Fellebbezett a brit halálraítélt, szerinte nem ezt érdemli

Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index hétfői hírösszefoglalója

Index
2022.07.04. 22:01
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

    Tartsanak velünk kedden is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat! 

  • Az ukrán erők visszaverték az orosz csapatok támadásait a Donyec-medencében, Bahmut és Kramatorszk irányában – számolt be a kijevi vezérkar hétfő délutáni harctéri helyzetjelentésében.

    Kramatorszk irányában az orosz erők harckocsikból és ágyúkból lőtték Belohorivka és Berhnyokamjanszkij településeket, Tetyjanyivka falu környékére pedig légicsapást mértek.

    Belohorivka faluban az ukrán katonák sikeresen visszaverték a rohamműveleteket, az orosz csapatok visszavonultak. Bahmut irányában is több települést ágyúztak az orosz erők, továbbá légitámadást hajtottak végre Bersina településnél.

    Az ukrán erők visszavonulásra kényszerítették az orosz katonákat, miután offenzívát indítottak a vuhlehirszki hőerőmű felé – írta jelentésében a vezérkar.

  • Négyszáz golyóálló mellényt akartak illegálisan Ukrajnába juttatni, mintegy hárommillió hrivnya értékben.

    A mellények azonban hamis tanúsítvánnyal rendelkeztek, ami miatt a vámhatóság lefoglalta azt, amíg a bíróság határozatot hoz az ügyben – írja az Unian.

  • Magdalena Andersson svéd miniszterelnök átadta Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek XII. Károly király 1711-ben írt levelének másolatát.

    A miniszterelnök elmondása szerint ez a levél „utasítás volt a konstantinápolyi svéd nagykövetnek, hogy Zaporizzsjai Szics független állam szabadságáért dolgozzon, hogy az ukrán kozákoknak soha többé ne kelljen szenvedniük az orosz cár elnyomásától”.

    A svéd királyt már a 18. században lenyűgözte az ukrán kozákok helyi demokratikus önkormányzata

    – hangsúlyozta Andersson az Unian szerint.

  • Vaszilij Golubev, a rosztovi terület kormányzója szerint drón csapódott egy lakóházba Taganrogban. Elmondása szerint az incidens helyi idő szerint 17 óra 26 perckor történt.

    A tűz 70 négyzetméteres területen ütötte fel a fejét, de azonnal eloltották. Senki sem sérült meg

    – írta Golubev a Telegram-csatornáján. Azt is megjegyezte, hogy a drón nem volt fegyverekkel vagy lőszerekkel felszerelve.

    A bűnüldöző szervek jelenleg a repülőgép típusát, a lezuhanás okait, a tulajdonjogát és a kilövés helyét állapítják meg – írja a Moszkovszkij Komszomolec.

  • A brit miniszterelnök felvetette, hogy a G7-ek vizsgálják meg annak lehetőségét, hogy a Dunán keresztül „kisebb mennyiségben" juttassanak ki gabonát Ukrajnából.

    A felvetését azután tette meg, hogy Stella Creasy munkáspárti képviselő arra kérte Johnsont, erősítse meg, hogy vizsgálja-e a montreux-i egyezmény megszegését „a Fekete-tengeren lévő nagyobb erőkkel kapcsolatban”.

    Igaza van, hogy ezt felvetette. Nem, ezt nem vizsgáljuk. Vannak olyan alternatív megoldások, amelyek nem járnak együtt az Egyesült Királyság vagy más hadihajók jelenlétével a Fekete-tengeren

    – hangzott a kormányfő válasza, aki hozzátette: azt is vizsgálják, hogy a folyókon, különösen a Dunán keresztül próbálják meg a vasút segítségével kisebb mennyiségben kijuttatni a gabonát. Amire például egy óriási tengeri konvojjal a Fekete-tengeren keresztül képesek is lennének – írja az Independent.

