Tömeges evakuáció kezdődött Dél-Ukrajnában, az ukránok és az oroszok is menekülnek

Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index szombati hírösszefoglalója

Index
2023.03.25. 22:00
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Köszönjük a figyelmüket!

    Véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Ezek voltak a nap legfontosabb történései:

    Jó pihenést kívánunk! Tartsanak velünk holnap is, kora reggel indítjuk az új hírfolyamunkat!

  • Szerhij Cserevaty, a keleti ukrán hadseregcsoport szóvivője azt mondta egy interjúban: egyelőre nem tudták megerősíteni a brit hírszerzés azon értesülését, miszerint az orosz erők kimerültek a bahmuti harcokban. 

    A szóvivő azt mondta: az biztos, hogy a harcok intenzitása csökkent Bahmut térségében az utóbbi napokban, de hogy ennek mi a pontos oka, azt még nem tudják.

    „Ezt még elemeznünk kell, de az utóbbi egy napban azt láttuk, hogy csak nagyjából 18 összecsapás volt Bahmut térségében, szemben a korábbi 30-50-nel” – mondta a szóvivő, hozzátéve azt is, hogy a jövő héten már valószínűleg többet tudnak mondani arról, hogy mi zajlik Bahmutban az orosz oldalon.

    Hozzáfűzte: azzal együtt is, hogy a harcok intenzitása csökkent, a 18 támadás mellett 178 tüzérségi csapás és 5 légicsapás érte az ukrán hadsereget Bahmut térségében. 

  • Oroszországnak még a nyugati szállítmányokkal együtt is háromszor annyi tankja lesz, mint Ukrajnának – mondta szombat este Vlagyimir Putyin.

    Az orosz elnök arról beszélt, hogy a hadiipart olyan tempóban fejlesztik, amire még a szakértők sem számítottak, és ennek köszönhetően több mint háromszor több lőszert tudnak legyártani.

    Ezután arra is kitért, hogy hiába kap 400 új harckocsit Ukrajna a Nyugattól,

    mert ők ez idő alatt 1600 harckocsit fognak legyártani vagy modernizálni.

    A RIA Novosztyi híre szerint Putyin arról már nem ejtett szót, hogy a Nyugatról érkező harckocsik többségének jóval nagyobb a harcértéke az orosz harckocsikénál, és arról sem, hogy a „modernizált” tankok közt már olyan, elavult darabok is vannak, amelyek még az 1956-os forradalmat is megjárták.

  • Hanna Maljar, az ukrán védelmi minisztérium helyettese egy Facebook-posztban arra kérte az ukrán sajtót, hogy ne írjanak többet arról az ukrán ellentámadásról, amely a közeljövőben indulhat.

    Mint írta, tavaly ősszel Harkivban is úgy sikerült ellentámadást végrehajtaniuk, hogy annak a terveiről nem írt a sajtó, és épp ezért tudták meglepni az oroszokat. Most pedig ugyanez lenne a céljuk.

    Mindenkit emlékeztetnék arra, hogy az ukrán hadsereg terveit három embernek van joga nyilvánosságra hozni: az elnöknek, a védelmi miniszternek és az ukrán hadsereg főparancsnokának

    – írta Hanna Maljar. 

  • Az azerbajdzsáni fegyveres erők, megszegve a legutóbbi örmény–azeri karabahi fegyveres konfliktust lezáró, 2020. novemberi tűzszüneti megállapodást, a Susai körzetben átlépték a demarkációs vonalat, és hozzákezdtek egy őrhely kialakításához – közölte szombaton az orosz védelmi minisztérium.

    A közlemény szerint az orosz békefenntartók intézkedéseket tesznek az Örményország és Azerbajdzsán közötti válság kiéleződésének megakadályozására.

