Támogatás vagy kivéreztetés? Mit várhatunk a Versenyképes Járások Programtól?

DSC4079
2025.01.10. 10:03

Egy évvel ezelőtt még minden település lelkesen készült a nyár eleji választásokra. Egy kampányokkal teli tavasz, majd egy eseménydús választás után most, alig néhány hónappal az új mandátumok kezdete után ismét középpontba kerülnek az önkormányzatok. A kormány ugyanis egy új program bevezetésére készül. A kérdés csak az, hogy a januárban induló Versenyképes Járások Program valóban egy, a hazai források minél szélesebb körű fejlesztési célú felhasználását lehetővé tevő lehetőséget jelent-e a hazai települések számára, vagy a szolidaritási hozzájárulás után egy újabb rejtett hatáskör- és forráscsorbító mechanizmus van kialakulóban? 

Mi ez tehát: támogatás vagy kivéreztetés?

A 2025 januárjában induló Versenyképes Járások Program fő célja, hogy mérsékelje a területi egyenlőtlenségeket, valamint támogassa a magyarországi járások fejlesztését. A program az infrastrukturális beruházások mellett a helyi vállalkozások támogatását, az innováció ösztönzését, valamint az oktatási, egészségügyi és egyéb közszolgáltatások fejlesztését helyezi előtérbe. A program alapkoncepciója szerint e sokrétű beavatkozások révén csökkenthetők az ország különböző régiói közötti különbségek, miközben hozzájárulhatnak az életminőség javításához és a helyi közösségek megerősítéséhez.

Bár a program ambiciózus célokat fogalmaz meg, nem mentes a kihívásoktól és kritikáktól sem. Egyes elemzők rámutattak arra, hogy a fejlesztési források elosztása nem mindig igazodik a tényleges szükségletekhez, és a program eredményessége régiónként eltérő lehet. A helyi döntéshozatal szerepe és a közösségi részvétel szintje szintén vitatott kérdés, hiszen ezek meghatározzák, mennyire tudják a projektek valóban tükrözni a helyi igényeket. Emellett felmerül az is, hogy a fenntarthatóság és a hosszú távú hatékonyság szempontjai mennyire érvényesülnek a végrehajtás során. Az egyensúly megteremtése a helyi igények, a fenntarthatóság és az országos stratégiai célok között kulcsfontosságú lesz ahhoz, hogy a program valódi változást hozzon Magyarország járásaiban.

Honnan van erre forrás? 

2025-ben a Pénzügyminisztérium (PIM) előrejelzése szerint az iparűzési adó (IPA) 2024-hez képest 110 milliárd forinttal növekszik. Ebből az összegből 65 milliárd forintot különítenének el, amely közvetlenül pályázható lesz az ország 174 járása számára. Azokban a járásokban, ahol a várható IPA-többlet nem éri el a 250 millió forintot – összesen 135 ilyen járás van –, a kormány a pályázható összeget 250 millió forintig kiegészíti. Ez azt jelenti, hogy ezekben a régiókban minden önkormányzat, amely az adott járáshoz tartozik, részesülhet ebből a kiegészített összegből. Hat olyan járás is van az országban, ahol az IPA-többlet előreláthatóan 250 és 500 millió forint között alakul. Ezekben az esetekben a központi költségvetés a rendelkezésre álló keretet 500 millió forintig egészíti ki.

Az ország fennmaradó járásaiban, ahol az IPA-többlet meghaladja az 500 millió forintot – a becslések szerint 33 járás tartozik ide –, a teljes többletösszeg megmarad és pályázhatóvá válik. Ez azt jelenti, hogy a magasabb gazdasági teljesítményű régiók a saját többletükből tudják finanszírozni a helyi fejlesztéseket, ösztönözve ezzel a gazdasági növekedést. Az elosztás célja, hogy Magyarország minden régiója, legyen az kisebb vagy nagyobb gazdasági potenciállal rendelkező, megfelelő forrásokhoz jusson a fejlesztési tervei megvalósításához. A kormányzat ezzel az intézkedéssel igyekszik biztosítani az országos szintű egyensúlyt és a helyi önkormányzatok gazdasági mozgásterének bővítését.

Budapest kimarad

A Versenyképes Járások Program célja a gazdaságilag hátrányos helyzetű járások fejlesztése, a magyarországi regionális különbségek csökkentése. A program keretében 

az Európai Unió átlagos fejlettségét 120 százalékkal meghaladó települések nem részesülhetnek pályázható forrásból. Magyarország esetében ennek a kitételnek egyedül Budapest felel meg. 

