Tényleg a gólya hozott, de még nem tudsz repülni? Sebaj, visszavadítanak
A Fővárosi Állat- és Növénykertben évente kétezer sérült, beteg vagy elárvult állatot mentenek meg és ápolnak, és amint a megfelelő állapotba kerülnek visszaengedik őket a természetbe. Időnként azért előfordul, hogy a mentett állatot már nem lehet elengedni, így örökös vendéggé válik az Állatkertben.
Több olyan madár van, amelyik szárnysérülése miatt elveszíti a röpképességét, így a természetben nem sok esélye lenne a túlélésre. Gólyák is válhatnak röpképtelenné, ők rendszerint a Margitszigeti Kisállatkertbe kerülnek, ahol elég sokan gyönyörködnek ia bennük. A madarak meg élik világukat, némelyik egy-egy kisebb repülést is bír még, így átrepülik a Dunát és feltűnnek a pesti rakparton is.
Az sem ritka, hogy a gólyák párba állnak, fészket építenek és tojást raknak, a kikelő fiókákat pedig fel is nevelik. Ezek a gólyafik természetesen nem sérültek, így ők szüleikkel ellentétben a természetben találják meg a helyüket.
A szabadon engedés előtt azonban nekik is tanulniuk kell, ezért legtöbbször a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozó Górés-tanya visszavadító állomására kerülni. Itt szoknak hozzá a szabad élethez lépésről lépésre, kapnak egyre több olyan táplálékot, amit aztán később maguknak szereznek be, a tanya amolyan biztos pont az életükben. „Itt próbálgatják a szárnyukat, egyre nagyobb köröket képesek repülni, de azért még szem előtt vannak, ha netalán elbénáznának valamit" – mondta Hanga Zoltán, az Állatkert szóvivője.
Az idei évben négy fióka kelt ki és cseperedett fel a Margitsziget Kisállatkertben, egy fiókát pedig az állatkerti Nagy-tavon élő gólyapár nevelt fel. Visszavadításuk több más gólyával együtt zajlik a nemzeti park repatriáló állómásán. Ősszel a Hortobágy térségéből Afrikába induló tapasztaltabb gólyákhoz tudnak csatlakozni.