    Azerbajdzsán elnöke, Örményország miniszterelnöke és Oroszország elnöke 2020. november 9-én írta alá a tűzszüneti megállapodást, amely kijelöli a két szemben álló fél közötti demarkációs vonalat. Az orosz védelmi tárca szombati közleményében felszólította az azeri felet, hogy tartsa be a három vezető megállapodását, szüntesse be az őrhely kialakítását célzó munkálatokat, és vonuljon vissza korábbi állomáshelyére.

    A moszkvai közlemény arra is kitért, hogy a Karabah részét képező Martuni körzetben tűzszünetsértés is történt, amelynek nincsenek áldozatai. Az MTI beszámolója szerint az orosz békefenntartók vizsgálják az eseményt.

  • Vlagyimir Putyin bejelentette, hogy taktikai atomfegyvereket telepítenek Belaruszba. Az orosz elnök állítása szerint ez nem sérti meg az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló megállapodást, az úgynevezett atomsorompó-szerződést.

    Az esetről az alábbi cikkünkben írtunk bővebben.

  • Összesen 16 ukrán civil halt meg az utóbbi 24 órában történt orosz csapásokban – írta szombaton az Ukrinform.

    Az ukrán hírügynökség szerint a 16 halálos áldozaton kívül 59 ember megsérült. A támadásokat Ukrajna 8 régiójában hajtották végre, és összesen 119 települést lőttek különféle eszközökkel (tüzérségi lövegek, rakéták stb.) az oroszok. 

  • Az ukrán Evropejszka Pravda részletes cikket írt arról, hogy Románia miért nem támogatja nagyobb mértékben Ukrajnát annak ellenére, hogy ők maguk is tartanak az oroszoktól.

    A cikkben felidézték, hogy Románia és Ukrajna közt is vannak nézeteltérések a kisebbségi nyelvhasználat kérdésében, sőt a radikális ellenzéki román politikusok néha még területi követeléseket is megfogalmaznak Ukrajnával szemben.

    Az ukrán lap szerint van jó néhány konfliktus, amely rendezésre vár a két ország közt, és ebből a szempontból Románia hasonlít Magyarországhoz. Egy fontos különbség azonban van:

    A tény, hogy Románia elkötelezett az Ukrajnával folytatott párbeszéd mellett, és nem ad ultimátumokat, pozitívnak mondható. Magyarországgal ellentétben Románia nem fogalmazott meg követeléseket

    – írta az Evropejszka Pravda szerzője. 

  • Elfogtak egy férfit és egy nőt Szlovéniában, akiket azzal gyanúsítanak, hogy az orosz hírszerzésnek dolgozhattak – számolt be a The Guardian.

    Mint írták, az elfogás még januárban történt, de az eset részleteit a lap mostanra tudta kideríteni. Állításuk szerint mindkét elfogott személy orosz állampolgár,

    és nemcsak egyszerűen a hírszerzés munkatársai, hanem „elit kémek” voltak.

    A lap azt írja, hogy a színfalak mögött mindezt már Moszkva is elismerte, és jelenleg is tárgyalnak a nyugati országok képviselőivel arról, hogy miként hajthatnának végre egy fogolycserét azért, hogy a két ügynököt visszaszerezzék.

  • Ramzan Kadirov megkapta a „Csecsen Köztársaság Tiszteletbeli Emberi Jogi Védője” kitüntetést – számolt be az orosz TASZSZ hírügynökség.

    Mint írták, az ukrajnai háborúban is szerepet vállaló Kadirovot „az alkotmányos jogok és az állampolgárok szabadsága” érdekében tett erőfeszítéseiért díjazták. Rajta kívül  megkapta a kitüntetést édesanyja és posztumusz még édesapja, Ahmat Kadirov is. 

  • Poltavában zajlik a második világháborús szovjet emlékművek megsemmisítése – számolt be a NEXTA.

    Mint írták, két orosz tábornok emlékművét semmisítik meg az ukrajnai városban.

    Ukrajnában a háború kezdete után kezdtek „orosztalanításba”, ennek részét képezi a szovjet emlékművek megsemmisítése is a dekommunizációs törvény értelmében.