A főváros ugyanis jelentős gazdasági és társadalmi központ, ahol az egy főre jutó GDP az EU átlagának 145 százaléka, míg Pest megye több mint 45 százalékkal elmarad attól. A fővárosban a gazdasági aktivitás és a vállalkozások koncentrációja kiemelkedő, így a versenyképesség javítására irányuló programok nem indokoltak, tehát a főváros (és kerületei) számára nem áll majd rendelkezésre a pályázati lehetőség.

A Járási Fejlesztési Fórum

A Járási Fejlesztési Fórum tagjai azok a polgármesterek, akik a kétezer fő feletti lélekszámú településeket vezetik, illetve a kétezer fő alatti települések polgármesterei, akik közös hivatalt irányítanak.

A Járási Fejlesztési Fórum működése során az elnök szerepe kulcsfontosságú, mivel ő látja el a fórum koordinálásával kapcsolatos legfontosabb feladatokat. A fórum elnöke jellemzően a vármegyei közgyűlés elnöke, aki a fejlesztési fórum működéséért és a különböző feladatok végrehajtásáért felelős. Megyei jogú városok esetében szintén javaslatként került felvetésre, hogy a megyei jogú városok polgármesterei társelnökként kapjanak szerepet a Járási Fejlesztési Fórumok lebonyolításakor. 

A Járási Fejlesztési Fórum elnökének többszintű és komplex feladatai vannak, amelyek biztosítják, hogy a fejlesztési folyamatok zökkenőmentesen haladjanak előre, és minden érintett fél időben és megfelelő formában részesüljön az információkban. Az elnök munkájának köszönhetően a járás szintjén megvalósuló fejlesztések hatékonyan hozzájárulhatnak a helyi közösségek fejlődéséhez és a térségi együttműködések erősítéséhez.

A Járási Fejlesztési Fórum működése során végzett tevékenységek legnagyobb része ügyviteli jellegű. Az elnök feladatai közé tartozik a fórum működéséhez szükséges szervezeti és adminisztratív háttér biztosítása, a fórum összehívása, a beérkezett projektkoncepciók adatlapjainak továbbítása a tagok felé, valamint az egész járás szempontjából legfontosabb projektkoncepciók kijelölése. Ezt követően az elnök az azokat legmagasabb prioritásúként értékelt projekteket továbbítja a főispán részére, biztosítva ezzel a szükséges információáramlást és döntéshozatali folyamatot.

A főispánok sem maradnak ki a folyamatból,

ők szintén szerephez jutnak a Versenyképes Járások Program keretében. Az indokolás szerint miután a vármegyékben a területi közigazgatás számos szegmensét a kormányhivatalok bonyolítják, valamint ők rendelkeznek a megfelelő adminisztratív kapacitással is, ezért „ügyviteli segítési feladat” hárul rájuk, valamint az ezeket vezető főispánokra a folyamatban. 

Az ellenség neve: tervezhető önkormányzatiság

A Versenyképes Járások Programja kapcsán fontos kiemelni, hogy a program költségvetésének tervezése jelenleg az iparűzési adó növekedésének pontos mértékére várva, mindössze előrejelzésekkel és kalkulációkkal alapozva történik. Mivel az adó mértéke csak márciusban lesz ismert,

a településvezetők kénytelenek bizonytalan körülmények között, pontos tervezés és kiszámíthatóság nélkül dolgozni,

ami hátráltatja a hosszú távú fenntarthatóságot és a stabil működést. A költségvetési tervezés ezen elhúzódó bizonytalansága különösen problémás, mivel a legtöbb település az inflációval és növekvő működési költségekkel szembesülve szinte teljes mértékben feléli az iparűzési adó növekményét.

Ez a helyzet most különösen aggályos, mivel a helyi önkormányzatok számtalan nehézséggel küzdenek a folyamatosan emelkedő kiadások mellett. Többen felvetették, hogy a Versenyképes Járások Program bevezetése lehetőséget adna arra, hogy újragondolják a szolidaritási hozzájárulás rendszerét, amely jelenleg nem biztosít megfelelő egyensúlyt a helyi költségvetések fenntarthatósága és a központi elvárások között.

Az „együttműködés projektje”

Dr. György István, a KTM Területi Közigazgatásért felelős államtitkára egy polgármestereknek tartott tájékoztató alkalmával úgy fogalmazott, a Versenyképes Járások Program az „együttműködések projektje” lehet, hiszen sikeres projektkoncepciók csak abban az esetben kerülhetnek kijelölésre a fórumok által, ha megvan a döntések megszületéséhez szükséges összhang. Ahogy az államtitkár fogalmazott, „ahol széttartás, egyet nem értés van a tagok között, ott nagyon nehéz lesz a pályázati források felhasználása”. 

