Lukáts Andor szubjektáló intézetet alapított

2021.04.12. 11:43
A legrosszabb Covid-idők alatt is lehet szépséges, meseszerű filmet készíteni. Legalábbis szépségesnek ígérkezik a Vándorló levelek, Szabó Mátyás ifjú rendező első egész estés játékfilmje. Forgatási riport a régi rákospalotai filmstúdióból.

A történet főhőse, Ábel, akit Vilmányi Benett játszik, épp itt álldogál abban a szobában, ahol mi is meg a szubjektáló készülék, vagyis az a szerkezet, amellyel ez a különleges képességű fiú rákapcsolódik az elveszett gyermekek szemére. Bekapcsolja a magnót, becsukja a szemét, hallgatja a hangjukat, és próbál rákapcsolódni a látásukra. Mintha az ő szemükkel látna. Ezt hívja a film szubjektálásnak, amire egy egész intézet, a Lukáts Andor játszotta Fellegi professzor szubjektáló cége épül, ahol az elveszett, eltűnt gyerekeket próbálják megtalálni ezzel a különös módszerrel.

A szék, ahol mindezt Ábel végzi, leginkább egy szürke fogorvosi székre hasonlít, fölötte lóg egy fodrászüzletekben használatos szárítóbúra. Ütött-kopott a búra is, a szék is, minden régi, retró, vagy ahogy a stáb fogalmaz, szocreál, de

szocreálok a lepusztult rákospalotai stúdió nyújtotta körülmények is:

férfi-női mosdó egyben, szinte ránk dermed a hideg, fűtést csak egy-egy irgalmatlanul zúgó ósdi készülék lehel, csoda, hogy nem fagynak meg a színészek. Forgatási helyszínnek egy recepció, egy dolgozószobának mondható helyiség – épp itt forog Lukáts Andorral, Nagy Marival és Vilmányi Benett-tel egy jelenet – Fellegi professzor lakásának egy negyed szobája és még egy szoba van berendezve polcokkal és ággyal, szándékosan sötét tónusúra véve a hangulatot a kor felejthetetlen rekvizitumaival, a testnevelésóráról ismert bőrzsámollyal, a sárga üdítőital- és cigiautomatával, az eltűnt gyerekek fotóival és a sok-sok, a gyerekhangfelvételt rejtő kazettával. A meghittnek vagy ideálisnak cseppet se mondható körülmények dacára a színészek teljesen belevarázsolódnak a mesébe, a közép-kelet-európai szerelmesfantasy-világba hajló történetbe.

 

Belevarázsolódott az Oltári csajokból vagy a #Sohavégetnemérősből ismert fiatal női főszereplő, a Verát játszó Hartai Petra is, akinek ez az első nagyjátékfilmes bemutatkozási lehetősége. Ő ugyan ma kicsit bágyadt, mert egy napja kapott oltást, de látszik, hogy teljesen beszippantotta a történet. – A külsőségeket próbáljuk lecsupaszítani, amennyire csak lehet, hogy vissza tudjuk adni azt a telítettséget, ami a két fiatal között megjelenik a történetben. Azt az érzést, amikor az ember szerelmes, és megjelennek a kis pillangók mindenhol a testében. 

 A forgatás előtt volt egy hosszabb próbafolyamatunk, ezalatt elsajátíthattuk a film nyelvét, rendszerét. Verának nehéz gyerekkora volt, nem tanult meg igazán kötődni senkihez. Nagyon nehezen bízik meg bárkiben, nehezen kapcsolódik az emberekhez. Ezalól Ábel a kivétel, vele rögtön kialakul egyfajta bizalom.

– Már a casting is nagyon izgalmas volt – mondja Petra, Mátyás, a rendező pontosan tudta, mit akar. A forgatás minden pillanatát nagyon élveztem és magaménak éreztem, ez egy szerelemmunka, és nagyon szerencsés lehet az, aki a mostani időszakban egy ilyen film részese lehet. 

A legnehezebb az, hogy levetkőzzem a színpadot, azokat az eszközöket, amiket ott használok, mert az a fajta játékmód és idegrendszer itt nem használható.

Teljesen elvarázsolódott a bűbájosan kedves Nagy Mari is, aki a vénkisasszony Mituk néni szerepét, Ábel pótmamáját játssza, nála jobbat nem is lehetett volna castingolni. – Mituk néni évtizedek óta Fellegi professzor úr segítője a gyermekmentő központban, az ő szerepe, hogy Ábelre vigyázzon, gondoskodjon róla, nevelje – avat be a figurájába a kivételes színésznő. – Ábellel tízéves kora óta élünk egy házban, nagyon közeli a viszonyunk. Viszont ő kissé bizonytalan a kinti világban, közlekedni is nehezen tud egyedül, fél, és hiába felnőtt, én mégis kisfiúként kezelem. Ábel egy árva fiú, egy elveszett gyermek, mire megtalálta Fellegi professzor, a szülei meghaltak. Viszont nagyon tehetséges, különleges képességgel rendelkezik, rá tud kapcsolódni a többi elveszett gyerekekre, akiket így meg tudunk találni és haza tudunk vinni. 

