A TikTok-tiltás és az algoritmikus soft power korszaka

GettyImages-1249133286
2025.01.25. 12:27
Az algoritmusok és a közösségimédia-platformok feletti harc korántsem lefutott, sőt, még csak most kezdődik igazán.

Itt Közép-Kelet-Európában megesik, hogy az borzolja a közvéleményt, melyik médium került új tulajdonoshoz, és/vagy hogyan vált irányt a politikai nyomásgyakorlásnak és széljárásnak megfelelően. Valamennyire érthető ez, hiszen a hírfogyasztó közvélemény számára nemcsak a tájékoztatást jelenti a kedvenc csatornájuk vagy újságjuk, hanem az identitásuk része is az adott médium fogyasztása és támogatása, azon keresztül tudnak megélni egyfajta közösséget másokkal.

Nos, Amerikában fejlett demokrácia van, így ott nem szarral gurítanak, hanem az ilyen hatalmi harcok egyből százmilliós nagyságrendű embert érintenek, mivel 

a tömegtájékoztatás erejével rendelkező médiumok nem tv-csatornák vagy lapok, hanem közösségi platformok.

Amerika pedig ebben is a világ vezetője szerepét játszotta, és nem úgy tűnik, hogy ezt a pozícióját fel szeretné adni: így amikor az elmúlt években a kínai TikTok világhódító útjára indult, már rögtön az elején megszólaltak azok az óva intő hangok, melyek szerint az alkalmazás a kínai kommunista párt trójai falova, melynek segedelmével amerikaiak millióinak az adatai kerülhetnek a vörösök illetéktelen kezébe.

Ez az érv aztán kissé csálén állt meg. Egyrészt a Snowden-szivárogtatások már a világ színe elé tárták, hogy Amerika teljesen magától értetődően hallgatja le még a saját szövetségeseit is, másrészt pedig a „személyes adatért cserébe tölthetsz fel szelfit, amire kapsz majd sok lájkot” ördögi alkuja már szépen felkészítette lelkileg a világ lakosságát arra, hogy az ilyen privát szféráját érintő, a totális megfigyelő állam rémével kecsegtető aggodalmait derűsen elhessegesse. Már azt is kiröhögik, aki csak felhozza az 1984-et, és Orwell tényleg nem írt arról semmit, hogy az arc, amelyet a bakancs tapos majd az örök idők végezetéig, még idülten vigyorog is majd hozzá.

Mindenesetre ehhez kapcsolódik a nemzetbiztonsági kockázattal érvelés, ami rámutat arra, hogy hasonló esetben Kína sem habozott kitiltani a piacairól olyan techóriásokat, mint a Google, a Facebook vagy a Twitter. Csak míg a keresőóriást sikeresen vették rá a kínaiak, hogy a helyi szabályokhoz szabja a cenzúrázási gyakorlatát, a kivonulást pedig végül az amerikaiak harcolták ki, addig a két nagy közösségi médium kitiltása 2009-ben történt, miután Hszincsiang tartomány székhelyén, Ürümcsiben etnikai zavargások törtek ki, amelyeknek a megfékezésére a kínai állam lekapcsolta a régióban a távközlési szolgáltatásokat, az amerikai platformok pedig a hatóságok célkeresztjébe kerültek, mondván, azok a zavarkeltők által használt kommunikációs felületek.

Ebből talán már látszik, hogy az adatbiztonsági szempontokon túl a kérdés igazából az, hogy ki uralja az algoritmust. Az a mondás, hogy aki uralja egy ország médiáját, az uralja az ország gondolkodását, nem is jelenthet mást egy olyan korban, ahol minden információ a gigantikus techplatformokon keresztül áramlik az emberek között. A TikTok nagy innovációja abban rejlik, hogy az amerikai cégek megközelítésével szemben nem kell az embernek sok másik fiókot követnie és nagy követőtábort felépítenie ahhoz, hogy az általa posztolt tartalom pillanatok alatt milliókhoz eljusson: ez teszi még a többinél is addiktívabbá. (Kínában egyébként nem is engedélyezik, hogy ugyanaz a fajta tartalom fusson a helyi TikTokon, a Douyuinon, mint ami nyugaton megy.)

