103 éves korában meghalt Őrsy László, a legidősebb magyar jezsuita

2025.04.03. 20:31
A világszerte elismert kánonjogász-professzor, Őrsy László jezsuita szerzetes 103 éves korában elhunyt az Egyesült Államokban. A II. vatikáni zsinat tanácsadójaként dolgozó magyar szerzetes csaknem hét évtizedet töltött külföldön, ahol nemzetközi hírű tudósként és egyetemi oktatóként szolgált. Bár életének nagy részét emigrációban töltötte, a rendszerváltás után rendszeresen visszatért Magyarországra.

Az Egyesült Államokban, 103 éves korában elhunyt Őrsy László, a legidősebb magyar jezsuita, aki nemzetközi hírű kánonjogászként és professzorként szolgált évtizedeken át. Tanácsadóként részt vett a II. vatikáni zsinaton, tanított a New York-i Fordham és a washingtoni Georgetown Egyetemen, az utóbbi helyen egészen 97 éves koráig – közölte a rend

Őrsy László 1921. július 30-án született a Fejér megyei Pusztaegresen. Középiskolai tanulmányait a székesfehérvári ciszterci gimnáziumban végezte, ahol mély magyarságtudatot és hazaszeretetet szívott magába. A Pázmány Péter Tudományegyetemen jogot tanult, majd 1943-ban belépett a Jézus Társaságába. A zugligeti Manrézában töltött noviciátus után Szegeden kezdte meg filozófiai tanulmányait, de az erősödő kommunista befolyás miatt 1946-ban külföldre kényszerült. Rómában szerzett filozófiai licenciátust, majd ugyanitt kezdte el teológiai tanulmányait, amelyeket később Leuvenben fejezett be. 1951-ben szentelték pappá.

Képzését a római Gergely Egyetemen kánonjogi doktorátussal, majd Oxfordban civil jogi mesterfokozattal egészítette ki. 1961 és 1966 között a Gergely Egyetemen tanított kánonjogot, miközben spirituálisként szolgált az Angol Kollégiumban. Ebben az időszakban közvetlen közelről követte a II. vatikáni zsinat eseményeit, mint teológiai tanácsadó.

Amerikai évtizedek és tudományos munkásság

1967-től amerikai egyetemeken oktatott: először a washingtoni Amerikai Katolikus Egyetemen, majd a New York-i Fordham Egyetemen, végül 1974-től a washingtoni Georgetown Egyetemen. Professor emeritusként is aktív maradt, és rendszeresen hívták előadni más intézményekbe is.

Tanári és tudományos munkásságának középpontjában a II. vatikáni zsinat tanításának megismertetése és elmélyítése állt. Könyveiben és tanulmányaiban választ keresett a zsinat utáni egyház kihívásaira. Pályafutása során több száz cikket és kilenc könyvet publikált teológiai és kánonjogi témákban.

102 évesen is friss volt szellemileg

A rendszerváltás után Őrsy atya rendszeresen visszatért Magyarországra. Előadásokat, szemináriumokat tartott, lelkigyakorlatokat vezetett, és szívesen töltötte idejét Dobogókőn. Nyugdíjba vonulásakor gazdag, többségében angol nyelvű könyvtárát a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolának adományozta.

Élete utolsó éveit egy New York közelében fekvő idősotthonban töltötte. Rendtársai visszaemlékezései szerint még 102 éves korában is szellemileg friss volt, jól beszélgetett, és még egy rövid videoüzenetet is küldött egy ciszterci konferenciára mint a legidősebb ciszterci öregdiák.

Őrsy László gazdag életműve és példaértékű szolgálata mély nyomot hagyott mind a nemzetközi teológiai közösségben, mind a magyar egyházi életben.

Kik azok a jezsuiták?

A jezsuiták, hivatalos nevükön Jézus Társasága, egy katolikus szerzetesrend, amelyet 1540-ben alapított Loyolai Szent Ignác. Különlegességük a pápa iránti különleges engedelmességben és rendkívüli alkalmazkodóképességükben rejlik, ami lehetővé tette, hogy az oktatás, misszió és tudomány területén is kiemelkedő eredményeket érjenek el. A rend tagjai jelentős szerepet játszottak a katolikus megújulásban és a távoli földrészek evangelizálásában. A jezsuita rendet többször is betiltották politikai okokból, mégis fennmaradt és ma is befolyásos szerepet tölt be. Érdekesség, hogy Ferenc pápa, aki 2013 óta vezeti a katolikus egyházat, maga is jezsuita szerzetes – ő az első jezsuita pápa az egyház kétezer éves történelmében. A rend „Isten nagyobb dicsőségére” mottóval végzi munkáját a mai napig.