Elnök kegyelem és reflektorfény nélkül – ilyen volt Sulyok Tamás első éve

Sulyok Tamást az Alkotmánybíróság elnöki tisztségéből kérték fel az új közfeladatra egy rendkívül kényes politikai helyzet árnyékában. Annak ellenére, hogy a kegyelmi ügy óriási társadalmi felzúdulást váltott ki, vannak, akik vissza-visszatérően egyfajta kritikaként fogalmazzák meg Sulyokkal szemben, hogy ez idáig nem adott kegyelmet. Noha a volt alkotmánybíró a nyilvánosság számára is világossá tette több megszólalásában is, és köztársasági elnöki határozatban is rögzítette, hogy „a kegyelemre senkinek nincs alanyi joga” és hogy „a kegyelem nem csorbíthatja általánosságban az állami büntetőigény érvényesítéséhez fűződő érdeket… az államot képviselő köztársasági elnök kegyelmezési joga csak kiegészítő és kivételes korrekciós hatáskör, amely nem irányulhat a bíróság döntésének felülbírálatára, és nem biztosít fellebbezési fórumot”. 

A kegyelmezés jogkörét érintő kérdésekhez hasonlóan az is időről időre megjelenik, hogy Sulyok Tamás nem sok vizet zavar köztársasági elnökként, hivatali tevékenysége alig akad. 

Az államfő diplomáciai tevékenysége

A köztársasági elnök első hivatali évében 4 nagy nemzetközi csúcstalálkozón vett részt. A lengyelországi Wislában a Visegrádi Négyek csúcstalálkozóján képviselte Magyarországot. Szintén Lengyelországban, Krakkóban részt vett az Arrailos-csoport csúcstalálkozóján, ahol 10 európai államfővel tanácskozott. Vilniusban, a Három Tenger Kezdeményezés Csúcson 12 elnökkel, míg a szlovéniai Brdóban a szomszédos országok elnökeinek informális találkozóján 4 államfővel oszthatta meg gondolatait, csakúgy, mint a jelen lévő sajtón keresztül a nyilvánossággal. Az államfő a Sándor-palota honlapja szerint ezen csúcstalálkozók alkalmával több kétoldalú tárgyalást is lebonyolított.

Emellett 14 kétoldalú államfői találkozón vett részt. Néhány fontos partner a teljesség igénye nélkül: Hszi Csin-ping kínai, Recep Tayyip Erdogan török, Isaac Herzog izraeli elnök. Európából Andrzej Duda lengyel, Peter Pellegrini szlovák, Alekszandar Vucsics szerb, Rumen Radev bolgár, Viola Amherd svájci, Frank-Walter Steinmeier német államfő. 

Sulyok Tamás második külföldi hivatalos útja – a Vatikánt követően – Bécsbe vezetett, ahol Alexander Van der Bellen szövetségi elnök fogadta. A szomszédság okán is szoros államközi kapcsolatok mellett az államfő személyes múltja szempontjából is fontos látogatás volt ez, hiszen korábban tiszteletbeli konzulként tevékenykedett Ausztriában.

Tavaly augusztusban, a Páneurópai Piknik 35. évfordulóján a magyar államfő Frank-Walter Steinmeier német elnökkel közösen emlékezett meg az európai történelem sorsfordító eseményéről, amelyről Sulyok Tamás a soproni sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy az tulajdonképpen a „német egyesítés trójai falova” volt. 

A köztársasági elnök nyolc külföldi házelnökkel is tárgyalt hivatalának első évében. Többek között a mongol, az egyiptomi, a kazah, az örmény, a szlovák és a georgiai törvényhozás vezetőit is fogadta a Sándor-palotában.

A Magyarországra akkreditált diplomáciai testület tagjaival két alkalommal találkozott Sulyok Tamás, de a nagykövetek megbízóleveleinek ünnepélyes átadási ünnepségei mellett – amelyekből közel húsz esett az első évre – számos eseményen volt alkalma szót váltani a nagykövetekkel.

Nemzetközi szervezetek vezetői is szép számmal adták egymásnak a Sándor-palota kilincsét. Járt itt az Európa Tanács főtitkára, az OECD főtitkára, a Nemzetközi Energiaügynökség ügyvezető igazgatója, az Interparlamentáris Unió elnöke, a Szellemi Tulajdon Világszervezet főigazgatója vagy éppen a Business Europe vezetői, de az ENSZ ifjúsági küldöttségei is. 

Beszédet mondott, és személyesen is találkozott a tavalyi World Science Forumra érkező világhírű magyar és külföldi tudósokkal. Sulyok Tamás egyéb diplomáciai találkozói közül kiemelt jelentőségű volt a vatikáni vezetőkkel való találkozása.

Figyelemre méltó, hogy az államfő 4 különböző alkalommal járt Erdélyben: Kolozsváron, Déván, Temesváron, illetve Sepsiszentgyörgyön. 

A magyarságot, a nemzettudatot, a kulturális hagyományokat segítő és erősítő események közül az államfő jelen volt, és találkozott a Csángó Bál résztvevőivel, az Időtálló Örökség Gyermek- és Ifjúsági Néptáncantológia fellépőivel, a külhoni magyarok képviselőit tömörítő Magyarország Barátai Alapítvány tagjaival, ott volt és beszédet mondott a Néprajzi Múzeumban a Székelyek – Örökségmintázatok című kiállítás megnyitóján, és fogadta a Rákóczi Szövetség diaszpóra programjának diákjait a Sándor-palotában.

