A gyülekezési szabadság talaján Woke Parádét és Békemenetet is lehet tartani

e067db1f-be03-4cce-9a2b-cf076cea4caa
2025.03.25. 10:34

Értem én, hogy a Stop Pride-törvényhozással mély árkot lehetett vágni az O1G-táborba, továbbá Doktor Miniszterelnök Úr imádja a 80–20-as ügyeket, ahol természetesen ő áll a nyolcvanas oldalon. Van azonban itt még valami.

A rendszerváltás során, a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalásokon az Ellenzéki Kerekasztal indítványozta, hogy az Alkotmányba kerüljön bele az alapvető jogok lényeges tartalma korlátozásának tilalma. A kerekasztal-megállapodást becikkelyező utolsó pártállami parlament azonban ezt másként gondolta: a hatékonyabb védelem jelszava alatt a valódi védelmet jelentő rendelkezés helyett a hidegháborús nemzetközi jog általános korlátozási klauzuláit ültette be. Az Antall–Tölgyessy-paktumot végrehajtó alkotmánymódosítás, az 1990. évi XL. tv. vitájában az MDF és az SZDSZ kevéssé fogadta be a többi párt javaslatait. Így például leszavazták a kancelláriademokrácia réme ellen szónokoló fiatal demokrata frakcióvezető, Orbán Viktor javaslatát, amely a konstruktív bizalmatlansági indítvány elhagyására vonatkozott.

Néhány fideszes indítvány azonban meghallgatásra talált. Így például Szájer József a parlamenti vitában arra tett javaslatot, hogy az Alkotmány 8. § (2) bek.-be a kerekasztal-megállapodásban szereplő, az alapvető jogok lényeges tartalma korlátozásának tilalmát kimondó szabály épüljön be. A Szájer-indítványt az Országgyűlés szinte egyhangúlag támogatta, és a szöveg átöröklődött az Alaptörvénybe is.

Miben áll a gyülekezési jog lényeges tartalma? A válasz három ágon ragadható meg.

A gyülekezési jog korlátozásának hipotetikus veszély soha nem lehet alapja, kizárólag a tényleges, mások jogait, a demokratikus intézmények működését sértő következmény. A 2025. évi III. tv. úgy egészítette ki a gyülekezési törvényt, hogy tilos azt a gyűlést megtartani, amely a gyermekvédelmi törvény 6/A §-ában meghatározott tilalmat sérti vagy a 6/A § szerinti tilalmazott tartalom lényegi elemét jeleníti meg, illetőleg a rendőrhatóság a gyűlés megtartását megtiltja, ha az egyeztetést követően rendelkezésre álló információk alapján megalapozottan feltehető, hogy a bejelentés az így tilalmazott gyűlés megtartására irányul.

Mit rejt a 2021-es homofób törvénymódosítással kiegészített gyermekvédelmi törvény 6/A §-a? A 2021. évi LXXIX. tv.-nyel megalkotott passzus így szól: „E törvényben foglalt célok és gyermeki jogok biztosítása érdekében tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg.” Az természetesen egy előzetesen igazolhatatlan hipotézis, hogy a Budapest Pride néven futó Woke Parádé a gyermekek számára hozzáférhetően a szexualitást öncélúan ábrázolja, vagy a nemváltást, a homoszexualitást népszerűsíti, megjeleníti.

Ez a szabályozási technika egyúttal egérutat is kínál a szervezőknek (no meg a tömegoszlatást kerülni kívánó rendőrségnek).

Ha a szervezők az előzetes egyeztetés során valószínűsítik, hogy a megmozdulás a kiskorúak felé semmilyen üzenetet nem közvetít, úgy a rendőrhatóság a frissen megállapított korlátozó rendelkezés alapjogot kímélő, szűkítő értelmezésével akár arra az eredményre is juthat, hogy nincsen ok a Woke Parádé megtiltására. Ezzel a jogértelmezéssel a hipotetikus veszélyre alapozott jogkorlátozás tilalmának elve legalább csak kevéssé sérül.

A tüntetésnek, a gyülekezési jog gyakorlásának éppen a hatásgyakorlás a lényege, ami az ellenvéleményen lévőkben olykor megütközést vált ki. Ha a politikai közösség tagjait egyenlő méltósággal rendelkező személyeknek fogadjuk el világnézetre, politikai véleményre, szexuális irányultságra tekintet nélkül, márpedig ez az alkotmányos rend alapja 1989 óta, akkor nem lehet a hatáskiváltást annak alapján megakadályozni, hogy az éppen kinek az érzékenységét sérti. A gyülekezési szabadság talaján lehet tartani Békemenetet, Woke Parádét, Gárda-vonulást, meg lehet emlékezni a Kitörés Napjáról, ki lehet állni a gázaiak és a tibetiek mellett.

Az egyik az O1G-közönségben, a másik a gyermekeiket keresztény szellemben nevelő szülőkben, megint másik cigány, zsidó származású, illetve zsidó identitásukat ápoló honfitársainkban, vagy éppen az idelátogató Hszi Csin-ping elvtársban kelt nyugtalanságot. A hatalom nem terelheti odébb a tibetieket a „vendégjog” miatt, és nem kötheti hatósági hozzájáruláshoz annak az eszköznek a használatát, amellyel a tüntetők álláspontja az ellenvéleményen levőkhöz is eljut. A szabadságnak ugyanis nem az a funkciója, hogy megóvjon bennünket a külvilág nyugtalanító jelenségeitől. A széfszpészeket mindig a szabadság ellenségei használják: fessék azokat szivárványosra – vagy éppen nemzeti színűre.

A gyülekezés lényegi célja, hogy a gyülekezők nyomást gyakoroljanak az őket körülvevő szabályok, így törvények, alkotmányos rendelkezések megváltoztatása érdekében.

Amikor a drogliberalizáció érdekében, a járványügyi korlátozások, a homofób törvénymódosítások ellen, avagy a halálbüntetés, a királyság visszaállítása érdekében demonstrálnak: mindig jogszabályok, sokszor éppen az Alaptörvény módosítását követelik. Nem mindegy, hogy Kovács Gergely tüntetőleg spanglit szív, vagy azért tüntet, hogy spanglit szívhasson. Előbbivel szemben, a hatályos jogszabályok alapján, a rendőrség fel fog lépni. Utóbbi viszont éppen a hatályos jogszabályok megváltoztatására irányul, és ezért a gyülekezési jog lényeges tartalmához tartozik. Ahol ugyanis nem lehet tüntetni a hatályos jogszabályok ellen, ott semmi értelme a gyülekezési szabadságnak.

Most éppen a rendszerváltó alkotmányozás fideszes hozzáadott értékét sikerül lehúzni a lefolyón, mert az pillanatnyilag jó ötletnek látszik. Ne legyenek biztosak benne homofób honfitársaink, hogy a hatalomgyár nem fogja rugalmasan maga mögött hagyni a mostani dilivonatot is, ha majd egyszer azt mérik jó ötletnek.

A szerző ügyvéd, volt országgyűlési képviselő.

Az alábbi cikk az ÖT és az Index szerkesztőségi együttműködése keretében került az oldalunkra. Ha megosztaná, kommentelné, vagy még több hasonló tartalmat olvasna, keresse fel partnerünk, az ÖT oldalát

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.

(Borítókép: A Budapest Pride felvonulás útvonalát kordon biztosítja az Andrássy úton 2016. július 2-án. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)