Keserű ízreceptorok lepik el a testünket

A nyelven előforduló keserű ízreceptorok a test számos más pontján előfordulnak, például a tüdőben, a vesében, a nemi szervekben és a bőrben. A nyelvvel szemben a bőr nem érzékel ízeket, a bőrt alkotó sejtek azonban technikailag igen. Ahogy a japán Okayama Egyetem munkatársai megállapították, az ízérzékelés gyakorlatilag a sejtszintű védekezés része. Öt alapízt ismerünk:

• édes,
• sós,
• savanyú,
• keserű
• és umami.

Ezeken felül vannak még más, igazolásra és elismerésre jelölt alapízek, mint például a zsíros, fémes vagy a víz íz.

A keserű íz kellemetlen, minden állat kerüli. Érzékelése minden jel szerint azért jött létre a törzsfejlődés során, hogy megakadályozza, hogy az élőlény káros, életveszélyes, mérgező táplálékot fogyasszon, illetve felismerje és kerülje ezeket.

Helytállóak az ellenérvek, miszerint nem végez velünk minden, ami keserű. Sőt, a fonákja is: az, hogy nem keserű valami, nem jelenti azt, hogy nem mérgező. Mindez összefügghet azzal, ahogy változik és fejlődik a világ, mivel keserű ízreceptorokkal a cápák is rendelkeznek, így világos, hogy ez a mechanizmus a törzsfejlődés nagyon korai szakaszára nyúlik vissza.

Mindez olyan fontos, hogy külön adatbázis létezik a keserű ízű anyagokról.

Nem kell elkeseredni

A keserű ízreceptor különböző változatokban létezhet és ezek eltérő mennyiségben fordulnak elő különböző állatokban. A házityúknak csak háromféle keserű receptora van, a macskáknak legalább tizenkettő, az egereknek pedig harmincöt. Az emberben a TAS2R nevű keserű receptorból huszonötféle van. Mi, emberek ugyanakkor érdekes biológiai kivételt képezünk, mert nálunk a keserű íz érzékelése folyamatos hanyatlásban van. Máshogy táplálkozunk, méregtelenítünk és étrendünk is több sör-unicumot tartalmaz, mint a vadon élő állatoké.

A keserű íz nem csak az emésztést, de az immunrendszert is aktiválja – ismert, hogy az embernél az immunválasz az orrban és a torokban található receptoroktól indul. A lényeg, hogy a nyelven található érzékelők közvetlenül az agyhoz továbbítanak érzékszervi információt, míg a belekben vagy a bőrön található receptorok 

A friss kutatásban a japán szakemberek igazolták, hogy a bőrsejtekben található TAS2R keserű receptor valóban a mérgezés elleni reakciókat indít el. Ehhez őssejtekből tenyésztett bőrsejtekkel végeztek kísérleteket. A feniltiokarbamid (PTC) egy olyan anyag, amit az öröklött génektől függően az emberek 70 százaléka nagyon keserűnek érez, a fennmaradó 30 százalék nem érez semmit. Ez az anyag előfordulhat káposztában, brokkoliban, paprikában, borban, és a szuperízlelőnek nevezett érzékeny személyeknél erős undort válthat ki. (A különbség egyébként a TAS2R38 nevű receptor változatban van, amelynél a génektől függően három ponton más aminosav épül a konstrukcióba.)

A bőrsejteknél a receptorokra kerülő feniltiokarbamid azonnal aktiválta az úgynevezett ABC transzporterek termelését, amelyek feladata, hogy a sejtbe kerülő anyagokat a sejtfalon kívülre tessékeljék. A sejtben található receptor számára igazából mindegy volt, hogy méregről van szó vagy sem, ami keserű, annak a sejten kívül van a helye. 

Végeredményben tehát a bőrben és máshol található keserű receptorok a mérgek elleni védekezést szolgálják. Ennek a felfedezésnek komoly haszna lehet a különböző védekezést aktiváló, bőrvédő vagy gyulladáscsökkentő kezelések felkutatásában és kifejlesztésében.

(EurekAlert!, Phys.org)