Mit jelenthet az Egyesült Államok kilépése az Egészségügyi Világszervezetből?

Trump döntése két kérdést vet fel:

• Az Egyesült Államok valóban, jogszerűen lép-e ki a WHO-ból?
• Vajon más szereplők tehetetlenek-e az ország kilépésének megakadályozására, vagy ha az megtörténik, annak alakítására, hogy az miként befolyásolja majd a globális egészségügyi együttműködést?

A válasz mindkét kérdésre nemleges. Trump végrehajtási rendelete csak a kezdete egy összetett jogi és geopolitikai küzdelemnek, amelynek váratlan globális hatásai lehetnek.

Az Egyesült Államok nem önzetlenségből, hanem azért segítette a WHO létrehozását 1948-ban, mert megértette, hogy a szervezet milyen óriási hasznot tud nyújtani az országnak. A csatlakozáskor Harry Truman elnök kijelentette, hogy a nemzetközi együttműködés „megkímél bennünket a pusztító járványoktól való kísértő félelemtől”. Azóta a WHO-nak voltak jelentős sikerei, mint például a himlő felszámolása, és kudarcai is, mint például az AIDS-re adott korai válaszlépések az 1990-es években.

A végrehajtási rendelet utasítja a külügyminisztert és a Gazdálkodási és Költségvetési Hivatal igazgatóját, hogy a WHO-t valahogy helyettesítsék „hiteles és átlátható amerikai és nemzetközi partnerekkel”. Ezt valószínűleg lehetetlen feladatnak fogják találni – nem utolsósorban azért, mert mindenki más már aktív tagja a WHO-nak.

Elvégre az amerikai tudósok csak egy WHO-misszió részeként jutottak információkhoz a kínai Vuhanban kitört koronavírus-járványról. A kétoldalú erőfeszítések helyettesítése működhet közeli szövetségesekkel, de egy többpólusú világban a riválisok és versenytársak nem valószínű, hogy megosztják egymással a vírusmintákat, megnyitják gyógyszerpiacaikat, vagy közvetlenül egy amerikai ügynökségnek jelentik be a járványkitöréseket. A WHO lényege éppen az, hogy csökkenti a tranzakciós költségeket, és lehetővé teszi a bizalomépítést a nehéz kapcsolatokban.

Az Egyesült Államokra háruló költség pedig minimális,

Az Egyesült Államok azonban önkéntesen jóval többet fizet be az általa becsült hozzájárulásnál, mert értéket lát a WHO sokféle programjában – a gyermekbénulás felszámolásától és a világjárványok elleni küzdelemtől kezdve a gyógyszeripari szabályozási kapacitásépítésen át a kínzások áldozatainak nyújtott mentális egészségügyi szolgáltatásokig.

De vajon az Egyesült Államok valóban kivonult-e a WHO-ból? Trump utasítása ellenére még nem. És nem is lesz egyszerű ezt megtenni. 1948-ban a Kongresszus közös határozata (Public Law 643) felhatalmazta Trumant, hogy elfogadja a tagságot a világ új multilaterális egészségügyi szervezetében. Mivel a WHO alapszabálya nem rendelkezett a kilépésről, a Kongresszus egyéves felmondási időt írt elő, valamint azt, hogy az Egyesült Államoknak pénzügyi kötelezettségeit a szervezet felé mindvégig teljesítenie kell.

Katasztrófa lenne a WHO számára az amerikai kivonulás?

A felszínen persze egyértelmű csapás, hogy elveszíti a világ legerősebb országának finanszírozását és politikai támogatását. A WHO azon képességét, hogy támogassa például az AIDS és a gyermekbénulás elleni küzdelmet, súlyosan aláássa, akárcsak a vészhelyzeti reagálási kapacitását, ahol az Egyesült Államok a rendelkezésre álló finanszírozás túlnyomó részét biztosítja. A szervezet legitimitása is csorbát szenvedne. Ha az Egyesült Államok párhuzamos erőfeszítésekbe vagy szervezetekbe kívánna befektetni, az veszélyeztetné a WHO tekintélyét és hatalmát az egyre összetettebbé váló globális egészségügyi kormányzási ökoszisztémában.

A WHO-ból való kivonulás hatása még nem világos, és az sem biztos, hogy az Egyesült Államok valóban kilép a szervezetből. A hatékony globális egészségügy támogatói bölcsen tennék, ha ebben a gyorsan változó helyzetben nagyon odafigyelnének, és a WHO pozíciójának megerősítésével a lehetséges legjobb forgatókönyvekre építenének a közelgő hatalmi vákuummal szemben – ajánlja a lap.

Érdemes megjegyezni, hogy a WHO 2024–2025-re szóló, 6,83 milliárd dolláros éves programköltségvetése csepp a tengerben az Egyesült Államok védelmi minisztériumának 1500 milliárd dolláros költségvetéséhez képest. Ez utóbbi egyébként a teljes szövetségi költségvetés 15,5 százaléka. Az is biztos, hogy az USA továbbra is költeni fog a globális egészségbiztonságra, még ha nem is a WHO-n keresztül.

Az olyan programok, mint a Biomedical Advanced Research and Development Authority Bioshield projektje, amely látszólag egy CBRN (vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris) elleni program, nagymértékben finanszíroznak orvosi kutatásokat az amerikai személyzet védelme érdekében a világ azon régióiban, ahol az Egyesült Államok tevékenykedik, például az Ebola-vírus fejlesztésének támogatásával, míg az amerikai haditengerészet hajói továbbra is járőrözni fognak a világ azon részein, ahol az Egyesült Államok érdeke a szívek és elmék megnyerése – nem is beszélve a haditengerészeti jelenlét fenntartásáról – írja elemzésében a világ legrégebbi katonai agytrösztje, az 1831-ben alapított brit Royal United Servises Institution (RUSI).

A kivonulás az Egyesült Államokat is veszélyezteti

A legközvetlenebb hazai következmény az lehet, hogy ha az Egyesült Államok nem fér hozzá a WHO változó influenzatörzseket tartalmazó adatbázisához, hiszen akkor több amerikai kerülhet kórházba, és halhat meg influenzafertőzésben – írja a Time magazin.

Jelenleg évente 30 ezer, az influenzaszövődmények szempontjából magas kockázatú idős ember hal meg influenzában. Ha nem készítünk vakcinákat, vagy a vakcináink nem olyan jók vagy hatékonyak, akkor ezek a számok emelkedni fognak

– fogalmazott a szakértő.

Azzal, hogy az USA nem lesz WHO-tag, elveszíti a hozzáférést az új és meglévő fertőző betegségek felügyeletét is magában foglaló globális egészségügyi információs adatbázishoz, ami az országot sebezhetőbbé teheti a világ minden tájáról érkező mikrobiális fenyegetésekkel szemben.

Ez azt jelenti, hogy sokkal több betegség kitörése lesz regionális és globális, és több betegség kitörését fogjuk látni, amelyek más országokból érkeznek az Egyesült Államokba

– mondja Ashish Jha, a Brown Egyetem közegészségügyi karának dékánja és a Fehér Ház korábbi Covid-koordinátora.

(Borítókép: Donald Trump elnök aláírja a végrehajtási rendeleteket a Fehér Ház Ovális Irodájában, Washingtonban 2025. január 20-án. Fotó: Anna Moneymaker / Getty Images)