A Duna Aréna hőse Chicagóban tette oda magát a magyar ügyért
További Külföld cikkek
-
Puccskísérlet miatt bíróság elé állítják Jair Bolsonaro volt brazil elnököt - Bikaviadal csak vérontás nélkül rendezhető Mexikóvárosban
- Ausztria megteremti a lehetőséget a menedékkérők családegyesítésének felfüggesztésére
- Az Európai Bizottság azt kéri az uniós polgároktól, hogy állítsanak össze egy 72 órára elegendő túlélőcsomagot
- Elismerte Dél-Korea, tömegesen exportáltak gyerekeket külföldre
Sárkány Zalán jelenleg Indianapolisban él, az Indiana Egyetem másodéves hallgatójaként a neves oktatási intézmény úszócsapatának oszlopos tagja, és készül a jövő heti (2025. március 26. és 29. közötti), a Wahington állambeli Federal Wayben, a Weyerhaeuser King County Aquatics Centerben sorra kerülő egyetemi bajnokságra.
A tavaly decemberi budapesti rövid pályás világbajnokság egyik magyar hőse, a 800 méter gyors aranyérmese (8:30.56 perc) meghívást kapott a Chicagói Magyar Kultúrtanácstól, a Michigan-tó partján élő magyar diaszpóra egyesületétől, hogy vegyen részt a hagyományos március 15-i megemlékezésen, amit ezúttal vasárnap tartottak a nagyvárosban.
Bár Chicago mintegy 300 kilométerre van Indianapolistól, Zalán egy pillanatig sem habozott, hogy elfogadja Demeter András, az egyesület elnöke meghívását.
Szombat reggel autóba vágtam magam, és három óra alatt Chicagóba értem. Előzőleg még hajnalban tartottam egy kemény tíz kilométeres edzést, így semmi sem esett ki a felkészülési programomból
– mondta a 21 éves világbajnok az Indexnek.
Zalánnak szombaton még maradt egy kis ideje, hogy beiktasson egy kis városnézést.
A látogatás egybeesett az írek nemzeti ünnepével, a St. Patrick's Dayjel, ilyenkor zöld színben pompázik a Chicago River.
Az ünnepséget vasárnap tartották a chicagói Szent István Római Katolikus Templomban, és Zalán beszédet is mondott. De nem ám akármilyen beszédet, hanem olyat, amely a legrutinosabb szónoknak is becsületére vált volna:
Amikor a Duna Arénában világbajnoki címet szereztem Magyarországnak, és ott, abban a pillanatban, amikor a himnusz szólt, megértettem valamit: ez nem csak rólam szólt, hanem mindazokról, akik mögöttem álltak. A családomról, az edzőimről, a magyar emberekről, akik velem együtt hittek ebben az álomban. Ahogy 1848-ban a fiatalok az egész nemzet jövőjéért küzdöttek, úgy én is az egész nemzet támogatását éreztem magam mögött abban a pillanatban.
Az ünnepség előtt Zalán a chicagói magyarokkal együtt kente a vajas kenyeret, készítette a szendvicseket, és olyan szerencsés volt, hogy találkozhatott elődjével, az első magyar rövid pályás világbajnokkal, az Egyesült Államokban élő Szabados Bélával.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
