Minél többet keresel, annál többet költ rád a tb

Általában azt várnánk, hogy a szegényebb, rosszabb egészségi állapotú dolgozókra költ többet a társadalombiztosítás (tb). A kereseti és az egészségügyi kiadási adatokat összekötve mégis arra jutunk, hogy a magasabb keresetűekre a tb is többet költ.

Ha befizetjük az egészségbiztosítási járulékot, amikor orvoshoz megyünk vagy kórházba kerülünk, az ellátás többnyire ingyenes, bár amikor gyógyszert váltunk ki a patikában, általában kell valamennyit fizetnünk. Sokan gondolhatják úgy, hogy egy ilyen rendszerben az átlagosan kevésbé jó egészségi állapotú szegényebb magyarokra költünk többet. Arra is van ok ugyanakkor, hogy a hozzáférés egyenlőtlenségei miatt aggódjunk: nem biztos, hogy egy nyíregyházi szakmunkás ugyanolyan ellátást kap, mint egy budapesti informatikus.

Új kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogyan függenek össze a keresetek a tb egészségügyi kiadásaival. Arra jutottunk, hogy minél többet keres valaki, annál többet költ az egészségügyi ellátására a tb.

A blogról

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kondor Péter, Lieli Róbert, Lindner Attila, Szeidl Ádám és Zawadowski Ádám, a London School of Economics, a University College London, és a Közép-európai Egyetem kutatói.

Defacto

A mintánkat alkotó dolgozókat jövedelem szerint sorba rendezve jövedelmi tizedekre osztottuk. Néhány példa arra, hogy az egyes jövedelmi tizedekben milyen foglalkozású dolgozók találhatóak a 2010-es bruttó keresetük alapján:

  • bolti pénztáros: 112 ezer forint, 3. tized,
  • rakodómunkás: 139 ezer forint, 4. tized,
  • tanár: 219 ezer forint, 7. tized,
  • menedzser: 373 ezer forint, 9. tized.

Az első ábránk azt mutatja be, hogy az egyes jövedelmi tizedekbe esőkre mennyit költ a tb országos átlagban. (Az ábráinkon statisztikai módszerekkel kiszűrtük a kor és a nem hatását a kiadásokra.)

Az ábrán jól látszik hogy a magasabb keresetű dolgozók egészségügyi ellátására többet költ a tb, mint az alacsonyabb keresetű dolgozókéra. A 9. tizedben (ahol egy átlagos menedzsert találunk) például 15 százalékkal többet, mint a 3. tizedben (ahol egy átlagos bolti pénztárost találunk).

A második ábránkon az látszik, hogy ez a kapcsolat nemcsak országos szinten, hanem megyéken belül is fennáll. (Az összes megye jövedelmi tizedekre bontott adatai megtalálhatóak itt.) Budapesten az ugyanolyan keresetű emberekre többet költ a tb, mint Győr-Moson-Sopron megyében és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. De ugyanígy többet költ a magasabb keresetű budapestiekre, mint az alacsony keresetű budapestiekre, és többet költ a magasabb keresetű szabolcsiakra, mint az alacsonyabb keresetű szabolcsiakra. A vonalak meredeksége viszont nem egyforma: úgy tűnik, hogy a kelet-magyarországi megyében szorosabb az összefüggés a jövedelmi helyzet és az egészségügyi költések között, mint a fővárosban. Vagyis Szabolcsban nagyobb az egyenlőtlenség a tb-kiadásokban, mint Budapesten vagy Győr-Moson-Sopron megyében.

Milyen adatokat használtunk?

A Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának Közgazdaságtudományi Intézete részletes anonimizált adatokkal rendelkezik az emberek munkahelyéről, keresetéről, képzettségéről és az általuk igénybe vett különböző ellátásokról. Egészen pontosan 2003-ban vettek egy véletlenszerű mintát az 5 és 74 év közötti magyarokról és egészen 2011-ig követték, hogy mi történt velük: hol dolgoztak, mennyit kerestek, mennyi ideig voltak munkanélküliek, rokkantak lettek-e, meghaltak-e. És azt is, hogy mennyibe került a tb számára a fekvő- és járóbeteg ellátásuk, valamint gyógyszervásárlásuk.

Kik voltak a mintánkban?

Azzal kezdtük a munkánkat, hogy leszűkítettük a mintánkat az aktív korú (18-55 éves), dolgozó (minden hónapban legalább minimálbért kereső) népességre. Az volt a célunk, hogy csak olyanokat vizsgáljunk, akik viszonylag egészségesek és nem azért keresnek egy adott évben keveset, mert éppen kórházban vannak, rokkantak vagy betegszabadságon vannak. Ezen a mintán azt vizsgáltuk, hogy hogyan függ össze a idei egészségügyi költés a tavalyi keresettel.

Mire következtethetünk mindebből? Megállapíthatjuk, hogy bár Magyarországon „ingyenes” rendszer működik, a jobban keresők mégis több vagy drágább egészségügyi ellátást kapnak. Az viszont nem nyilvánvaló, hogy mi okozza ezeket a mintázatokat. Az ellátás különböző elérhetősége? A különböző emberek preferenciái vagy informáltsága? Lehetséges például, hogy a jobban keresőknek inkább vannak kapcsolataik az egészségügyben dolgozókkal, így hamarabb fordulnak orvoshoz. Vagy a jobban keresők több hálapénzt tudnak fizetni, cserébe több vagy drágább ellátást kapnak? Esetleg az egyes jövedelmi tizedekbe eső dolgozóknak eltérő az egészségi állapota? Vagy valami más? Reméljük, hogy a jövőben több adat alapján mélyrehatóbban tudjuk majd megvizsgálni a rendszert, mert fontos, hogyan osztjuk be az egészségügyre rendelkezésre álló pénzt. Addig is bárki letöltheti a megyei és jövedelmek szerinti adatainkat, és megnézheti, hogy mire jut.

Ha szeretne a Defacto elemzések megjelenéséről email-tájékoztatót kapni, kattintson ide!