  • Liz Truss szerint Nagy-Britanniának és a szabad világnak kötelessége mindent megtenni annak érdekében, hogy támogassa Ukrajnát a gazdaság mielőbbi újjáépítésében.

    A külügyminiszter hétfőn egy svájci helyreállítási konferencián elmondta: az Egyesült Királyság Ukrajna oldalán marad.

    Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a rendezvényen összegyűlt vezetőknek azt mondta, hogy Ukrajna újjáépítése az egész demokratikus világ közös feladata.

  • Boris Johnson brit miniszterelnök hétfőn kijelentette, hogy alternatív útvonalakat kell keresni az Ukrajnában elakadt gabona visszaszerzésére, beleértve a Dunát is, ha a törökországi Boszporusz-szoroson keresztül nem lehet szállítani.

    „A törökök feltétlenül nélkülözhetetlenek ennek megoldásához. Minden tőlük telhetőt megtesznek... Az egész attól függ, hogy az oroszok beleegyeznek-e a gabona kiszabadításába” – mondta Johnson a parlamentben, majd hozzátette: 

    Egyre gyakrabban kell keresnünk a gabona Ukrajnából való kiszállításának alternatív módjait.

  • Nem tűzték ki a Kígyó-szigetre az ukrán zászlót, miután az orosz katonák elhagyták azt – állítja Natalija Gemenjuk, a Déli Operatív Parancsnokság szóvivője.

    Szerinte csak egy helikopterrel ledobták a szigetre a zászlót.

    Senki sem szállt le a szigeten. Senki nem fog embereket kockáztatni egy médiafotó kedvéért

    – jelentette ki. Hozzátette: a zászló csak azután fog a magasba kerülni, hogy az ukrán csapatok megérkeznek a szigetre – írja a CNN.

  • Oroszország bulgáriai nagykövetsége a hetven orosz nagykövetségi alkalmazott kiutasítása nyomán nem képes arra, hogy rendesen működjön tovább – jelentette ki hétfőn Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

    Ezt a kalamajkát követően a nagykövetség nem tud többé rendesen működni

    – jelentette ki a tárcavezető, akit az Interfax orosz hírügynökség idézett. Mint mondta, Moszkva a kölcsönösség elve alapján fog válaszolni.

    A nemkívánatos személlyé nyilvánított orosz nagykövetségi alkalmazottak vasárnap hagyták el Bulgáriát.

  • Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij kijelentette, hogy Ukrajna fokozatosan kilábal az üzemanyaghiányból.

    Az Unian tudósítója szerint az államfő a Magdalena Andersson svéd miniszterelnökkel tartott sajtótájékoztatón kiemelte: a hiány egyrészt amiatt alakult ki, mert Oroszország folyamatosan támadja a finomítókat. Másrészt emlékeztetett, hogy az üzemanyag pótlása sem egyszerű, ugyanis a megszálló csapatok folyamatosan támadják a hidakat, az utakat és a vasutakat.

  • Nagy-Britannia közölte, hogy új gazdasági, kereskedelmi és közlekedési szankciókat vezet be Belarusszal szemben, mivel az ország támogatja Oroszország ukrajnai invázióját.

    A csomag mintegy 60 millió font (több mint 28 milliárd) értékű árukra vonatkozó behozatali és kiviteli tilalmat tartalmaz majd, többek között az olajfinomító termékek, a fejlett technológiai alkatrészek és a luxuscikkek exportjára, valamint a belarusz vas és acél behozatalára.

    Nagy-Britannia emellett több fehérorosz vállalatnak megtiltja, hogy adósságot és értékpapírokat bocsásson ki Londonban – jelentette a Reuters.

  • Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter elmondta, hogy Ukrajnában nagy teljesítményű és modern eszközöket használnak – olyanokat, amelyekről néhány hónapja még csak álmodni sem mert.

