Újabb sok milliárd forintnyi dugipénzre bukkanhattak a rejtélyes MNB-ügyben

Az MNB alapítványi befektetéseiért felelős cég csaknem 500 milliárd forintnyi vagyonnal gazdálkodott a Matolcsy-érában – derült ki az Állami Számvevőszék vizsgálatából. Ennek a vagyonnak egy része a varsói Globe Trade Centre (GTC) nevű regionális ingatlanóriásban való többségi tulajdonszerzésre ment el, továbbá masszív részesedést szerzett a szuperexkluzív szálláshelyeket kínáló svájci Ultima Capital SA-ban is.

Az ÁSZ alulbecsülhette, nagyobb összegről lehet szó

„Az ÁSZ alulbecsülte a GTC–Ultima-körbe kerülő pénzeket” – világított rá cikkében a Válasz Online. Az eddig ismert 500 milliárd forinton felül további 63 milliárd forintnyi kedvezményes kölcsön is segítette az ingatlanműveleteket az úgynevezett növekedési kötvényprogramon keresztül.

A történet már 2020 végén elkezdődött, amikor a G7 gazdasági portál jelezte, hogy a jegybank azt a GTC Groupot – illetve annak magyarországi leánycégét, a GTC Magyarország Zrt.-t – készül hitelezni, amelynek végső tulajdonosa saját maga az MNB. Ez lényegében az önfinanszírozás határait feszegette, annak ellenére, hogy Magyarországon éppen az MNB felel a pénzügyi prudenciáért.

Ahogy a G7 is írta, a bankoknak jellemzően tiltják, hogy érdekeltségi-tulajdonosi körön belül adjanak kölcsönöket, ez ugyanis egészségtelen viszonyt, rossz ösztönzőket teremt mind a hitelező, mind az adós számára.

Bóvliba került kötvények, kérdéses jövő

A tények még aggasztóbbak, ha mélyebbre ásunk. A GTC Magyarország Zrt. az éves pénzügyi beszámolói szerint több tízmilliárd forint értékben bocsátott ki hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat a növekedési kötvényprogram keretei között 2020 decemberében és 2021 márciusában.

Az MNB weblapjának egyik eldugott táblázatából kiderül, hogy a jegybank az elsődleges és másodlagos piacon 40,3 milliárdnyi GTC-kötvényt jegyzett le

– írja a lap, hozzátéve, hogy ez az össznévérték közel 70 százaléka volt. A befektetés kockázatosságát mutatja, hogy a kötvény kezdeti besorolása a Scope Ratingsnél BBB- volt (stabil kilátásokkal), majd tavaly novemberre az értékpapírt leminősítették BB+-ra (negatív kilátásokkal), vagyis a bóvli közelébe. Növekedett tehát a kötvény visszafizetési kockázata, és nagy kérdés, mit hozna egy mai újraminősítés.

Így jön ki a 63 milliárd forint dugipénz

A bennfentes ügyletek gyanúját erősíti, hogy a 40,3 milliárd forint mellett a jegybank további 22,4 milliárdos kötvényjegyzéssel is segített egy olyan társaságot, amely néhány hónappal később az ifjabb Matolcsy befolyási övezetébe került. Így jön ki tehát a közel 63 milliárd forintnyi pluszösszeg.

Matolcsy Ádám az egyik legnagyobb magyar magántőkealapos irodacéget, a SkyGreen Buildings Kft.-t »mozgatta be« saját céges hitelfelvétele mögé

– írja a Válasz Online. Az MNB-elnök fia 2022-ben több céget is alapított, köztük a Magyar Strat-Alfa Zrt.-t, amely óriási banki kölcsönhöz folyamodott.

A SkyGreen Buildings Kft. egy jelentős, 150 milliárd forint értékű, 112 ezer négyzetméternyi, jórészt fenntartható épületegyüttessel rendelkező vállalat. Érdekesség, hogy éppen ez a SkyGreen korábban értékpapírokat bocsátott ki a növekedési kötvényprogram keretein belül, amelyből 70 százalékban – 22,4 milliárd forint erejéig – az idősebb Matolcsy által vezetett MNB lett a vásárló.

„Néhány hónap múlva aztán a SkyGreen tulajdonosi jogai a Matolcsy Ádám-közeli Quartz Alapkezelőnél landoltak, sőt, az MNB-elnök fia – mint írtuk – kvázi a sajátjaként használta a SkyGreen-ingatlanokat a maszek hiteleihez is” – jelezte a lap.

Korábban Matolcsy György jegybankelnök nyilatkozott az ügyről az Indexnek, amelyben megkérdőjelezte az ÁSZ-vizsgálat hitelességét. Erről ide kattintva olvashat bővebben. 

(Borítókép: Matolcsy György 2019. február 26-án. Fotó: Bődey János / Index)