  • Oroszország szombaton humanitárius segélyszállítmányok átadási pontjára nyitott tüzet Herszon városában, két civilt megsebesítve – közölte az ukrán hadsereg.

    Az orosz tüzérség mai célpontja egy humanitárius segélyszállítási pont Herszonban. Az ellenséges ágyúzásban két ember sérült meg, egy 41 éves nő és egy 25 éves férfi

    – mondta Olekszandr Prokudin herszoni kormányzó a Sky News beszámolója szerint.

    Nem ez volt az első ilyen alkalom, Herszonban ugyanis már többször is bombáztak ilyen pontokat. Sőt, több alkalommal a humanitárius önkéntesekkel szemben is hajtottak végre halálos tüzérségi csapásokat.

  • Az ukrán hadsereg legfelsőbb parancsnoka közölte, hogy erői lassan visszaszorítják az orosz csapatokat a Bahmutért folytatott hosszú és éles küzdelemben – írja a Sky News.

    A brit katonai hírszerzés szerint Oroszország védekező stratégiára áll át Kelet-Ukrajnában.

    A bahmuti irány a legnehezebb. A védelmi erők óriási erőfeszítéseinek köszönhetően a helyzet stabilizálódik

    – írta Valerij Zaluzsnij, Ukrajna fegyveres erőinek főparancsnoka a Telegramon.

  • Az orosz parancsnokság és megbízottjaik megkezdték az evakuálást a megszállt krími félszigetről, eladják ingatlanjaikat, és elviszik családjukat – közölte Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője.

    A krími lakosok előző nap figyelmeztetést kaptak a rádióállomásokon keresztül: arra szólították fel őket, hogy készüljenek fel a Krím elhagyására – számolt be Juszov a Freedom ukrán televíziós csatornának. Mint elmondta, a bejelentés azoknak szólt, akik együttműködnek az orosz megszálló hatóságokkal.

    „Ahhoz, hogy [a Krímben] béke és rend legyen, fel kell szabadítani a félszigetet, és vissza kell hozni oda a törvényes ukrán kormányt” – magyarázta az ukrán védelmi minisztérium fő hírszerzési igazgatóságának tisztviselője. 

    Mindazoknak, akik Oroszországnak dolgoznak, jobb, ha elhagyják a Krím területét

    – idézi Juszovot a Kyiv Independent.

  • A Herszoni Városi Tanács közölte, hogy az orosz erők folyamatos támadása miatt mindenki hagyja el a várost. A lakosok busszal és vonattal is távozhatnak más, biztonságosabb régiókba  – számolt be a Kárpáti Igaz Szó.

    Az orosz csapatok továbbra is támadják régiónkat. A Dnyeper melletti települések szenvednek a legjobban. Az állandó légi- és tüzérségi támadások miatt ott szinte lehetetlen a stabil hő- és vízellátást biztosítani. A legjobb megoldás, ha mindenkit biztonságos régiókba evakuálunk

    – áll a közleményben.

  • Oroszország fekete-tengeri rakétahordozókról indíthat támadást a közeljövőben – írja az Unian.

    Mint írták,  az oroszok összesen két, egyenként nyolc rakéta hordozására képes rakétahordozó tengeralattjárót tartanak készenlétben a Fekete-tengeren. Natalija Humenyuk, a Dél-ukrajnai Védelmi Erők Egyesült Koordinációs Sajtóközpontjának vezetője mindezt ismertetve azt mondta:  továbbra is nagy a veszélye annak, hogy az orosz csapatok tömeges rakétacsapást mérnek Ukrajna területére. 

  • Bevetés közben meghalt a külföldi zsoldosokat tömörítő Nemzetközi Légió egyik lengyel szakaszparancsnoka – közölte Michal Dworczyk, a lengyel miniszterelnöki hivatal vezetője, írja a Kyiv Independent.

    Mateusz Lachowski lengyel riporter elmondta, hogy a most elesett katona szakaszparancsnok volt, és hozzátette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök nemrég a Bátorságért érdemrenddel tüntette ki őt.