Ábel tulajdonképpen a munkatársam is, de amikor találkozik Verával, én is átélem azt a fájdalmat, amit egy anya él meg, amikor a fia szerelmes lesz.

Nagy Mari azt mondja, ezt a munkát egy kisebbfajta csodaként élik meg, eleve csodálatos, hogy forgathatnak, és az is pluszban csodálatos, hogy a különleges helyzet miatt nagyon vigyáznak egymásra. – Imádok fiatalokkal dolgozni, lenyűgöz, mennyire felkészültek és mennyire tudnak csapatban működni, nekem csak az a dolgom, hogy megtegyem azt, amit kérnek tőlem. Ami talán nehéz volt, hogy néha vissza kellett vennem a mosolygós lényemből, kicsit szigorúbbnak, keményebbnek kellett lenni. A csupa nyugalmat és kedvességet sugárzó színésznőnek már van tapasztalata első filmes rendezővel, Fazekas Máté Kilakoltatás című filmjében, mely szintén pandémiás mozi, a kilakoltatott idős hölgyet játszotta.

Szabó Mátyás rendező nem akarta a zsáner vagy a krimi irányába vinni a művet, inkább a két ember találkozására fókuszált. – Mi történne akkor, ha becsuknám a szemem, és más szemével látnék? Ez volt az alapötlet, amit bármilyen irányba el elehet vinni – mondja. Ez tehát egy romantikus szerelmi történet, de nagyon nem a romantikus eszközökkel. A Mikó Csaba, Barcsay Bálint és általa írt varázsvilág-történet az inkubátorprogram keretében született, és nem a múltban játszódik, hanem ma, de kicsit azért megállt benne az idő. Az időközben megvakult, Lukáts Andor által játszott Fellegi professzor még akkor alapította gyermekmentő cégét, amikor javában dúlt a szocreál.

Iványi Petra producer számára a low budget, vagyis 67 millió forintos kis összegű támogatás (plusz az ehhez járó TAO) nem ismeretlen,

hiszen producerként már túl van a tizenévesek életét és egyik társuk megerőszakolását középpontba helyező FOMO című filmen, mely szintén inkubátoros munka volt, hasonló költségvetéssel. Szerencsésnek mondja a rendezővel való munkát, aki a kezdetektől figyelembe vette, hogy kevés szereplővel bíró filmet kell írnia kevés helyszínnel.

– Kis stábot tudunk csak ilyenkor megengedni magunknak, olyan résztvevőket, akik hajlandóak nyomott bérért velünk dolgozni, de ha a legelején tisztázzuk a feltételeket, akkor jókedvű és kulturált együttműködés tud létrejönni. A piacról első filmes alkotó filmjéhez nagyon nehéz pluszpénzt szerezni. A Vándorló levelek a benne megjelenő környezet és a viselkedésminták alapján közép-kelet-európai alkotás, hiszen ebben a térségben rengeteg történelmi, szociológiai és viselkedéskulturális hasonlóságunk van. Ugyanakkor az érzések, az igény a megnyílásra, a kapcsolódásra univerzálisan humánusak.

Amikor azt kérdezem, miért nézze meg a néző a Vándorló leveleket a moziban – remélhetőleg addigra újra járhatunk a sötét termek mélyére –, azt mondja: – Fantasztikus színészek elképesztő érzelmeket fognak a nézőből előhívni, olyan érzéseket, amelyek mindannyiunk számára ismerősek, de a vásznon különleges kontextusban elevenednek meg. Egy tekintetcserét, egy csodálatos eszmei játékot képzeljünk el, hogy én a világot a te szemeden keresztül látom, te meg az enyémen.

Ahogy a rendező mondja, Lukáts Andor vakságának szimbolikus szerepe van,

ő is látó volt egykoron, mint Ábel, képes volt más emberek szemével látni, de mára megtört ez a képessége. Ábel tehát kvázi folytatója az ő tevékenységének. – Nekem a „mi lenne, ha más szemével látnál” gondolata ütött szöget a fejembe, de amikor a gondolat megfogant, óhatatlanul nem egy krimiszerű sztorivá formáltam, hanem egy férfi-női történet felé mentem el. A film főszereplője több mint tíz éve ezt a hivatást űzi, nincs is normális élete, barátai sincsenek, egyedül az őt nevelő Mituk néni van az életében. Csak amikor véletlenül egy felnőtt nő szemére csatlakozik rá, akkor kezdi el a világot másképp szemlélni. Először az ő látásmódja által kap valamit a lányból. Én ebben a varázslatos történetben tudtam elképzelni, hogy két ember egymásra találjon.