Nem igazán jött be Orbán Viktor devizakötvényes ígérete
Mint a minap az Indexen írtunk róla, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) április végén 6 éves és 12 éves devizakötvényeket bocsátott ki 1-1 milliárd euró értékben, a kötvénykibocsátás főszervezői a Citigroup, az ING Bank és a JP Morgan Securities pénzintézetek voltak.
Ez az államadósság finanszírozásának a linkelt cikkben taglalt finomságai mellett azért is érdekes, mert ellentmond Orbán Viktor egy 2018-as nyilatkozatának. A miniszterelnök akkor a kínai jüan nemzetközi szerepének növekedését magasztalva arról beszélt, hogy
bár az államadósságot elsősorban magyar belső megtakarításokból akarjuk finanszírozni, de ha bocsátunk ki külföldön kötvényt, akkor az a keleti irányba fog majd történni.
(Varga Mihály pénzügyminiszter később Orbán beszédével kapcsolatban azt mondta, hogy "amit a miniszterelnök mond, az mindig tekinthető hivatalos álláspontnak", bár ő nem a jüanról, csak arról beszélt, hogy 2019-ben Magyarország nem bocsát ki devizakötvényt.)
Bár a keleti irány egy elég pongyola megfogalmazás, de a miniszterelnök szavaiból minimum úgy tűnik, hogy innentől Magyarországtól egy tőle keletre található ország devizájában és/vagy egy keletre található ország piacán hoz forgalomba devizakötvényeket.
Ehhez képest a mostani kibocsátás euróban történt, a holland ING és az amerikai Citi és JP Morgan szervezésében, feltételezhetően nyugati intézményi befektetők részvételével, ami nehezen összeegyeztethető az orbáni ígérettel. Bár az is tény, hogy az eurót több, Magyarországtól keletre található ország is használja (a balti államok, Ciprus és Finnország), és ha eleget megy az ember keletnek, arrafelé is eljuthat Amerikába.
De az is lehet, hogy csupán az történt, amit annak idején az Index is pedzegetett, tehát hogy a szigorúan keleti kötvénykibocsátásnak pusztán pénzügyi szempontból nem igazán lenne értelme.