Új szakaszába lép a kormányzati árkontroll, most jön az igazi meglepetés

Márciusban a fogyasztói árak – az elemzői várakozásokhoz képest sokkal kedvezőbb mértékben – átlagosan 4,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Februárhoz képest átlagosan nem változtak az árak. A friss inflációs adat több tekintetben is fontos,

• bár a kormányzati árrésstop hatása még csak részleges hatást gyakorolt, arra elég volt, hogy februárhoz képest márciusban az élelmiszerek ára stagnáljon,
• másrészt öt hónap után végre elkezdett csökkenni az infláció, a majdnem féléves sorozat októberben kezdődött.

Március első heteiben a kormány világossá tette, az élelmiszer-drágulást nem tűri tovább, majd március 11-én a beavatkozás mellett döntött, és az árrésstop 17-étől életbe lépett. Itt érdemes kitérni arra, hogy januárban az élelmiszerek havi szinten átlagosan 1,9, februárban pedig 1,2 százalékkal drágultak, most ez a trend tört meg.

Ahogy azt említettük, a teljes hatását az intézkedésnek még nem mutatja a márciusi inflációs adat, részben azért, mert az árak KSH általi felmérése már az árrésstop bevezetése előtt megtörtént, másrészt mert a bevezetés óta tovább csökkent az érintett termékek átlagára.

Mindenkit meglepett a mostani adat

Március 13-tól a kormány számítása szerint – az online árfigyelővel ez könnyen ellenőrizhető – 23 terméknél 50 százalékos, 103 terméknél 40-50 százalékos, 144 terméknél 30-40 százalékos, 169 terméknél 20-30 százalékos, 199 terméknél 10-20 százalékos, 256 terméknél pedig 10 százalék alatti árcsökkenést eredményezett az árrésstop. A Nemzetgazdasági Minisztérium számítása szerint az árréscsökkentés hatására mára a sertészsír ára 31,2 százalékkal, a sütőmargarin ára 30,2 százalékkal, a natúr joghurt ára 28,5 százalékkal, a finomliszt ára 21,4 százalékkal, a tehéntúró ára pedig 18,2 százalékkal lett kedvezőbb.

Ugyanakkor még az elemzőket is meglepte a márciusi inflációs végeredmény. Az árrésstop hatása nagyobb mértékben jelentkezett az adatokban, pedig a KSH minden hónap első húsz napján végzi az árak összeírását. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány az elemzésében kiemelte, hogy így a lokális csúcsán túljutott az infláció. Így pedig áprilisban tovább lassulhat a hazai infláció, és májusban is 5 százalék alatt maradhat. További három tényezőt külön kiemeltek:

1. A szolgáltatások inflációja is mérséklődött, februárhoz képest 0,3 százalékkal nőttek az árak a január–februári 1,2–2,2 százalékos havi szintű árnövekedéshez képest. Ám a kormány nemcsak az élelmiszerárak emelkedése, hanem a szolgáltatások indokolatlan áremelése ellen is fellép. „Ennek érdekében a kormány tárgyal a bankokkal és a telekommunikációs cégekkel, amelyektől már a közeljövőben önkéntes árkorlátozást vár el” – olvasható a minisztérium értékelésében.
2. Folytatódott márciusban a járműüzemanyagok árának mérséklődése.
3. A forint euróval és dollárral szembeni márciusi erősödése – ami részben annak köszönhető, hogy Varga Mihály elfoglalta új hivatalát – idővel érezteti pozitív hatását az árakban.

„Az infláció márciusban a februárihoz képest érdemben csökkent, 5,6 százalékról 4,7 százalékra. Ez az 5 százalékos elemzői konszenzusnál kisebb” – ezt már Regős Gábor írja az elemzésében. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint az infláció tehát továbbra is a jegybanki célsáv felett van, de kevésbé jelent problémát. Szerinte az infláció mérséklődése több tényezőre vezethető vissza, 0,3 százalékponttal húzta vissza a havi alapú árindexet az üzemanyagárak 4,1 százalékos árcsökkenése. Ebben a csökkenő olajárnak és a forint dollárhoz képesti erősödésének van szerepe.