Nem kis tétje van így annak, hogy egy adott közösségi médium tulajdonosára éles geopolitikai helyzetben melyik ország kormánya tud nyomást gyakorolni, hogy bizonyos tartalmakat jobban, másokat pedig kevésbé terjesszen.

Donald Trump először még 2020-ban vetette fel a TikTok betiltásának a lehetőségét, és komoly tárgyalások folytak arról, hogy a Microsoft venné meg az algoritmust, de a kínaiak ezt mélyen elítélték, és zsarolásnak fogták fel. A tiltást forszírozó hangok aztán 2023 végén, 2024 elején erősödtek fel, miután a nyugati fiatalok között egyre többen lettek kritikusak Izraellel szemben, mert a TikTokon gyakorlatilag filter nélkül lehetett követni élőben, ahogy az izraeli hadsereg lakóházakat és kórházakat bombáz éjjel-nappal Gázában. Nemcsak az ADL, hanem republikánus szenátorok sora is követelte, hogy a platform tegyen lépéseket az antiszemitizmus terjedése ellen, vagy pedig tiltsák be úgy, ahogy van.

Ezzel párhuzamosan a TikTok is kénytelen volt valamennyire kötélnek állni, így Project Texas fantázianév alatt az Oracle-lel szerződtek az amerikaiakat kiszolgáló infrastruktúra helyi üzemeltetésére, mondván, így a kínai fejlesztők nem férnek majd hozzá az amerikaiak adataihoz. A partnerválasztást árnyalja, hogy az Oracle vezérigazgatója, Larry Ellison nemcsak az egyik korai támogatója volt Donald Trumpnak a techszektorból, de a cég tekintélyes vagyona is abból származik, hogy a terror elleni háború alatt megszedték magukat abból, hogy a különböző amerikai biztonsági szolgálatoknak árultak adatbázis-szolgáltatásokat. Ő egyébként, úgy tűnik, szépen profitálhat abból, hogy beállt Trump mögé: a minap jelentették be közösen a japán SoftBankkel és az amerikai OpenAI-jal az 500 milliárd dolláros, Stargate nevű mesterségesintelligencia-projektet, ami az MI-hez szükséges infrastruktúra területén messze az eddigi legnagyobb mértékű fejlesztés lehet – az új elnök támogatásával.

Trump ugyanis 2020-hoz képest egészen megenyhült a TikTok irányában:

az applikáció végül kevesebb mint egy napot volt elérhetetlen az Egyesült Államokban, miután az elnök bejelentette, hogy rendelettel fogja felfüggeszteni a betiltását, ameddig a helyzet kívánatos módon nem rendeződik. Nyilván csak véletlen egybeesés, hogy a TikTok legnagyobb amerikai befektetője, Jeff Yass történetesen a Trump-kampány legnagyobb donorja volt, a legújabb pletykák szerint pedig a végső vevő nem más lesz, mint az Oracle.

A TikTok mindenesetre nem győzött hálálkodni az elnök közbenjárásáért a felhasználókat üdvözlő üzeneteiben, és a visszakapcsolás után sokan azon kapták magukat, hogy most már nem posztolhatnak palesztinpárti tartalmakat a platformra.

Ez azonban aligha jelenti a kínaiak teljes kapitulációját. Még a TikTok betiltása előtt egy röpke pár napig az amerikai felhasználók tiltakozásul tömegesen iratkoztak fel az ízig-vérig kínai használatra szánt, „Kis Vörös Könyv” – azaz RedNote – néven futó Instagram-versenytárs applikációra, ami egy nagyszabású kísérlet volt arra nézvést, hogy a két ország amúgy egymástól elzárt lakossága miként viselkedik egy digitális légtérben. Dacára annak, amit nyugaton gondolunk, nem az történt, hogy a kapitalizmus megfertőzte a kommunista propaganda sötétjében tartott kínaiakat, hanem inkább kölcsönös rácsodálkozásra került sor, miszerint: jé, ti tényleg így éltek? Ebből pedig Peking azt a következtetést vonta le, hogy eddig talán túl szigorúan vette a maga részéről a két népesség elválasztását, és Sanghajban – kísérleti jelleggel – elkezdik engedélyezni a hozzáférést a nyugati internethez.