Folytatta a szerb-magyar megbékélési folyamatot, amikor Vucsics szerb elnökkel közösen fejet hajtott az újvidéki vérengzés magyar és szerb áldozatai előtt. Emellett díszebédet adott a magyarországi őshonos nemzetiségek képviselői részére.

Főparancsnokként a gáton

A Magyar Honvédség főparancsnokaként havi rendszerességgel találkozott, és kapott tájékoztatást a honvédség vezetőitől a világban és az ország közvetlen közelében lévő háborús gócpontok és veszélyzónák helyzetének alakulásáról. A 20 tábornoki kinevezés és előléptetés hivatali feladatai mellett ellátogatott a veszprémi Kossuth-laktanyába, ahol találkozott a honvédség különböző rangú és beosztású tagjaival. Hajmáskéren pedig részt vett egy tereplőgyakorlaton és harcászati bemutatón.

A dunai árvíz kritikus napjaiban a Duna-kanyarban 4 helyszínen járt, hogy személyesen tájékozódjon az árvízi védekezésről és az abban oroszlánrészt vállaló Magyar Honvédség munkájáról, teljesítményéről. 

A déli határlátogatás során a határvadászok mindennapi kihívásaival és a rendőrök idegenrendészeti, bűnügyi, felderítői feladataival, illetve az utánpótlást biztosító oktatási intézmények tevékenységével ismerkedett meg Szegeden, Mórahalmon, Röszkén, Nagylakon és a határkerítés mentén.

Heti egy kinevezés

Legfőbb közjogi méltóságként ő adta át a Kossuth- és Széchenyi-díjakat.  Augusztus 20-án a Szent István-rendet adományozta Karikó Katalinnak és Krausz Ferencnek, valamint a Corvin-lánc kitüntetés átadása is az ő feladata. Az államfő tüntette ki a magyar olimpikonokat és paralimpikonokat, illetve sportszakmai vezetőiket is a Parlamentben. Az elmúlt egy évben több mint 70 beszédet mondott különböző eseményeken.

Az államfő által átadott különböző – egyetemi tanári, államtitkári, miniszteri, különböző állami hivatali vezetői – kinevezések száma 52.

Hívő emberként tevékenységei között kiemelt szerepet kaptak a kereszténységhez és a valláshoz kapcsolódó programok. Részt vett a megújult esztergomi bazilika nyitó szentmiséjén, a jáki templom újraszentelésén, az Ökumenikus Imahét nyitó istentiszteletén, az új erdélyi református püspök avatásán, a Pannonhalma 800 programon, a Váci Piaristák jubileumán és a Notre-Dame megnyitó szentmiséjén. Elnöki köszöntőt mondott a keresztény egység napján. Találkozott Ferenc pápával és II. Efrém szír ortodox pátriárkával. Elkezdte elnöki zarándoklatát a Mária-úton, amelynek során a kegyhelyeken és templomokban ferences szerzetesekkel, illetve az egyház különböző rangú képviselőivel is találkozott.

Karitatív tevékenységként számos egészségügyi intézménybe és kórházba látogatott el, köztük a Szegedi Gyermekklinika onkológiájára és a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikájára. Találkozott a szécsényi Ferences Betánia Otthon idős lakóival és dolgozóival, a Pilisi Gyermekotthon dolgozóival és az ott élő sajátos nevelési igényű gyerekekkel. Támogatta az Ózdi Újváros Téri Általános Iskola bővítését és a rászorultaknak adományokat gyűjtő gyenesdiási önkéntes civil hálózatot, illetve számos hazai és határon túli kisközösségi kezdeményezést.

Nemcsak támogatja a hazai sportéletet, de a Sulyok Tamás Facebook-oldalán megjelentek alapján az látszik, hogy az államfő maga is sportol – kerékpározik, túrázik, kosarazik, és pingpongozik is! –, és több sportrendezvény védnöke és sportesemény résztvevője is volt. Jelen volt a párizsi olimpiai és paralimpiai játékokon, Szegeden az Evezős-Eb-n, és a Sándor-palotában tettek esküt a Speciális Téli Olimpia Csapat tagjai.

Jogászként nem meglepő módon mintegy 25, kimondottan a joghoz és a különböző jogászi hivatásrendek képviselőihez kapcsolódó személyes találkozón és nyilvános programon vett aktívan részt. Ezek közül a legemlékezetesebb az Alkotmánybíróság 35. évfordulójának ünnepi parlamenti ülésén való felszólalása volt, de beszédet mondott a 150 éve létrejött ügyvédi kamarák jubileumi ülésein, Budapesten, Gödöllőn, Szegeden, Pécsett.

Ami a törvényalkotást illeti: Sulyok két alkalommal küldött vissza jogszabályt az Országgyűlésnek; mindkét esetben a politikai vétó jogával élt, és jogtechnikai mulasztásokra hivatkozva nem írta alá azokat.

Talán ügyvédként és alkotmánybíróként szerzett tapasztalatai miatt – legalábbis nyilatkozataiból ez derül ki – még nem adott elnöki kegyelmet egyetlen hozzá forduló elítéltnek sem.

Sulyok Tamás hivatalba lépésének évfordulójáról a Sándor-palota is közzétett egy videót:

(Borítókép: Sulyok Tamás köztársasági elnök beszédet mond beiktatási ünnepségén a budapesti Szent György téren 2024. március 10-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)