Donald Trump: Irán nagy veszélyben lesz

Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump hétfőn meglepte Teheránt azzal, amikor nyilvánosságra hozta a hétvégi tárgyalások tervét, és elmondta, hogy ha a nukleáris programról szóló tárgyalások kudarcba fulladnak, Irán „nagy veszélybe” kerül. Az elmúlt hetekben példátlan mértékű amerikai haderőfejlesztés zajlott a Közel-Keleten, és Trump döntése, hogy nyilvánosságra hozza a tárgyalásokat, arra utalhat, hogy sürgősen tárgyalóasztalhoz akarja kényszeríteni Iránt – írja a The Guardian.

Az amerikai delegációt a tárgyalásokon Steve Witkoff, Trump közel-keleti különmegbízottja vezeti, aki az ukrajnai háborúról Oroszországgal folytatott tárgyalásokon is részt vett; az iráni oldalon pedig Abbász Aragcsi külügyminiszter vezeti a delegációt. Witkoff erőfeszítései az Izrael és a Hamász, valamint Oroszország és Ukrajna közötti békeközvetítésre eddig kudarcot vallottak.

Irán a nyilvánosság előtt húzta az időt a tárgyalásokkal kapcsolatban, csupán annyit mondott, hogy kész közvetett tárgyalásokra az Egyesült Államokkal, de még nem kapott hivatalos választ az Egyesült Államoktól arra vonatkozóan, hogy folytatódnak-e a tárgyalások. Aragcsi az X-en közzétett bejegyzésében, amelyet néhány órával azután tett közzé, hogy Trump az Ovális Irodában tartott sajtótájékoztatóján nyilvánosságra hozta a hétvégi tárgyalások megrendezéséről szóló megállapodást, a tárgyalásokat lehetőségnek és próbatételnek nevezte. Ragaszkodott ahhoz, hogy a labda az Egyesült Államoknál van.

Algírban tett látogatásán Aragcsi kifejtette, hogy Irán közvetett tárgyalásokat akar. Elmondta, hogy a tárgyalás formája közel sem olyan fontos, mint az, hogy a végén születik-e eredmény, valamint komolyan veszik-e egymást a tárgyalófelek. Szerinte e kritériumok nélkül el sem kezdődhet egy tárgyalás.

Ali Khamenei ajatollah, Irán legfőbb vezetője megvétózta a közvetlen tárgyalásokat az amerikai szankciók elleni tiltakozásul és a keményvonalasok iránti tiszteletből, akik szerint a Teherán nukleáris programjáról az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalások politikai csapdát jelentenek.

Haszan Róháni volt iráni elnök üdvözölte a tárgyalásokról szóló híreket, és azt mondta, hogy ha a 2015-ös nukleáris megállapodást közvetett módon bonyolították volna le, akkor nem kettő, hanem 20 év kellett volna a lezárásához.

Trump még első hivatali ideje alatt lépett ki abból a megállapodásból, amely közös átfogó cselekvési terv néven ismert. Az alku Iránnak szankciókönnyítést ajánlott fel az urándúsítási tevékenységének korlátozásáért cserébe.

Irán arra vár, hogy Trump megelégszik-e azzal, ha a tárgyalások a polgári nukleáris programjának új felügyeleti rendszerére összpontosítanak, amely megegyezik azzal a szerződéssel, amelyből Trump 2018-ban kivonta az Egyesült Államokat; vagy ehelyett az Egyesült Államok Irán teljes atomprogramjának felszámolására törekszik, egy olyan lépésre, amelyet egyre inkább a líbiai opcióként emlegetnek. 2003 decemberében Muammar Kadhafi, Líbia sokáig hatalmon lévő vezetője lemondott az ország tömegpusztító fegyverprogramjáról, és lehetővé tette a nemzetközi ellenőrök számára, hogy ellenőrizzék, Tripoli betartja-e kötelezettségvállalását.

Megállapodás nélkül háború kezdődhet

Trump mellett hétfőn a Fehér Házban felszólalva Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök is a líbiai opciót támogatta, de Irán kitart amellett, hogy nem fogja feladni polgári célú atomprogramját.

Witkoff azonban Tucker Carlsonnak adott interjúban arra utalt, hogy Trump Iránnal szembeni követelései viszonylag szerények lehetnek. Elmondta, hogy Trump az Iránnal való tárgyalásokat kérő levelében azt mondta: „Tisztáznunk kell a félreértéseket. Létre kellene hoznunk egy ellenőrzési programot, hogy senki ne aggódjon a nukleáris anyagok fegyverré alakítása miatt. És szeretném, ha eljutnánk oda, mert az alternatíva nem túl jó alternatíva. Nagyjából ennyi volt az elhangzottak összefoglalása.”

Trump azonban nyomás alatt áll, hogy olyan megállapodást érjen el, amely szilárdabb, mint a Barack Obama által 2015-ben elért megállapodás.

Az iráni külügyminiszter előre elmondta, hogy milyen álláspontot tervez képviselni a tárgyaláson:

Irán atomprogramja teljesen békés és törvényes. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2231. számú határozata éppen most erősítette meg a legitimitását. Ehhez nemzetközileg nem fér kétség. Ha bárkinek bármilyen kérdése vagy kétértelműsége van, készek vagyunk tisztázni. Biztosak vagyunk abban, hogy atomprogramunk békés, hacsak nem jelent korlátozást számunkra, vagy nem akadályozza Irán céljait.

Irán mindig is kitartott amellett, hogy egy fatva tiltja az atomfegyverek építését, de vezető iráni politikusok, akik katonai visszaesések sorozatával szembesültek, egyre inkább megkérdőjelezték ezt.

Irán azzal a fenyegetéssel is szembesül, hogy Trump két hónapos – májusban lejáró – határidőt szabott a tárgyalások eredményének elérésére. Irán próbára teheti Trump türelmét, különösen, ha Witkoff végül Teherán ballisztikus fegyverprogramját és a militáns erők pénzügyi támogatását is napirendre tűzi.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség februári jelentése szerint Irán 60 százalékos tisztaságúra dúsított uránkészlete december óta jelentősen megnőtt. Szakértők szerint a 90 százalékos dúsítás – a fegyverminőségű anyag küszöbértéke – elérése ettől a ponttól viszonylag könnyen elérhető. Február 8-án Irán 60 százalékos tisztaságú uránkészlete 92,5 kilogrammal nőtt az előző negyedévhez képest, és elérte a 274,8 kilogrammot. Irán azt állítja, hogy a készletek növelése egy válasz az amerikai szankciókra.