    Oroszország azonban biztos abban, hogy jobbak a fegyverei. Olekszandr Szladkov orosz propagandista egyik történetében büszkén mutatta be, hogyan harcolnak a megszállók Ukrajna ellen D–20-as tarackok segítségével. 

    A Sztálin kalapácsának is nevezett tarack lőtávolsága nem haladja meg a 18 kilométert, de az ukrán fegyveres erőknél szolgálatban lévő fegyverek hatótávja akár nyolcvan kilométer is lehet – mondta a védelmi miniszter az Unian szerint.

  • Az Orosz Jégkorongszövetség figyelemmel kíséri az orosz válogatott kapus, Ivan Fedotov helyzetét a katonai szolgálatával kapcsolatban, és felvette a kapcsolatot a kormányzati hatóságokkal, hogy tisztázzák az ügy részleteit.

    Fedotovot július 1-jén vették őrizetbe Szentpétervárott a katonai szolgálat alól való kibújás gyanújával. A kapus ügyvédje, Alekszej Ponomarjov a TASZSZ-nak elmondta, hogy a hokis a katonai sorozási irodában lett rosszul, kórházba küldték, ahonnan később távozott.

    Az ügynökség forrása szerint Fedotov a murmanszki területen lévő Szeveromorszkban tartózkodik, és feltehetően Novaja Zemljában fog szolgálatot teljesíteni.

  • Egy Marshall-tervhez hasonló programra lesz szükség Ukrajna újjáépítéséhez – mondta hétfőn Liz Truss brit külügyminiszter.

    Truss a Svájcban megrendezett, Ukrajna helyreállításáról szóló konferencián elmondta, hogy az Egyesült Királyság határozottan támogatja Ukrajna területi integritását, és továbbra is vezető szerepet fog vállalni az ország újjáépítési és fejlesztési tervének támogatásában.

    Azonnali beruházásokat fogunk szorgalmazni, és a gazdasági növekedést fogjuk ösztönözni, mert az ukrán gazdaságot feltétlenül be kell indítani. Támogatnunk kell az ukránokat, reményt kell adnunk az embereknek

    – nyilatkozta a külügyminiszter.

    Korábban Ursula von der Leyen uniós vezető azt mondta, hogy az Európai Unió újjáépítési platformot hoz létreaz Oroszországgal vívott háborút követő ukrajnai újjáépítés koordinálására.

    A Marshall-terv egy nemzetközi gazdasági segélyprogram volt a második világháború után, amelyet meghirdetőjéről, George C. Marshallról, az Egyesült Államok külügyminiszteréről neveztek el.

  • „Ukrajnának 750 milliárd dollárra van szüksége egy háromlépcsős fellendülési tervhez az orosz invázió lezárulta után” – jelentette ki Ukrajna miniszterelnöke hétfőn.

    Denisz Smihal a Svájc által rendezett Fellendülési konferencián azt is elmondta, hogy az ukrán infrastruktúrában több mint százmilliárd dolláros közvetlen kár keletkezett az orosz invázió következtében.

    „Ukrajna közvetlen infrastrukturális vesztesége meghaladja a százmilliárd dollárt. Ki fizeti a megújítási tervet, amelynek értéke már most is 750 milliárd dollár?” – tette fel a kérdést az ukrán miniszterelnök.

    Smihal hozzátette, hogy az ukrán kormány úgy véli, a helyreállítási terv kulcsfontosságú finanszírozási forrása az orosz oligarcháktól elkobzott vagyon lehet.

  • Kirill Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője az RBK-Ukrajina hírportálnak adott interjújában kijelentette, hogy információik szerint Moszkva nem fog megállni az egész Donyec-medence bekebelezésével, Ukrajna teljes megsemmisítését tervezi. 

    Szerinte Oroszország az ukrán államiság teljes lerombolását tűzte ki célul maga elé.