    A Nemzetközi Légiót 2022 február végén hozták létre az Ukrajna védelme iránt elkötelezett külföldi harcosok számára.

  • Több mint ötezer orosz bűnöző kap kegyelmet, miután szerződést írt alá arról, hogy az orosz Wagner-zsoldoscsoportban harcol Ukrajna ellen – közölte a SkyNews szombaton Jevgenyij Prigozsin, Putyin bizalmasának üzenetét.

    Prigozsin több ezer férfit toborzott a börtönökből, felajánlva nekik a szabadság lehetőségét cserébe azért, hogy Ukrajna legveszélyesebb csatáiban szolgáljanak.

    „Több mint 5000 embert engedünk szabadon, miután aláírják a Wagnerrel kötött szerződésüket” – mondta Putyin szövetségese egy Telegramon közzétett hangfelvételen.

  • Vlagyimir Putyin telefonon beszélt Recep Tayyip Erdogannal a gabonaexportról – közölte a SkyNews a RIA Novosztyi hírügynökség hírét, amely Dmitrij Peszkovra, a Kreml szóvivőjére hivatkozott.

    Oroszország és Ukrajna megállapodott a fekete-tengeri gabonaexportot lehetővé tévő megállapodás meghosszabbításáról, amiért Erdogan most köszönetet mondott az orosz kormányfőnek.

    A török kormányfő állítólag hangsúlyozta az orosz vezetőnek, hogy fontos lenne a háború mielőbbi lezárása.

  • Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter arról beszélt, Ausztria továbbra is marad a katonai semlegesség politikájánál – írja az Aljazeera.

    Az orosz–ukrán háború hatására Finnország és Svédország beadta NATO-csatlakozási kérelmét, így felmerült a kérdés, hogy Ausztria nem akarna-e tagja lenni a katonai szövetségnek.

    Schallenberg azonban megerősítette, nem akarnak NATO-taggá válni, Ausztria továbbra is semleges ország marad.

  • A Polska Grupa Zbrojeniowa (PGZ) lengyel állami fegyvergyártó cég egyik egysége, a Dezamet jelentősen növeli a lőszergyártási kapacitást Ukrajnának – közölte szombaton  az ország miniszterelnöke, Mateusz Morawiecki.

    Tizenhét uniós tagállam és Norvégia a héten abban állapodtak meg, hogy közösen szereznek be lőszert Ukrajna megsegítésére és saját készleteik feltöltésére – közölte az Európai Védelmi Ügynökség közleményét a SkyNews.

  • Ukrajna nem tudja megkezdeni a tervezett ellentámadást a fegyverhiány miatt, beleértve a nehézgépeket és a vadászgépeket – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Jomiuri Sinbun japán lapnak.

    Ilyen körülmények mellett nem tudjuk harcba küldeni a csapatainkat

    – jegyezte meg.

    Volodimir Zelenszkij elismerte, hogy a helyzet Ukrajna keleti részén „nem kielégítő” a lőszerhiány miatt, mivel az orosz erők naponta háromszor annyi lövedéket lőnek ki, mint az ukrán csapatok.

    „Várjuk a lőszert a nyugati partnereinktől” – mondta.

  • Az ukránok több mint egyharmada ismer valakit, aki meghalt vagy megsebesült a háborúban.

    Egy felmérés szerint az ukránok 37 százaléka mondta azt, hogy van olyan rokona vagy ismerőse (akár katona, akár civil), aki megsebesült vagy meghalt a háború kirobbanása óta.

    Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint március 20-ig 8317 civil halt meg, és 13 892 sebesült meg, írja a Sky News.

    A felmérésből az is kiderült, hogy a megkérdezettek 28 százalékának van olyan, közeli rokona vagy családtagja, aki a teljes körű inváziót követően elmenekült az országból, és külföldön is maradt.

  • Valerij Zaluzsnij, Ukrajna fegyveres erőinek főparancsnoka gratulált az Ukrán Biztonsági Szolgálatnak (SZBU).

