Jön a tél – fagyban is lehet betonozni? Mutatjuk a trükköket, tippeket!

A beton az építőipar egyik legjellemzőbb mesterséges építőanyaga, amelynek kötése a tél közeledtével “kényes lesz”. Gyakran előfordul, hogy betonozni néha olyankor is szeretnénk/szükséges, amikor az időjárási körülmények nem igazán kedvezőek. Mit lehet tenni, hogy az építési folyamat ilyenkor ne akadjon el? A beton felhasználás szempontjából kritikus tulajdonságait (kötésidő, vízmegtartó képesség, tömörség) adalékanyagok hozzáadásával meg lehet változtatni. Ezen kívül az építési folyamatban megtett óvintézkedésekkel elősegíthető, hogy a kötési folyamat megfelelően végbemenjen.

A beton szilárdulását befolyásoló tényezők között az egyik legmeghatározóbb a hőmérséklet. Betonozáshoz ideális viszonyok akkor állnak fenn, amikor a környezet hőmérséklete +20±2°C. A beton szilárdulásának szempontjából tehát egyaránt káros lehet a nagyon alacsony vagy magas hőmérséklet.

Betonozás meleg időben

Bár jellemzően a hideg idő jelent komolyabb akadályt a betonozás szempontjából, a teljesség kedvéért megemlítjük, milyen hatása van a kimondottan meleg időnek a betonozásra.

A nyári meleg hónapokban (25°C felett) problémát jelenthet, hogy a beton a megfelelő szilárdulásához szükséges vizet túl korán elveszíti. Ez a felületen megjelenő repedések mellett szilárdságcsökkenéssel is járhat. Ilyen esetekben a legtöbbször elegendő a betont hosszabb ideig a zsaluzatban tartani, illetve rendszeresen vízzel permetezni, locsolni. Ebben az esetben többletköltséget csupán a zsalu bérlés időtartamának növekedése okoz, amit az épület állékonyságának biztosítása érdekében feltétlen vállalni kell.

Betonozás hideg időben

Hideg időben történő betonozásról akkor beszélünk, ha a környezet napi átlaghőmérséklete alacsonyabb mint +15°C. Ilyenkor óvintézkedéseket kell tennünk annak érdekében, hogy a készülő betonszerkezet megfelelő módon szilárduljon meg. Ebben az esetben célszerű a tervezettnél nagyobb szilárdságú betont (például a cement szilárdsági osztályának növelésével) készíteni, és/vagy a betonozást a délelőtti órákra időzíteni, továbbá a zsaluzat fennállási idejét megnövelni.

+2-15°C között a bedolgozott betonkeverék hőmérsékletének el kell érnie a +5°C-ot (ezt például melegebb keverővíz adagolásával érhetjük el), illetve ajánlott különböző fagyásgátló vagy kötésgyorsító adalékszerek használata is. Gondoljunk bele, hogy alapesetben a keverővíz a beton legolcsóbb hozzávalója. Míg a keverővíz melegítése literenként csupán néhány forinttal drágítja a betonozást, addig a fagyásgátló vagy kötésgyorsító adalákszerek hozzákeverése nagyságrendileg 50-100 forint/liter költséget jelent, ami a betonozás árát jelentősen befolyásolja. A megfelelő minőség biztosítása érdekében érdemes a beton helyszíni kerverése helyett a betont betonkeverő telepről rendelni, ahol ellenőrzött körülmények között készül a keverék.

+2°C-nál alacsonyabb átlaghőmérsékleten mindamellett, hogy a bedolgozott betont elő kell melegíteni, hogy az környezeti hőmérséklettől függően legalább +10°C, de akár 30°C-os is legyen, szükséges az adalékszerek használata és a zsaluzat hőszigeteléssel történő védelme is (mert ilyenkor már jellemző, hogy az esti órákban 0°C alá csökken a hőmérséklet), valamint mindenképpen hosszabb zsaluzási idővel kell kalkulálni. Fontos, hogy a betont 0°C alatt nem elegendő nedvesen utókezelni, vagy hőszigetelés nélkül, csak fóliával letakarni, ezzel ugyanis a fagyási károk elkerülése nem biztosítható.

+2°C fokos napi átlaghőmérsékletnél hidegebb időben amennyiben lehet el kell halasztani a betonozást. Amennyiben a környezeti hőmérséklet napi átlaga alacsonyabb, mint -10°C, akkor a betonozás nem megengedett. (Természetesen kivételt képez a szabály alól a fűtött helyiségben történő betonozás).

Ha a betonozási munkálatokat sikerül a komolyabb hidegek érkezése előtt befejezni, az építkezés további folyamatai jellemzően kevésbé érzékenyek az időjárásra. Időnként szükség van a betonozási munkák betonvágás útján történő korrekciójára, ami egy időjárástól függetlenül elvégezhető munkafolyamat.

Betonszerkezetek hővédelme

Az alapozások tekintetében elmondható, hogy többségük hideg időben is jól kivitelezhető, mert a gyakran alkalmazott, sávalap esetében a termett talaj képes kellő hőszigetelést biztosítani, így utókezelésre csak az alapozás felső síkján van szükség. Amíg a teherhordó altalaj és a munkaárok oldalfalai nem fagytak át, a betonozás a korábbiakban említett szabályok betartásával +2°C-nál alacsonyabb átlaghőmérsékleten (de legfeljebb -10°C-ig) is viszonylagos biztonsággal megkezdhető. Figyelni kell arra, hogy a munkaárokban és a vasalaton se legyen jég vagy hó. Ha ilyet tapasztalunk, akkor a betonozást el kell halasztani.

A hidegre legérzékenyebb, és az áthűlésnek legjobban kitett szerkezeti elemek a szabadon álló szerkezetek, például a pillérek és az oszlopok. Ezeknek az elemeknek az esetében kiemelten fontos a hővédelem, és ezért gyakran indokolt hőszigetelt zsaluzattal ellátni őket.

A szerelőbetonok és a járdák, illetőleg a lábazatok készítését, zsalukő kerítés betonozását ha lehet csak fagypont felett kezdjük meg, mert megvédésük általában gazdaságtalanul és csak nagy körültekintéssel valósítható meg.

Az előregyártott szerkezetek, elsősorban a lépcsők, fal- és födémpanelek hideg időben is szerelhetők. Ugyanakkor a félmonolit (azaz részben előregyártott, részben helyben betonozott) szerkezetek, a bennmaradó zsaluzatok és kéregpanelek betonozására is a korábbiakban részletezett ökölszabályok a mérvadók. Mindemellett az ilyen típusú építőanyagoknál a gyártók kivitelezéssel kapcsolatos iránymutatásai általában megtalálhatóak a termékkatalógusaikban, amelyeket célszerű (már csak garanciavállalás miatt is) figyelembe venni.