Az algoritmusok feletti harc tehát még korántsem lefutott, sőt, még csak most kezdődik igazán:

az élesedő geopolitikai helyzetben a közösségimédia-platformok mind tartalmukban, mind disszeminációs képességükben a soft power csúcstermékei, s mint ilyenek túl fontosak ahhoz, hogy holmi milliárdosok öntörvényű kezében legyenek csak játékszerek.

A szerző újságíró, publicista, az ÖT munkatársa. 

Az alábbi cikk az ÖT és az Index szerkesztőségi együttműködése keretében került az oldalunkra. Ha megosztaná, kommentelné, vagy még több hasonló tartalmat olvasna, keresse fel partnerünk, az ÖT oldalát

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.

(Borítókép:  NurPhoto / Getty Images)

Ehhez a cikkhez ajánljuk

  • Vélemény
Az egyetemi rangsorok megítélésének dilemmája

Az egyetemi rangsorok megítélésének dilemmája

A felsőoktatási ranglisták nem határozzák meg egyértelműen, melyik a legkiválóbb, mégis van értelme – Szakos Enikő írása.

tegnap, 10:19

  • Vélemény
Krasznahorkai László válasza Kollár Árpádnak – és a viszontválasz

Krasznahorkai László válasza Kollár Árpádnak – és a viszontválasz

A két levelet az írók engedélyével közöljük.

február 9., 08:09

  • Vélemény
Trianon az nem egy ház

Trianon az nem egy ház

Trianon az, amikor nem érted, mit jelent az, hogy határon túli, ha te mindig innen vagy.

február 5., 08:14

  • Címlapon
Egy csodás kísérlet hanyatlásának lehetünk tanúi Budapest közepén

Egy csodás kísérlet hanyatlásának lehetünk tanúi Budapest közepén

Az Iparművészeti Műzeum nyolc éve nem fogad látogatókat, nem jut pénz a felújítására.

tegnap, 19:49

  • Címlapon
„Ne keress többé!” – Németh Szilárd csalódott, kemény üzenetet küldött Ruszin-Szendi Romulusznak

„Ne keress többé!” – Németh Szilárd csalódott, kemény üzenetet küldött Ruszin-Szendi Romulusznak

„Egy nyavalyás hazaáruló mellé álltál, Tábornok úr” – írta.

tegnap, 19:02

  • Vélemény
Ceglédi Zoltán: Miért simogassunk mégis migránsokat?

Ceglédi Zoltán: Miért simogassunk mégis migránsokat?

Ahol rövidesen több lesz az idős, mint a fiatal, mi a rendszerszintű megoldás arra, ha nincs ember, aki a beteg édesanyádat a műtét után átemelje a kórházi ágyra?

február 3., 08:54

  • Vélemény
Kóka János: Az egészségügy megújításának 10 pontos, 10 ezer milliárdos programja

Kóka János: Az egészségügy megújításának 10 pontos, 10 ezer milliárdos programja

A politika úgy vigyáz e korhadt rendszernek az érinthetetlenségére, mintha valamiféle kincs lenne. Vitairat.

február 7., 08:03

  • Vélemény
Demeter Szilárd: Krasznahorkai és a magyarok

Demeter Szilárd: Krasznahorkai és a magyarok

Mink, mucsai magyarok azon dolgozunk, hogy Krasznahorkait is túléljük – az ő érdekében.

február 3., 15:44

  • Vélemény
Mindenki számol – az új Bajnokok Ligája mérlege

Mindenki számol – az új Bajnokok Ligája mérlege

Dénes Ferenc: Siker vagy veszélytelen Szuperliga?

február 6., 12:59

  • Címlapon
Toroczkai László Magyar Péter kinevezettjeiről: A Jóisten óvja meg Magyarországot ezektől a kártevőktől

Toroczkai László Magyar Péter kinevezettjeiről: A Jóisten óvja meg Magyarországot ezektől a kártevőktől

Kemény kritikát kapott Ruszin-Szendi Romulusz és Bódis Kriszta is.

tegnap, 19:53

  • Vélemény
Most éppen kit kell sajnálni?

Most éppen kit kell sajnálni?

A történelem tele van olyan bűnösökkel, akik áldozatok is egyben.

január 31., 07:13

  • Vélemény
Nyugdíjazza-e Trump a párizsi klímaegyezményt?

Nyugdíjazza-e Trump a párizsi klímaegyezményt?