    Budanov kifejtette, hogy információik alapján Oroszország több forgatókönyvön is dolgozik az általa megszállt ukrán területekkel kapcsolatosan az annektálástól a „kváziköztársaságok” létrehozásáig.

    Rámutatott arra, hogy Oroszország „népszavazásokat” készít elő szeptember 11-re az újonnan megszállt herszoni és zaporizzsjai területeken. Az események alakulásának egyetlen forgatókönyvét azonban az ukrán katonai hírszerzés szerint még nem határozták meg, de valamilyen formában Oroszország magához kívánja csatolni ezeket a területeket.

    Budanov korábban azt is kifejtette, hogy szerinte mikor ér véget a háború.

  • Az Egyesült Királyság új gazdasági, kereskedelmi és közlekedési szankciókat fog bevezetni Belarusz ellen – jelentették be ma.

    Az új csomag körülbelül hatvanmillió font értékű áru import- és exporttilalmát tartalmazza majd, beleértve az olajfinomító termékek, a fejlett technológiai alkatrészek és a luxuscikkek exportját – írja a Sky News.

    A szankciók a fehérorosz vas- és acélimportra is vonatkozni fognak, és megtiltják több belarusz vállalat számára, hogy adósságokat és értékpapírokat bocsássanak ki Londonban.

    Alekszandr Lukasenko belarusz elnök tegnap azt mondta: országa teljes mértékben Oroszország mögött áll, a két ország továbbra is összetart, majd hozzátette, hogy az első naptól fogva teljes szélességgel odaálltak  Vlagyimir Putyin Ukrajna elleni kampánya mögé.

  • Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság az orosz–ukrán háború kitörése óta – hétfő reggeli adatok alapján – eddig 26 199 menedékes státusz iránti kérelmet regisztrált. A kérelmek elbírálása folyamatos, eddig 21 320 fő esetében született elismerő döntés.

    Az Ukrajnából menekülők a menedékes elismerés iránti kérelmet a főigazgatóság ügyfélszolgálatain és adataik elektronikus feltöltését követően a kormányablakokban is benyújthatják – közölte az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy az ukrán csapatok még visszatérnek a Luhanszk megyei Liszicsanszkba a harctéri taktika alakulása és újabb korszerű fegyverek érkezésének köszönhetően.

    Az államfő a lakossághoz intézett vasárnap éjjeli videóüzenetében kommentálta az ukrán csapatok kivonását a stratégiai jelentűségű Donyec-medencei településről. Az üzenetből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett.

    Óvjuk katonáink és embereink életét. A falakat újjáépítjük, a területeket visszaszerezzük, de mindenekelőtt az embereket kell védenünk. Ha a hadsereg vezetése kivonja a katonákat a front egy bizonyos pontjáról, ahol az ellenségnek jelentősen nagyobb a tűzereje a miénknél, ami különösen igaz Liszicsanszkra, az csak egyet jelent: visszatérünk a taktikánknak és az egyre több korszerű fegyverünknek köszönhetően

    – hangoztatta Zelenszkij.

    Az elnök ismét leszögezte, hogy Ukrajna nem adja fel egyetlen területét sem. Kiemelte, hogy az ukrán hadsereg fokozatosan halad előre Harkiv és Herszon megyében, valamint a tengeren.

  • „A harmadik világháború már elkezdődött” –  állítja az ukrán védelmi miniszter. Oroszország ugyanis állítólag éjjel-nappali megfigyelésbe kezdett a nukleáris robbanások észlelésére egy újonnan megnyitott létesítményben.

    2022. július 1-jétől államunk védelmi képességének megerősítése érdekében a Geofizikai Monitoring-főközpont műszakjai megkezdték az éjjel-nappali szolgálatot

    – jelentette az Interfax hírügynökség a védelmi minisztériumra hivatkozva.

