Miért nincs bejárata a nagy irodaházaknak a metróból?
Baromi érdekes felvetéssel állt elő egy kedves olvasó, Gábor a MOL Campus közlekedési problémái kapcsán. Szerinte a munkába járásnál akkor lehetne igazán versenyképes a tömegközlekedés, ha ugyanolyan kényelmesen lehetne vele megtenni az utolsó száz métert, ahogy a kocsinál.
Az utóbbinál az ember begördül a mélygarázsba, aztán időjárástól függetlenül kényelmesen odasétál a lifthez és felsuhan vele. Mint írja, itt a villamos akkor jönne szóba az "öltönyös, kosztümös" közönségnél, ha a megállóból esővédetten, lemozgólépcsőzhetnének egy földalatti átjáróba, ahol aztán átsétálhatnának az út alatt az épületig.
Elég futurisztikusan hangzik, ugyanakkor felveti, hogy ha a felszíni közlekedésnél nem is, a földalattinál miért ne lehetne közvetlen kapcsolatot nyitni az irodaházakhoz. Ebben az esetben szinte mindegy lenne, hogy metróval vagy autóval érkezünk a garázsszintre. A kérdés persze teljesen hipotetikus, és valószínűleg 30-40 közlekedésmérnök kap tőle hirtelen a szívéhez, de azért játszunk csak el a gondolattal.
Bevásárlóközpontok esetében azért már történt ilyen. A legsikerültebb talán a Duna Plázáé, de tulajdonképpen a Lehel Piacot, a West Endet és a KÖKI terminált is így érhetjük el - ha nem is zökkenők nélkül. Az első óvatos próbálkozás is erről a kapcsolatról kapta a nevét: Skála Metró. Meg vannak metrómegállók, amelyek házak aljából nyílnak, ilyen nálunk a régi-új Kossuth téri sarokház, ahol azonban nincs használható kapcsolat az irodák és a metró között.
Persze rendkívül sok a nyitott kérdés: melyik szinten nyílna átjáró az irodaházakhoz? Hol lenne a határ, hogy ellenőriznék azt az irodaház és hogy a BKK részéről? Megéri-e kiépíteni ilyet a házaknak? Mennyiben éri meg támogatni ezeket a kapcsolatokat a köznek? És megannyi más kérdés.
Akinek van róla véleménye, vagy válasza a fenti kérdésekre, ossza meg velem a Facebookon!