A patriotizmus az alkoholizmust is felülírta Koreában
Japán és Dél-Korea kapcsolatát nagyjából az utóbbi létrejötte óta az azzal kapcsolatos viszályok határozzák meg, hogy Japán milyen bűnöket követett el Korea megszállása alatt (1910-1945), illetve ezekért mennyire őszintén kért bocsánatot, és kinek és mennyi kártérítést fizetett és kellene fizetnie. (Sőt, vannak, akik még néhány évszázadot visszamennek a feszültségek forrásának keresése közben, de az egyszerűség kedvéért ettől most tekintsünk el.)
A sztoriban a legutóbbi fordulat tavaly történt, amikor
- Szöul a 2017-es kormányváltás után felmondta az előző dél-koreai és a jelenlegi japán kormány által a japán megszállás alatt prostitúcióra kényszerített koreai nők számára létrehozott államközi kárpótlási alapot (arra hivatkoztak, hogy a japán kormány ennek kapcsán tett bocsánatkérése nem volt őszinte, bár egyesek szerint a dolog legalább ennyire szólt az előző dél-koreai kormány savazásáról);
- és a dél-koreai legfelsőbb bíróság úgy döntött, hogy japán cégeknek kárpótlást kell fizetniük az 1945 előtt kényszermunkára fogott koreaiaknak, emiatt két acélipari vállalat koreai vagyonát zárolták is. (Japán szerint a kárpótlást a két ország közti 1965-ös békeszerződés rendezte.)
- Erre a történelmi események sajátos megítélésére hajlamos, a megbékélés iránt szintén nem kifejezetten elkötelezett japán kormány szigorította egyes, a dél-koreai elektronikai ipar számára fontos termékek koreai exportját,
- mire Dél-Korea felmondta a két ország katonai együttműködését, a lakosság pedig bojkottba kezdett a japán árukkal szemben.
(A sztori hátteréről korábban kétszer is írtunk hosszabban .)
A bojkott részeként volt japánautó-égetés, turisták inzultálása, a turisztikai forgalom bezuhanása, és minden egyéb szokásos. Bár azért e műfajban a kínaiak jellemzően erősebb teljesítményekkel szoktak előrukkolni, a dél-koreaiak elszántsága is kiemelkedő, amit szemléltet, hogy az október végén kiadott adatok szerint
a Dél-Koreába irányuló japán sörexport egy év alatt 99,9 százalékot csökkent:
míg tavaly szeptemberben a koreaiak 7,2 millió dollárnyi japán sört ittak meg, addig idén szeptemberben csak 5400 dollár volt a teljes japán sörexport Koreába. (Egyes rosszmájú közösségi médiabeli találgatások szerint ez utóbbi adat a szöuli japán követség fogyasztása lehet.)
Persze ettől még a dél-koreaiak vélhetően nem hagytak fel a sörözéssel, csak találtak helyettesítő termékeket; ahogy a japán gazdaságot sem fogja megrengetni a havi néhány millió dolláros kiesés (a két nagy japán italcég, az Asahi és a Kirin éves bevétele 21 és 18 milliárd dollár volt tavaly).