    A június 1-jén megnyitott központ feladata az ember okozta geofizikai zavarok, valamint a nukleáris robbanások forrásainak azonosítása – jelentette a lap. Oroszország hivatalos katonai bevetési elvei lehetővé teszik a nukleáris fegyverek alkalmazását, ha azokat – vagy más típusú tömegpusztító fegyvereket – bevetnek ellene, vagy ha az államot egzisztenciális fenyegetés éri – írja a Secular Times.

  • Ursula von der Leyen, az EU főképviselője ma bejelentette, hogy az Európai Unió újjáépítési platformot hoz létre Ukrajna háború utáni talpra állásához – írja a Guardian.

    „A platform feltérképezné a beruházási igényeket és koordinálná az intézkedéseket” – mondta Von der Leyen a Luganóban megrendezett ukrajnai helyreállítási konferencián.

    A háború kezdete óta az Európai Unió mintegy 6,2 milliárd eurós pénzügyi támogatást mozgósított, és még több is lesz 

    – hangsúlyozta Ursula von der Leyen.

    „Fontos részt vállalnunk a közép- és hosszú távú újjáépítésben – szögezte le az Európai Unió vezetője, majd hozzátette: – Az EU azt szeretné, ha Ukrajna taggá válna, Európának pedig különleges felelőssége és stratégiai érdeke, hogy Ukrajna oldalán álljon.”

  • Az orosz Interfax ügynökség szerint hétfőn fellebbezést nyújtott be a brit Aiden Aslin, akit halálra ítélt az orosz bíróság a Donyecki Népköztársaságban.

    „Az ítélet ellen ma kasszációs fellebbezést nyújtottak be” – mondta az Interfaxnak az őt képviselő ügyvéd, Pavel Kosovan.

    Aslint a múlt hónapban halálra ítélték a brit Shaun Pinnerrel és a marokkói Brahim Szádunnal együtt állítólagos zsoldostevékenységük miatt.

    A TASZSZ hírügynökség pénteken arról számolt be, hogy a szakadár régió legfelsőbb bíróságához fellebbezés érkezett Szádon és Pinner ügyvédeitől, de Aslin akkor még nem nyújtott be felülbírálási kérelmet.

  • Vlagyimir Putyin orosz elnök Szergej Sojgu orosz védelmi miniszterrel folytatott megbeszélést. A miniszter elmondta, hogy Alekszandr Lapin, a Központi Katonai Körzet csapatainak parancsnoka, valamint Szergej Szurovikin, a légierő parancsnoka ma beszámolt neki a rájuk bízott feladatok előrehaladásáról.

    A főparancsnok szerint „a támadó hadművelet fejlesztésére vonatkozó javaslataikat terjesztették elő”.

    Putyin hozzátette, hogy a de facto Luhanszki Népköztársaság (LNR) felszabadításában részt vevő egységeknek pihenniük és növelniük kell harckészültségüket, míg a többi alakulatnak, köztük a Vosztok és a Zapad csoportnak a korábban jóváhagyott terv szerint kell végrehajtania a feladatát.

    Putyin azt is elmondta, hogy orosz hősi címet adományoz Alekszandr Lapinnak és az orosz vezérőrnagynak, az LNR népi milícia 2. hadtestének parancsnokának, Eszedulla Abacsevnek.

  • Az Európai Unió újjáépítési programot hoz létre az Oroszországgal vívott háborút követő ukrajnai újjáépítés koordinálására – jelentette be Ursula von der Leyen uniós vezető.

    A platform feltérképezné a beruházási igényeket, becsatornázná a forrásokat és koordinálná az intézkedéseket. A háború kezdete óta az Európai Unió mintegy 6,2 milliárd euró pénzügyi támogatást mozgósított, és még több pénz fog érkezni. Jelentős mértékben részt fogunk venni a közép- és hosszú távú újjáépítésben

    – jelentette ki Von der Leyen a Luganóban megrendezett ukrajnai helyreállítási konferencián a Sky News híradása szerint.