Az együttműködés kétségkívül fontos tényező, azonban a szomszédos települések közötti versenyhelyzet – különösen a fejlesztési források megszerzése kapcsán – gyakran akadályt jelenthet. Továbbá a települések eltérő járási vagy régiós stratégiái tovább bonyolíthatják a közös célok kialakítását. Ezért lényeges kérdéssé válik, hogy valójában kinek az együttműködéséről beszélünk: milyen szinten és milyen szereplők között valósulhat meg a partnerség? Felmerül továbbá, hogy a polgármesterek politikai hovatartozása mennyiben befolyásolja az ilyen együttműködéseket, illetve mennyire lehet elválasztani a szakmai programokat a pártpolitikai érdekektől az új intézkedések megalkotása során.

Támogatás vagy kivéreztetés?

A Versenyképes Járások Program tehát egy ambiciózus kezdeményezés, amely egyfelől lehetőségeket kínál a magyar települések fejlődésére, másfelől azonban számos kérdést és kihívást is felvet. Bár a célja a területi egyenlőtlenségek csökkentése és a helyi közszolgáltatások fejlesztése, a program forrásainak elosztása, a helyi döntéshozatal szerepe, valamint a fenntarthatóság kérdései továbbra is heves viták tárgyát képezik. A program kapcsán érdemes szem előtt tartani, hogy

a felvázolt tervek, a kapcsolódó félelmek és kihívások hátterében elsősorban a politikai, szakpolitikai és gazdasági összefüggések állnak.

A program megvalósításának egyik alapvető mozgatórugója az uniós források hiánya, amely meghatározó szerepet játszik az intézkedések indokoltságában és irányában. A program előre jelzett forráskerete és a pályázható források elosztása ugyanakkor az iparűzési adó növekedésével együtt komoly alapot adhat a járások számára.

Azonban a bizonytalan körülmények és az előrejelzésekre épülő költségvetés megnehezítheti a hosszú távú tervezhetőséget, és sok helyi önkormányzat számára továbbra is kérdéses, hogy a program mennyire biztosít stabilitást és fenntarthatóságot. Az „együttműködés projektjének” nagy kérdése tehát az, hogy képes-e végül valódi változást hozni a helyi közösségek életében, vagy csupán újabb adminisztratív terhet jelent majd számukra.

A szerző településfejlesztési szakértő, az Élhető Települések Országos Szövetségének alapítója.

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját. 

(Borítókép:  Tövissi Bence / Index)

Ehhez a cikkhez ajánljuk

  • Vélemény
„Ki nem kényszerített hibák” a politikában

„Ki nem kényszerített hibák” a politikában

Hibák szériájának árnya vetül Orbán Viktor kormányzására is.

január 13., 11:32

  • Vélemény
Egy behódolás szomorúsága

Egy behódolás szomorúsága

Mark Zuckerberg a véleménynyilvánítás helyreállítását hirdette meg a Facebookon, de még korai örömtüzeket gyújtani.

január 9., 12:59

  • Vélemény
Fodor Gábor: Politikai ív Dombóvártól Washingtonig

Fodor Gábor: Politikai ív Dombóvártól Washingtonig

Lehet-e Magyar Pétert beszorítani a „brüsszeli ügynöke, ráadásul még áruló is” szerepbe?

tegnap, 08:48

  • Vélemény
A tényellenőrök ellenőrzése a születésük után meghalni hagyott amerikai csecsemők ügyében

A tényellenőrök ellenőrzése a születésük után meghalni hagyott amerikai csecsemők ügyében

Az USA-ban elterjedt gyakorlattá vált a túlélő csecsemők passzív elpusztítása.

január 11., 10:31

  • Vélemény
Makai Máté: Trump nem a politika lényege, hanem az identitáspolitika csődjének tünete

Makai Máté: Trump nem a politika lényege, hanem az identitáspolitika csődjének tünete

A baloldal hanyatlása nemcsak tünet, hanem maga a lényegi probléma is egyben.