Mi, európaiak, mi, magyarok hiába vállalunk áldozatot, ha a többiek nem köteleződnek el jobban.

január 31., 15:50

  • Címlapon
Donald Trump kiadta az ukázt, de valami nem jól sült el

Donald Trump kiadta az ukázt, de valami nem jól sült el

Nagy nehézségeket okozott az amerikai elnök döntése.

tegnap, 17:24

  • Vélemény
Ceglédi Zoltán: Mégiscsak föl kéne oszlatni ezt a parlamentet!

Ceglédi Zoltán: Mégiscsak föl kéne oszlatni ezt a parlamentet!

Olyan meggyőzően mondta Magyar a Partizánban, hogy kampányüzemmódban vannak, hogy elhiszem, őszintén követeli.

február 12., 08:16

  • Vélemény
Grönland, az egyre „távolodó” zöldülő sziget

Grönland, az egyre „távolodó” zöldülő sziget

Milyen hatással lehet a klímaváltozás a geopolitikai megfontolásokra és a háborús készülődésre?

január 21., 12:09

  • Vélemény
Torban az igazság

Torban az igazság

Szidják a „kommunista” szomszédot, „Brüsszelt”, ezzel pedig még otthonosabb lesz számunkra ez a világ. Otthonosan elcseszett. Szarka Károly írása.

február 13., 09:37

  • Címlapon
Megnézte, nem éhes-e a három hónapos kisfia, ekkor vette észre, hogy nem lélegzik

Megnézte, nem éhes-e a három hónapos kisfia, ekkor vette észre, hogy nem lélegzik

Hiába próbálták újraéleszteni, nem tudták megmenteni az életét.

tegnap, 21:41

  • Vélemény
A Gutenberg-galaxis lottóesélyei, avagy mi lesz a folyóiratokkal?

A Gutenberg-galaxis lottóesélyei, avagy mi lesz a folyóiratokkal?

A Hankó Balázs által elmondottak kizárnak minden lehetőséget a párbeszédre.

február 2., 09:04

  • Vélemény
Csizmadia Ervin: A „forradalmi” és az „ellenforradalmi” demokráciáról

Csizmadia Ervin: A „forradalmi” és az „ellenforradalmi” demokráciáról

Kevesebb forradalmi hév kellett volna. Ennyi a recept.

január 29., 10:55

  • Vélemény
Megadja Gábor: A korlátozó valóságról

Megadja Gábor: A korlátozó valóságról

Az emberi mindenhatóság gondolatából az a kellemetlenség fakad, hogy megszűnünk szabadnak lenni.

január 24., 12:53

  • Vélemény
Orbán Viktor uralma és a rendszere a politikai vezető karizmájának erején alapul

Orbán Viktor uralma és a rendszere a politikai vezető karizmájának erején alapul

Nem orbáni diktatúra van, hanem tévképzetek a falak létezéséről és veszélyéről. Kóczián Péter írása.

január 28., 06:19

  • Vélemény
Ki beszélheti el a magyar holokauszt történetét?

Ki beszélheti el a magyar holokauszt történetét?

A kormány Magyar Holokauszt Múzeum felállításából történt „kiszállása” legelkeserítőbb elemének a hangsúlyozott ürügyét látom. Kőbányai János írása.

január 27., 10:00

  • Címlapon
Buldoggá gyúrta magát, hogy aztán brutális játszmába kezdjen

Buldoggá gyúrta magát, hogy aztán brutális játszmába kezdjen

Az Ezer bokszütés londoni premierjén jártunk.

tegnap, 19:21

  • Címlapon
Budapesten forgatott film vitte a legfontosabb elismeréseket a BAFTA-díjátadón

Budapesten forgatott film vitte a legfontosabb elismeréseket a BAFTA-díjátadón

A legjobb férfi főszerepért járó kitüntetést Adrien Brody kapta.

tegnap, 22:18

  • Vélemény
A konteó, ami már nem konteó

A konteó, ami már nem konteó

Járványok és összeesküvés-elméletek, avagy a CIA sem áll mindig erős lábakon.

január 27., 07:22

  • Vélemény
Donald Trump végleg beírná magát a történelembe

Donald Trump végleg beírná magát a történelembe

Az amerikai elnök máris ledobta az „AI-atombombát” – Virág Zsolt írása.

január 28., 17:03