    Ma a védelmi erők részeként, kéz a kézben a fegyveres erőkkel, hősiesen teljesítenek (…) megsemmisítik az ellenséget és a felszereléseiket mindenhol

    – írta a videó képaláírásában.

    Elmondása szerint Ukrajna Biztonsági Szolgálata egy nagy, egységes ukrán hadsereg erőteljes része, amely védi a nemzeti államiságot.

  • Oroszország 24 óra leforgása alatt 67 alkalommal támadta a déli Herszon területet – közölte ma Olekszandr Prokudin herszoni kormányzó.

    A régió fővárosát, Herszont hétszer lőtték, a támadásban több lakóépület és egy egészségügyi intézmény is megsérült, tette hozzá Prokudin.

    A városi tanács korábban evakuálásra szólította fel a lakosokat a szinte folyamatos orosz támadások és ágyúzás miatt, írja a Sky News.

  • Az ukrán elnök tegnap este a nemzethez intézett üzenetében köszönetet mondott fegyveres erőinek.

    Volodimir Zelenszkij egy videót osztott meg a Twitteren, amelyben az orosz erők ellen harcolók előtt tisztelgett.

    A továbbiakban kijelentette, hogy Kijev nem fogja megbocsátani Moszkvának az inváziót.

  • A sorkatonai hadsereg megfelel Oroszország igényeinek, de nagyobbnak kell lennie – mondta Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács helyettes vezetője az orosz médiának.

    Véleményem szerint jelenleg egy vegyes, sorkatonaságon és szerződésen alapuló hadsereg alkalmas hazánk sikeres védelmére

    – mondta. „A hadseregünknek nagyobbnak kell lennie. Méretét nem kevesebb mint 1,5 millió főben határoztuk meg” – tette hozzá.

    Medvegyev szerint a „különleges katonai művelet” volt a legjelentősebb hatással az orosz fegyveres erők kialakításához való hozzáállásra, „mert a hadsereg erejét a katonai műveletek során tesztelik”.

  • Orosz tüzérségi lövészek csapást mértek az ukrán csapatok egyik parkolójára a Herszon megyei Novorajszk falu közelében – közölte a RIA Novosztyival egy, a helyzetet jól ismerő forrás.

    Az ellenség veszteségei a következők voltak: öt darab gépjármű-felszerelés, nyolc halott katona, tíz sebesült

    – pontosított a forrás. Hozzátette, hogy a csapást éjszaka hajtották végre. Az orosz katonák Bilozerka közelében megsemmisítettek egy 2C1 Gvozdika típusú, lőszerrel felszerelt légvédelmi fegyvert is, megsemmisítve vele együtt az Ukrán Fegyveres Erők öt katonáját.

  • Legalább 465 kiskorú halt meg Ukrajnában 2022. február 24. és 2023. március 24. között ­– közölte Ukrajna Legfőbb Ügyészségének közleményét a Kárpátalja.ma.

    Továbbá kiemelték, legkevesebb 942 gyerek sebesült meg a háború következtében.

    Az ügyészség elmondása szerint az adatok nem pontosak, a megszállás alatt lévő, valamint az ismét ukrán ellenőrzés alatt álló helyeken folyamatosan dolgoznak.

    Ukrajnában jelenleg 395 eltűnt gyermeket tartanak nyilván. Oroszországba eddig mintegy 16 210 gyermeket deportáltak, és eddig 324 gyermek térhetett vissza az országba.

  • Az orosz hadsereg csaknem három tucat települést ellenőriz a harkivi területen – közölte Vitalij Hancsev, a régió katonai és polgári közigazgatásának vezetője.

    Jelenleg mintegy 29 település van az orosz hadsereg ellenőrzése alatt

    – mondta. Gancsev megjegyezte, hogy a harkivi terület katonai és polgári közigazgatása rendszeresen szállít humanitárius segélyt ezen falvak lakóinak.