    Az EU vezetője a továbbiakban rámutatott, hogy az unió azt szeretné, ha Ukrajna taggá válna, és Európának különleges felelőssége és stratégiai érdeke, hogy „Ukrajna mellett álljon az út minden egyes lépésénél”.

  • Fontos, hogy Ukrajna háború utáni újjáépítésében cseh cégek és szervezetek is részt vehessenek – szögezte le hétfőn Petr Fiala cseh kormányfő a prágai repülőtéren tartott sajtótájékoztatóján.

    Petr Fiala az Ukrajna újjáépítéséről Luganóban tartandó nemzetközi konferenciára indulva elmondta: kormánya továbbra is hadifelszerelésekkel és az ukrán katonai technika javításával fogja segíteni Kijevet, hogy visszaverje az orosz támadásokat. Az ukrajnai háború az egyik kiemelt témája lesz a július elsején kezdődő soros cseh uniós elnökségnek is – számolt be az MTI.

    Fiala hozzátette: a háború utáni újjáépítésre már a harcok befejezése előtt fel kell készülni.

    Ukrajna talpra állításához nem elég egyetlen ország, sem az egész Európai Unió, abban a demokratikus világ összes kulcsszereplőjének részt kell vennie, például az Egyesült Államoknak, Kanadának és Ausztráliának, illetve a nagy nemzetközi társaságoknak és bankoknak is. Az újjáépítés prioritásait és a kulcsfontosságú feladatokat maguknak az ukránoknak kell meghatározniuk

    – hangsúlyozta a kormányfő.

    Kiemelte, hogy Luganóban személyesen Denisz Smihal ukrán kormányfő is jelen lesz, akivel kétoldalú egyeztetéseket is folytat majd.

  • Törökország megállított egy orosz zászló alatt közlekedő teherhajót a Fekete-tenger partjainál, és kivizsgálja az ukrán állítást, miszerint a hajó lopott gabonát szállít – közölte egy magas rangú török tisztviselő.

    Ukrajna törökországi nagykövete vasárnap közölte, hogy a Zsibek Zsoli nevű hajót a török vámhatóságok feltartóztatták. Ukrajna korábban kérte Törökországot a hajó feltartóztatására a Reuters által megtekintett dokumentumok és egy tisztviselő szerint.

  • Ukrajna megújította Ferenc pápa meghívását ukrajnai látogatására, és arra kérte, hogy továbbra is imádkozzon az ukrán népért – közölte az ukrán külügyminisztérium szóvivője.

    Itt az ideje elmélyíteni a kapcsolatokat azokkal, akik ezt őszintén kívánják. Megújítjuk Ferenc pápa meghívását, hogy látogasson el hazánkba, és arra kérjük, hogy továbbra is imádkozzon az ukrán népért

     – mondta Oleg Nyikolenko külügyminisztériumi szóvivő.

    A pápa egy interjúban elmondta: reméli, hogy az ukrajnai háború befejezésére irányuló erőfeszítések részeként kanadai útja után Moszkvába és Kijevbe is eljuthat.

  • Hétfő délelőtt kigyulladt egy hőerőmű Donyeck megyében az orosz csapatok támadását követően – közölte a Kárpáthír

    Beszámolók szerint Szvitlodarszktól nyugatra, a vuglegorszki hőerőmű körzetében heves harcok folynak az ukrán és az orosz erők között. A létesítményt bombatámadás érte, aminek következtében tűz ütött ki.

    A helyi lakosok a közösségi oldalakon fotókat osztottak meg arról, hogy fekete, sűrű füst gomolyog a hőerőmű felett.

  • Újra kitűzték az ukrán zászlót a fekete-tengeri Kígyó-szigeten – közölte hétfőn egy ukrán katonai szóvivő. Az orosz csapatok a múlt héten hagyták hátra a stratégiai jelentőségű fekete-tengeri előretolt helyőrséget.