2024. december 23., 08:47

  • Vélemény
Lovászy László: Egy elvesztett jelentés a humanizmusról

Lovászy László: Egy elvesztett jelentés a humanizmusról

Ha a teljes genetikai állomány módosítható lesz a transzneműséghez való jog érdekében, hol lesz a határ?

január 17., 06:55

  • Vélemény
Hont András: Domb over

Hont András: Domb over

Csibi Krisztina diadala letagadhatatlan visszaigazolás a Fidesznek.

január 13., 14:56

  • Címlapon
Nem akármilyen fotó készült Orbán Viktorról

Nem akármilyen fotó készült Orbán Viktorról

Ilyen viseletben még biztos nem lehetett látni őt.

1 órája

  • Címlapon
Az Államkincstár szerint egy fillér sem jár vissza Budapestnek

Az Államkincstár szerint egy fillér sem jár vissza Budapestnek

Szerintük nem jár vissza a pénz a fővárosnak.

4 órája

  • Vélemény
Milák rejtélyes videója, amelyen felfedné a különc zseni titkát

Milák rejtélyes videója, amelyen felfedné a különc zseni titkát

Egy távolmaradás háttere.

január 14., 18:04

  • Vélemény
Kedves Magyar Facebook-cenzorom!

Kedves Magyar Facebook-cenzorom!

Borzalmasan torz a világ, ahol a tiltott szavakra vadászó cenzorokkal kell bújócskázni. Ceglédi Zoltán írása.

január 16., 08:14

  • Vélemény
Fodor Gábor: Trump fújhat friss szelet a magyar kormány vitorlájába

Fodor Gábor: Trump fújhat friss szelet a magyar kormány vitorlájába

Az év, amikor az exfideszes exférj elégtételt vett.

2024. december 23., 10:19

  • Vélemény
Kreatívok, katonák, kőművesek, na és a kőgazdagok éve jön

Kreatívok, katonák, kőművesek, na és a kőgazdagok éve jön

Ne lepődjünk meg, ha ilyen lesz a világ 2025-ben.

január 8., 13:49

  • Vélemény
2024: araszolás és száguldás jobbra

2024: araszolás és száguldás jobbra

Hont András évértékelő írása a NER elmúlt évéről.

2024. december 28., 08:55

  • Vélemény
Ujhelyi István: Make Europe great again! – de sikerült?

Ujhelyi István: Make Europe great again! – de sikerült?

Azt is le kell szögezni, hogy a nagy mellény felhúzása és a délceg-kaján vonulgatások mellett volt érdemi munka is.

január 3., 15:43

  • Vélemény
Keménykalap és krumpliorr a Sándor-palotában

Keménykalap és krumpliorr a Sándor-palotában

Ceglédi Zoltán írása arról, hogy miért lett az államfő müllercecíliább közszereplő Müller Cecíliánál.

2024. december 27., 06:22

  • Vélemény
Grönland, az egyre „távolodó” zöldülő sziget

Grönland, az egyre „távolodó” zöldülő sziget

Milyen hatással lehet a klímaváltozás a geopolitikai megfontolásokra és a háborús készülődésre?

9 órája

  • Vélemény
Múltja, ha van, csak áruvédjegy – a NER emlékezetpolitikájáról

Múltja, ha van, csak áruvédjegy – a NER emlékezetpolitikájáról

Konok Péter írása a történelem nélküli társadalom kialakulásáról.

2024. december 30., 08:23

  • Vélemény
Mi a csuda az a startuppárt?

Mi a csuda az a startuppárt?

Ha a Tisza egy startup, akkor vannak korai befektetőik, és Magyar Péter személyében van egy brutális brandjük, akivel mindent el lehet adni.

január 7., 06:57

  • Címlapon
Döbbenet és értetlenség Kenderesi Tamás jogi csapatában

Döbbenet és értetlenség Kenderesi Tamás jogi csapatában

Teljesen ellehetetlenítik a magyar úszót, aki már eddig is egy vagyont költött a perre.

5 órája

  • Vélemény
Érveim a „Fidesz+Izé” vagy a „Magyar Péter+Izé” koalíciók mellett

Érveim a „Fidesz+Izé” vagy a „Magyar Péter+Izé” koalíciók mellett

Vissza kellene térni Varga Judit javaslatához. Ceglédi Zoltán írása.

január 6., 09:50

  • Vélemény
Donald Trump barátsága adhat szerepet Orbán Viktornak az USA és az EU közti viták elsimításában

Donald Trump barátsága adhat szerepet Orbán Viktornak az USA és az EU közti viták elsimításában

A külső források beérkezése határozhatja meg 2025 politikai küzdelmeit és a jövő évi választás esélyeit. Fodor Gábor írása.

január 7., 15:29