Volt itt egykor egy jókora mezőváros, ma csak puszta van a helyén. Mégis érdemes felkeresni Csomorkányt
Nem is olyan rég írtam arról a Csongrád megyei Mi vidékünk kapcsán, hogy Hódmezővásárhely egykor vízparti város volt, és gabonával megrakott hajók indultak a kikötőjéből, hogy aztán a Tiszán át a Dunán vigyék fel a rakományt. De nem csak a Tisza és a Maros irányában volt víz erre a középkorban, de tulajdonképpen láp vette körbe mindenfelé a mai város helyén álló négy kistelepülést: Hódot, Vásárhelyet, Ábrányt és Tarjánt.
Az Alföld akkoriban még tele volt falvakkal, épp olyan sűrűn lakott volt, mint ma mondjuk a Balaton-felvidék. Az akkorra már komoly központtá egyesült Hódmezővásárhely vonzáskörzetében is rengeteg apró település feküdt, 15-ről tudjuk, hogy saját temploma is volt. Aztán jött a török, és úgy elpusztított mindent, mintha ott se lett volna. A falvak soha nem települtek újra, létrejött a ma ismert puszta, a tanyavilág.
A 15 templom közül 14-nek nyoma sem maradt, az egyetlen kivétel Csomorkány, mely a Hód-tói vízrendszer egyik magaslatára épült. Nem egyszerű falu volt, hanem mezőváros, de mára csak templomának néhány falmaradványa őrzi emlékét - amire egy olvasónk, Szilvia hívta fel a figyelmemet.
Vagy öt négyzetkilométeren rejtenek maradványokat körülötte a szántók és a rétek, szóval nem lehetett kis település. Nem kicsi a rom sem, helyenként öt méter magasra nyúlik. Néhány éve egy kis pihenőhelyet alakítottak ki mellette, Varsányi András és Vas Norbert tervei alapján, melynek legfontosabb eleme a kilátó.
Az alföldi kilátók elég különös dolgok, mert hát a kilátó ugye hegytetőre épül, és oda is csak azért, hogy a fák koronája felett kilássunk. A pusztába legfeljebb vadlesnek, madárlesnek készülnek hasonlók. Értelme mégis van.
Egyrészt mert - ne kérdezze senki a pszichológiáját, de - szívesebben kirándul az ember olyan helyre, ahol a végén felmászhat egy kilátóba. Ha két hegycsúcs közül kell választani, akkor egész biztos egy kilátós mellett dönt mindenki.
Másrészt ez az építménycsoport tulajdonképpen egy emlékmű - aminek egyik elemére mellékesen fel lehet mászni. Kimagasodik, mint egykor Csomorkány tornya. Eszünkbe juthat róla Makovecz talpfákból rakott kettős spirál kilátója a Hárs-hegyen. De az egy szépen zárt egység, anyagában és formájában is szerves - ez viszont tudatosan töredezett, torzó.
Emlékeztet az eltűnt csongrádi mezővárosra, meg a hajdanvolt vízi világra, melyből mára csak csak csonka holtágak maradtak.