Az űrből fotózott kép alapján hatalmas lett a szaúdi koronaherceg új luxusbirtoka

A Maxar Technologies műholdas cég tavaly nyár végén közölt egy képet Instagramján, amelyen egy nagy kiterjedésű zöldellő sáv látszódik a Vörös-tenger partján a NEOM projektnek otthont adó Tabuk tartományban, élesen kiugorva a sivatag homokjából. Ők ezt egy hatalmas golfpályának nézték, és tény, hogy a telek közel felét valóban az teszi ki. Az épületek közül egy azonban méretével kiemelkedik, a Business Insider pedig úgy gondolja, hogy ez lehet az egyike annak az öt palotának, amelyet a szaúdi állam rendelt meg.

A Reuters tudni véli, hogy az egyik ebből a 89 éves Szalmán királyé, a másik pedig biztosan a 39 éves trónörökösé lesz, aki 2022 óta az ország miniszterelnöke is egyúttal, így idős édesapja megbízásából valójában ő irányítja a regionális nagyhatalom Szaúd-Arábiát. A koronahercegi nyaralónak hosszú privát strandja is van, továbbá saját kikötője és tíz helikopterleszállója, a főépületet pedig állítólag marokkói stílusban húzták fel.

A királyi családnak természetesen több palotája is van, az uralkodó hivatalos rezidenciája és munkahelye a rijádi Al-Yamamah-palota, de az Erga-palotát is be szokták fogni, ha nemzetközi vendégekkel kell reprezentálni a fotósok előtt.

A főváros szélén álló Al-Awja-palota sokkal visszafogottabb a fényűzést illetően, tradicionális helyi, úgynevezett nazsdi stílusban épült. További három királyi palota azonban elvesztette rezidencia jellegét, amikor is megszervezték belőlük a Boutique Groupot, egy új luxusbutikhotel-láncot, amely 2030-ig, a kormányzati luxusturisztikai program, a Saudi Vision 2030 tervezett végéig jelentősen növekszik majd, meg szeretnék ugyanis háromszorozni a szállodák számát – és később Európa felé is kacsingatnának.

A híradások szerint azonban a NEOM projekt éppen eléggé feladja a leckét a szaúdi államnak financiálisan, bár a trónörökös mindig megtalálja a módját annak, hogy új tőkét vonjon be, így haladjanak tovább az építkezések.

Nem kell ezúttal olyan eszközhöz folyamodnia, mint 2017-ben, amikor mindössze pár hónappal a trónörökösi kinevezése után az ország közel 400 leggazdagabb emberét, minisztereket és hercegeket kérettek – hivatalosan a király parancsára – a rijádi The Ritz-Carlton luxushotelbe, és akiket ott az állam lefogatott addig, míg vagyonuk jelentős részét át nem utalták vagy ruházták az államkincstárra. Többen verésről, kínzásról is beszámoltak, így kénytelenek voltak felhívni svájci bankjaikat akár; ezzel az akcióval az információk alapján akkor épp likviditási nehézségekkel küszködő állam a becslések szerint 107 milliárd dollárt gyűjtött össze.

A koronaherceg úgy nyilatkozott, hogy csupán a korrupció ellen léptek fel és érvényesítették apja 2015-ös rendeletét, miszerint 100 dollár ellopása is zéró tolerancia alá esik, mások szerint azonban egyúttal erődemonstráció is volt ez, amely megmutatta a családtagoknak, hogy új erős embere van az országnak – még ha a szenioriátus elvén alapuló trónutódlás szerint nem is ő következett volna a sorban.

Mini Versailles éjszakai klubbal

Azt, hogy a tabuki palotakomplexum miként néz majd ki, még nem tudjuk, de a nívóról könnyen képet alkothatunk egy európai példa alapján. 2015-ben elkelt a Versailles-hoz közel eső Louveciennes-ben a Napkirályról, XIV. Lajosról elnevezett új építésű, XVII. századi barokk stílusú kastély, amelyet akkor a világ legdrágább magánbirtokának tartottak. A sajtó sokáig találgatta, ki lehet a rejtélyes, vastag pénztárcájú vevő. Később kiderült, hogy Mohamed bin Szalmán rögtön beleszeretett az aranyozott szökőkutas francia kerttel körülvett palotába, amelyért 320 millió dollárt fizethetett.