Regős Gábor szerint érdemi csökkenés látható a szolgáltatások inflációjában: az előző hónapban még 9,2 százalék volt a drágulás üteme, márciusban már „csak” 7,5 százalék. Ez azért is fontos, mert a bankok és a telekommunikációs cégek hétfőn megkapták az utolsó figyelmeztetést a kormánytól, hogy

Ugyanakkor a szolgáltatásoknál az infláció pusztán annyit jelent, hogy a tavaly márciusi jelentős drágítások a bázisba kerültek. A havi alapú 0,3 százalékos drágítás alacsonynak számít az év ezen időszakában, talán ez lehet a pozitív meglepetés egyik okozója.

Felkészül a telekommunikációs szektor?

Ugyanakkor a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza is kiemelte, hogy az élelmiszerek, amelyek az elmúlt időszakban jelentős figyelmet kaptak, éves alapon 7 százalékkal drágultak az előző havi 7,1 százalék után, míg havi alapon nem változott az áruk. „Ebben már mindenképpen szerepe volt az árrésstopnak” – majd később hozzátette, hogy több, az árrésstop által érintett terméknél szükség is van a drágulás megfékezésére.

A legjobban például a liszt drágult, 42,2 százalékkal, ahol a gyártói termékek esetében az árrés a korlátozás előtt közel 70 százalék volt. Jelentősen drágult az étolaj is, itt az áremelés mértéke egy év alatt 32,7 százalék volt, itt azonban az árrés nem volt ennyire kiugró az Agrárközgazdasági Intézet adatai szerint. Regős Gábor szerint áprilisban a bázishatásoknak és az árrésstopnak köszönhetően az infláció tovább mérséklődhet 4 százalék közelébe, kicsivel afölé. Szerinte a márciusi adatot követően áprilisban jöhet a mélypont, majd ismét növekvő pénzromlást vár.

Érdemes Virovácz Péter, az ING vezető elemzőjének az értékelésére is kitérni. Szerinte a részletek alapján a visszafogottabban alakuló áremelkedési ütem részben az élelmiszerek változatlan egyhavi árszínvonalának köszönhető. Itt szezonálisan erősebb áremelkedéssel szoktunk találkozni márciusban, így részben szerinte is már érezhető az árrésstop hatása. Az elemző arra is kitért, hogy az egyes tételeknél megfigyelhető, akár 10 százalékos árcsökkenés azt jelzi, hogy vagy felülsúlyozta a KSH a felmérési időszak végén gyűjtött adatokat, vagy áprilisban az eddig gondoltnál is nagyobb lehet az árcsökkenés az élelmiszerek körében, tekintve, hogy addigra immáron a teljes hatás kimutatható lesz.

Azonban az ING elemzője szerint az igazi meglepetés nem elsősorban az élelmiszerek körében keresendő, sokkal inkább a szolgáltatásoknál. Itt ugyanis az előző hónapokhoz képest marginálisra csökkent a havi drágulás üteme. Ráadásul nem arról van szó, hogy egy vagy két szolgáltatástípus esetében volt nagy áresés, hanem egy általános csökkenés tapasztalható. Ez vélhetően arra utal, hogy az év eleji átárazás valójában inkább egyedi folyamatok következménye volt, vagyis a korábbi adóváltozások áthárításáról lehetett szó és egy egyszeri, a bérek miatti jelentősebb árkiigazításról.

Ugyanakkor Virovácz Péter szerint az érzékelt inflációra való hatást aligha tükrözi vissza jól a márciusi hivatalos adat. A legfőbb kérdés az lesz, hogy az elkövetkező egy-két hónapban a vásárlók inflációs várakozása az árszabályozás révén képes lesz-e csökkenni. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy mivel az intézkedés csak átmeneti jellegű, így sem az érzékelt, sem pedig a várt inflációt nem töri le. Különösen akkor, ha a fogyasztók emlékében még élénken él a korábbi árszabályozás nem szándékolt mellékhatása: más termékek jelentős áremelkedése.

Fontos végezetül kiemelni, hogy a maginfláció továbbra is kényelmetlenül magas, 5,7 százalékon áll. Az áprilisi inflációs mutatóval kapcsolatban az ING vezető elemzője szerint továbbra is sok a kérdőjel, főleg az élelmiszerek áralakulásának esetében. Az elemzése szerint továbbra is arra lehet számítani, hogy a telekommunikációs cégek inflációkövető áremelése majd csak az áprilisi mutatóban jelentkezik – amennyiben a kormány nem avatkozik be. Az alapvető inflációs folyamat még mindig erős, ez pedig óvatosságra intheti a jegybankot.

(Borítókép: Nagy Márton 2025. január 20-án. Fotó: Tövissi Bence / Index)