Rettegett Iván okoz berzenkedést Oroszországban
Rettegett Iván nem kifejezetten pozitív hőse az orosz történelemnek, de ha a morális résztől eltekintünk, és szigorúan politikai szempontból ítéljük meg, akkor sem hibátlan az életműve, amely egyenesen vezetett az orosz szmútához, a zavaros évekhez, az viszont tény, hogy a Kazanyi Kánságot, aztán az asztrahanyit az ő idején kényszerítette térdre Moszkva, és adott végleg revansot a sok évszázados mongol-tatár sarcolásért.
Ez azonban valakinek, például a tatároknak pont fájó emlék, ezért nem örülnek annak az ötletnek, hogy a cár Asztrahanyban emlékművet kapjon – érthető, elvárni, hogy örüljenek, az olyasmi, mint Tőkés Lászlót arra kérni, mondjon már ünnepi beszédet Bukarestben Erdély és a regáti Románia egyesülésének alkalmából.
Az 1533 és 1584 között uralkodó cár 1552-ben csapott le Kazanyra, és tette Oroszország részévé, négy évvel később bevette Asztrahanyt is, de eddig elkerülték, hogy IV. Ivánt helyben is ünnepelni kelljen. És most a helyi vezetéshez köthető Tatár Ifjúsági Világfórum kéri, hogy ez maradjon is így, mondván, Rettegett Iván alakja „országunk számos népe számára mindig is a népirtás, a jogtiprás, a despotizmus, a vallási türelmetlenség és az erőszak sötét szimbóluma volt, és az is marad." Közben szavazás indult az emlékmű mellett és ellen, de ezekben az órákban ez épp nem elérhető.
Nem meglepő módon egyébként a cárnak máshol sem volt emlékműve Oroszországban, az elsőt 2016-ban állították fel Orjolban. A másodikat pár hónappal később Krasznojarszkban állította egy lelkes amatőr:
Sajnos a véres karóba tömörített történelmi emlékezetet a hatóságok lefűrészeltették.