A tíz hálószobás épület hétezer négyzetméterén van mozi, night club, könyvtár, beltéri medence (a kültéri mellett), két bálterem, 3000 palack tárolására alkalmas borospince, de kétségkívül a legnagyobb attrakció egy olyan meditációs szoba, amely egy hatalmas akváriumba van beépítve, amíg tehát az ember kiszellőzteti a fejét, addig körülötte tokhalak és koi pontyok úszkálnak. Így talán érthető, hogy állítólag Kim Kardashian is komolyan fontolóra vette 2014-ben, hogy itt tartsa-e a lakodalmát Kanye Westtel. A kastély akkor még ugyanis a luxusingatlanokat fejlesztő Emad Hasogdzsi tulajdonában volt, aki egy XIX. századi épületet bontatott le, hogy a 23 hektáros telekre felhúzza 2009-re a kívül-belül a versailles-i kastély ihlette palotát.

Érdekes egybeesés, hogy az üzletember annak a kormánykritikus szaúdi újságírónak, Dzsamál Hasogdzsinak az unokatestvére egyébként, akit Szaúd-Arábia isztambuli nagykövetségén öltek meg és daraboltak fel 2018-ban – állítólag (a nemzetközi sajtóban csak MBS-nek hívott) Mohamed Bin Szalmán koronaherceg megbízásából, de legalábbis tudtával. A trónörökösnek van egyébként egy másik birtoka is Párizstól egy órára, de szívesen tölti az idejét a 400 millió dolláros megajachtján, a Serene (Fenséges) fedélzetén úgyszintén. A hajó egy ideig sokkal többet ért, MBS ugyanis itt akasztotta ki a falra a Christie's aukciósház árverésén 450 millió dollárért leütött Leonardo da Vinci-festményt, a Jézust ábrázoló Salvator Mundit (Világ megváltója) is.

A focivébéig egy menő országot kell építeni

Az ember álla leesik az ambiciózus NEOM projekt épületterveitől és a többi szaúdi fejlesztés megalomániája láttán, ami már az ország himnuszát sem kíméli. A trónörökös ugyanis újat szeretne ebből, erre a feladatra pedig nem mást kértek fel, mint a négyszeres Grammy-díjas Hans Zimmert, aki olyan filmeknek szerezte a zenéjét, mint a Karib-tenger kalózai, a Dűne, a Gladiátor vagy az Oroszlánkirály. De a közelmúlt híre az is, hogy a Christie's lesz az első nemzetközi aukciósház, amely Rijádban képviseletet nyit, így a helyi, képzőművészetbe, ékszerekbe vagy vintage divatkiegészítőkbe fektetni kívánó elitnek már nem kell Dubajba fáradnia, ahol 2005 óta van irodája a cégnek.

A koronaherceg ezzel a lépéssel is szeretne ahhoz közelebb jutni, hogy a főváros regionális művészeti központtá váljék, kielégítve annak a több mint 300 ezer szaúdi állampolgárnak az igényeit, akik milliomosnak számítanak, a világ szupergazdagjainak fél százalékát adják, a legnagyobb gazdagkolóniát alkotva a közel-keleti és afrikai térségben.

Nekik pedig vannak elvárásaik, ahogy a koronahercegnek is, akinek tetszését – sajtóértesülések szerint – nem nyerte el a NEOM projekt első, befejezett etapja, a Sindalah nevű mesterséges luxussziget, emiatt a közelmúltban távoznia is kellett posztjáról a cég vezérigazgatójának.

