Kétségbe vannak esve, a római-parti gát „befalazza” kétezer ember vagyonát a hullámtérbe

Kizárt, hogy itt, a Nánási út – Királyok útja nyomvonalán bármilyen gát is épüljön. Annyira előkészítetlen, annyi környezeti és jogi kérdést vet fel, hogy kizárt az uniós finanszírozása. Ezt mondta az egyik érintett a tervezett védművonal Losonc utcai szakaszánál. Egy másikuk radikálisabban fogalmaz: égni fognak a munkagépek, ha elkezdik a földgát bontását. 

Márpedig az elsőrendű védmű megépítése régi adóssága a fővárosnak, és soha nem volt még ilyen közel a megvalósíthatósághoz. Március 31-én zárul az a Fővárosi Önkormányzat által kiírt közbeszerzés, melynek keretében a római-parti gáthoz várnak építészeti, mérnöki és tervezési, gáttervezési, illetve műszaki vizsgálati és elemzési szolgáltatásokra ajánlatokat. A pályázati kiírásban közmű-előkészítési, útburkolati és töltésépítési munkák is szerepelnek. A projektet 3 év alatt tervezi lepörgetni a főváros, ami egy lakosságot értesítő szórólap szerint a 36 hónap alatt szakaszos forgalmi lezárásokat és közműszolgáltatási kimaradásokat okozhat a Nánási út – Királyok útja mögötti lakóövezetben. 

A „Csillaghegyi-öblözet védelme” névre keresztelt projekt első szakaszának keretében már megépült a pünkösdfürdői védmű, illetve befejeződött az Aranyhegyi-patak árvízvédelmi fejlesztésének kivitelezése. A tervezett második ütem a Kossuth-üdülőparton lévő Kossuth II. kapu átépítésével indul, majd a Nánási út – Királyok útja mentén, kisebb iránytörésekkel csatlakozik az Aranyhegyi-patak menti védvonalszakaszhoz. Teljes hossza egészen pontosan 3321,7 méter lesz. 

Ez a munka kezdődhet el akár már májusban, a hullámtérben ingatlannal rendelkezők pedig egyre elkeseredettebben vívják csatáikat a fővárossal a mobilgát nyomvonalának megváltoztatása érdekében. Ennek egyik legkézzelfoghatóbb jele, hogy a környezethasználati határozatot és a vízjogi létesítési engedélyt jelenleg is zajló polgári perekkel támadják. (A bíróságok nem függesztették fel a jogvita lezárásáig az engedélyek joghatályát.) A civilek azt is kifogásolják, hogy nem készült környezeti hatástanulmány, és nem folytattak le környezeti hatásvizsgálati eljárást sem, pedig álláspontjuk szerint elképzelhetetlen, hogy

ne lenne jelentős környezeti hatása. A Hármashatár-hegytől a Pilisig összegyűlő felszín alatti vizek eddig ezen a szakaszon is be tudtak szivárogni a Dunába, ennek útját vágná keresztbe a tervezett résfal.

Búzás Győző, a – nevét immár ROM-partra változtató – Római-partért Egyesület vezetője szerint a legnagyobb problémájuk azonban nem is ez, hanem, hogy a Királyok–Nánási-gát megépítésével befalazzák, és a Duna martalékául dobják minimum 2000 ember vagyonát. Ezt arra alapozza, hogy a jelenlegi meglévő nyúlgát eddig árvíz esetén is átjárható volt, míg a megépíteni tervezett mobilfal hermetikusan zár majd, azon nem mehet át senki. Ez azt is jelenti, hogy akik eddig tudtak az árvizek ellen a hullámtérben védekezni, azok a befalazás után már semmit sem tehetnek. 

A Királyok útja – Nánási útra tervezett gát nyomvonalára nem készült gátvédelmi terv, nem vizsgálták, hogy melyek azok a fák, amelyek úgynevezett „kidőlési rádiusza” metszi a mobilfal nyomvonalát. A ROM-partért Egyesület szerint az árvíz esetén 2-3 méter magasra felépített mobilfal fakidőlés elleni védelméhez lényegesen több fát kellene kivágni, mint a közvetlenül a mobilfal nyomvonalába eső 182 darab. A jogszabályi előírás szerint a gát nyomvonalától 10-10 méteres védőtávolságban nemcsak fa nem lehetne, de a földben közművezeték (víz, gáz, csatorna) sem, bár szakhatósági állásfoglalás esetén ettől el lehet térni. Búzás úgy látja, valamit lépni kell, mert a jelenleg is látható földgátas zsákolós védekezés sem jó. Nem képes megtartani a vizet, a 2013-as nagy árvíz óta ezért a Királyok útja – Nánási út mindkét forgalmi sávjára 1,3 méter vastagságban 20 ezer köbméter agyagréteget húznak, hogy védekezzenek a buzgárok ellen és megvédjék az útpályát. Az ilyen volumenű agyagdöngölés miatt rengeteg helyen törik az út alatt futó 80 centiméteres víznyomócső.

A Csillaghegyi-öblözet védelme projekt római-parti szakaszára, a KEHOP Plusz keret terhére (100 százalékos támogatási intenzitás mellett) 28,3 milliárd forintot költenének el a hamarosan záruló közbeszerzés keretében. A Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén az előterjesztő főpolgármester arra figyelmeztet, hogy amennyiben nem sikerül a támogatási kérelmet március 31-éig az Energiaügyi Minisztériumhoz benyújtani, az erre fordítható uniós forrás egészét is elbukhatja a főváros.

Azt is szóvá tették a hullámtérben lakók, hogy haváriaterv sem készült, azaz amikor jön az árhullám, nem tudni, hová telepítik ki az ott élő közel 2000 embert. Két hét alatt mindenesetre már 2000 tiltakozó aláírást gyűjtöttek össze. Azt kérik, vonja vissza a főváros a terveztetést, és álljanak el ettől a nyomvonalkoncepciótól. A Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén szeretnének felszólalni is.

Meglátjuk, hogy kapunk-e szót, vagy nem kapunk. Tarlós idejében kaptunk, most majd meglátjuk, hogyan üzemel a Karácsony-féle demokrácia. Szeretnénk legalább 5 percig a hangunkat hallatni

– húzta alá lapunknak az érintettek szószólója, Búzás Győző.

(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)