az orosz Versztka portál szerint az orosz elnök

legutóbb január 15-én beszélt konkrétan arról, hogy mi történik a fronton,

és akkor is csak annyit mondott, hogy „pozitív” fejlemények mennek végbe az orosz hadseregben. „Egyszerűbb nem beszélni a háborús erőfeszítésekről akkor, amikor a hadsereg nem tud előrelépést elérni. De Putyin nem tud visszavonulót fújni sem, mert azzal elismerné a saját vereségét” – összegezte Vlagyimir Gelman, a Helsinki Egyetem Oroszország-szakértője. 

A Foreign Policy Research Institute szakértője, Rob Lee azt mondta, hogy mindeközben Oroszországnak nincs elegendő ereje ahhoz, hogy egy nagyobb offenzívát hajtson végre, mivel mindössze az orosz hadsereg kevesebb mint 10 százaléka az, amely alkalmas és megfelelően kiképzett a támadó hadműveletek végrehajtására. Ez arra elég, hogy néhány helyen felőröljék az ukrán védelmet, és kisebb győzelmeket arassanak, de nagyobb, a háború menetét megfordító áttörést nem tudnak elérni – összegezte, hozzátéve:

Úgy látjuk, hogy Oroszország egy hosszú háborúra készül. Putyin azt hiszi, hogy az országa erőforrásai felülmúlhatják Ukrajnáét akkor, ha a Nyugat belefárad Kijev támogatásába.

Az orosz társadalom jobban bírja a háborút, mint ahogy várták 

Andrej Kolesznyikov, a Carnegie Endowment kutatója azt mondta, hogy mostanra már az orosz társadalom nagyobbik része is elfogadta, hogy a háború nem ér egyhamar véget, és „úgy vélik, hogy meg kell tanulniuk együtt érzi ezzel a realitással”. Hozzátette, a szakértőket is meglepte, hogy az orosz lakosság ennyire hajlandónak mutatkozott arra, hogy elviselje a háború által okozott gazdasági csapásokat.

Mint mondta, szerinte ez nagyrészt az orosz propagandakampánynak tudható be, ahogy az is, hogy a tavaly ősszel elrendelt tömeges mozgósítás sem okozott komolyabb belpolitikai problémákat Oroszországban. „A kormányzatnak sikerült maga mögé állítania az embereket azzal, ahogyan a konfliktust keretezték” – mondta erről a The Guardian egyik, Kreml-közeli forrása, utalva ezzel az Oroszország túléléséről szóló putyini mondatokra is. 

A The Guardian végül azt is megemlítette, hogy március közepén, az Oroszországban megrendezett Nemzetközi Ruszofil Mozgalom első kongresszusán is egyértelműen arról beszéltek az orosz elit tagjai, hogy sokáig eltarthat még a háború, és nem csak Ukrajnát, hanem az egész Nyugatot ellenségként állították meg.

A konferencián ugyanakkor (bár kevésbé hangsúlyosan) az is elhangzott, hogy mi mindent veszített és veszíthet még Oroszország a küzdelemben. Felszólalt például a Putyin barátjaként ismert filozófus, Alekszandr Dugin is, akinek a lányát tavaly felrobbantották (az oroszok szerint az akció mögött az ukrán titkosszolgálat állt).

Nem mindenki érti még ebben az országban, hogy mit kell fizetnünk azért, hogy a háborút megnyerjük. Az embereknek az életükkel kell fizetniük azért, hogy Oroszországot imádják. Ez egy súlyos ár, és erre nem voltunk felkészülve

– mondta Dugin, aki később azt is hozzátette, hogy „hiába zajlanak már egy éve a harcok, csak nagyon kis mértékben sikerült előrehaladni”.

(Borítókép: Ukrán katona gránátvetővel lő a donyecki régióban fekvő ostromgyűrűben lévő Bahmutban 2023. március 24-én. Fotó:  Libkos / AP / MTI)