Mivel a 2034-es labdarúgó-világbajnokságot Szaúd-Arábia rendezi, így számos futurisztikus stadiont terveznek, Rijádban pedig egy olyan „sporttorony” épül, amely otthont ad a világ legmagasabban kialakított futópályájának és legmagasabb mászófalának. Ez semmi azonban a szintén a városban épülő Mukaabhoz képest, amely a világ legnagyobb épülete lesz, az Empire State Building hússzor is elférne a kocka alakú, kétmillió négyzetméteres felhőkarcolóban, amely egyszerre lesz szórakoztató- és bevásárlóközpont, 500 szobás luxusszálloda és stadion.

2030-ig az volt a terv, hogy az emberek már repülő elektromos taxikkal fognak közlekedni errefelé, sajnos azonban az év elején a Volocopter csődöt jelentett. A német startupba nemcsak a szaúdiak toltak bele 175 millió dollárt, hanem beszállt a Mercedes-Benz és a Daimler is többek közt, de elfogytak az új befektetők, így most tőkét keresnek a folytatáshoz.

A Közel-Kelet Orient expressze szeli majd át a sivatagot

A magánrepülőgépek korában reneszánszát éli a luxusvonatozás, legyen szó Európáról vagy Ázsiáról, és ebből a trendből Szaúd-Arábia sem akar kimaradni, elsőként a Közel-Keleten. Ha minden a tervek szerint alakul, a 14 kocsis, 34 lakosztályos Dream of the Desert (Sivatag Álma) luxusvonat először jövőre teszi meg a Rijád és a jordán határ közelében fekvő Kurajat városa közti 1300 kilométert, miközben elhalad AlUla ősi oázisa mellett is.

Nem kell persze a végállomásig menni, ki lehet szállni Hail városában is akár, az ettől függően egy-két éjszakás út feltehetően több millió forintba fog fejenként kerülni – ha a hasonló kategóriás, európai díjszabással kalkulálunk. A szaúdi állami vasúttársaság által megrendelt és az olasz Arsenale Group által gyártott vonatot kívül-belül Aline Asmar d'Amman tervezte, aki olyan projektekben vett részt, mint a párizsi Hotel de Crillon luxusszálloda vagy a velencei Orient-Express Hotel enteriőrjeinek kialakítása, és akit itt most az ország festői sivatagi tájai és a beduin kulturális örökség inspirált.

A színpaletta így elég natúr, bézses némi arannyal, a beltereket pedig a madzsliszok, azaz a szaúdi otthonok szalonjai inspirálták, ahol a vendégeket szokták fogadni – habár a lakosztályokban erősen megjelenik az art deco stílus is. A részletek, mint például a faragott faelemek, a textíliák vagy a fújt lámpabúrák mind a szaúdi kézművességet, a helyi tradíciókat ünneplik, de például Dzsidda városának ikonikus, jellegzetes épülethomlokzatai is visszaköszönnek majd az enteriőrdizájnban.

Az biztos, hogy unatkozni sem fognak, a Kulturális Minisztériummal együttműködésben ugyanis gazdag programkínálat segít majd az utazás során elmélyedni a szaúdi hagyományokban és kultúrában. A Dream of the Desert nem sokáig lesz azonban konkurencia nélkül, az Egyesült Arab Emirátusok is aláírta már a megrendelői szerződést a francia Accor szállodakonglomerátum megbízásából az olasz Orient-Express luxusvasutat is fejlesztő Arsenale Grouppal, hogy készítsenek egy olyan ötcsillagos luxusvonatot, amely átszeli majd az Arab-félszigetet.

Nyilván Dubaj és Abu-Dzabi emirátusai kevésbé örülnek annak, hogy szomszédjuk az évtized végéig el szeretné érni turistaszámban a 150 milliót, megbolygatva ezzel az eddigi status quót.

(Borítókép: A NEOM projekt tükörborítású lineáris okosvárosának, a Line-nak látványterve. Fotó: Northfoto / JLPPA / Bestimage)

A szerző luxusszakértő, az Inda Press gondozásában megjelent Stílusgourmand című könyvet ide kattintva rendelheti meg: