Feltámadt az Iszlám Állam? Tavaly megint ők követték el a legtöbb merényletet a világon

Fokozódó terrorfenyegetettségről árulkodik a Gazdasági és Békekutató Intézet (IEP) nemrégiben megjelent Globális Terrorizmus Indexe, amely szerint 11 százalékkal emelkedett a négy legnagyobb terrorszervezet merényleteiben meghaltak száma 2023-hoz képest. Tavaly az Iszlám Állam (ISIS), a Maliban működő Dzsamat Nuszrat al-Iszlám al Muszlimín (JNIM), a Tehrik-e Taliban Pakisztán és a szomáliai al-Sabáb gyilkos merényletei legkevesebb 4200 emberéletet követeltek, és immár 30 országban voltak jelen világszerte. Még aggasztóbb azonban, hogy 58-ról 66-ra emelkedett azoknak az országoknak a száma, amelyek terrorcselekményt regisztráltak, Európában pedig egy év alatt megduplázódott, 34-ről 67-re emelkedett a terrorakciók száma.

Noha a 2010-es években a terrorizmus melegágya a Közel-Kelet volt, napjainkra ez megváltozott. A főszerepet egyre inkább a Száhel-övezet veszi át, ahol a terrorizmus által leginkább érintett tíz ország közül öt található, nevezetesen Burkina Faso, Mali, Niger, Nigéria és Kamerun. A világszerte elkövetett terrortámadások halálos áldozatainak több mint felét a száheliek tették ki. Szintén újdonságnak számít, hogy a Globális Terrorizmus Index növekvő terrorfenyegetettségre figyelmeztet Oroszországban és Iránban is. A jelentés összegyűjtötte a tavalyi húsz leghalálosabb támadást; a listán a negyedik helyet az oroszországi Krasznogorszkban végrehajtott merénylet, a hatodik helyet pedig az iráni Kermánban elkövetett bombatámadások foglalják el.

De nem minden támadás mögött áll terrorszervezet – világítanak rá a jelentés szerzői. Az elkövetett támadások 36 százalékáért egy csoport sem vállalta a felelősséget, ami arra utal, emelkedik a magányos szélsőségesek számlájára írható merényletek száma. Ezeket jellemzően fiatalok követik el, akik az online térben radikalizálódnak, és különösen Európában jelentenek nagy veszélyt.

– mutat rá a jelentés.

És hogyan radikalizálódnak a gyerekek, hogy nem látják a szolgálatok?

Számos üzenetküldő alkalmazásban, így például a Telegramon keresztül is van lehetőség zárt csoportok létrehozására vagy a végpontok között titkos csevegések lefolytatására. Utóbbihoz a titkosítás miatt nem fér hozzá az alkalmazás, ezáltal a hatóságok sem kérhetik ki az üzenetváltásokat. Az ISIS kiemelt jelenléttel bír az online térben, a szervezet célja, hogy világszerte minél több emberhez eljuttassa üzenetét. És a kommunikációs lista bővül: a pastu, dari, arab, urdu, perzsa, üzbég és angol nyelvű anyagaik mellett újabban orosz és török nyelven is megszólítják a fiatalokat.

ISIS – Jelenleg a világ leghalálosabb szervezete

A 2010-es évek közepén világszerte rettegtek az ISIS-tól. A szervezet sorra tűzte ki fekete zászlóit iraki és szíriai területeken, mígnem a koalíciós erők 2019-ben visszaszorították. Noha a Közel-Keleten mérséklődött a szervezet jelenléte, afrikai és közép-ázsiai leányvállalatai egyre aktívabbak. Különösen az Afganisztánban működő Iszlám Állam Horaszán (ISIS-K) vált fenyegető erővé, amely a leányvállalatok közül a legtöbb terrortámadást vállalta magára.

A Globális Terrorizmus Index szerint az ISIS volt tavaly a leghalálosabb szervezet: noha 2023-hoz képest 10 százalékkal csökkent halálos áldozatainak száma, még így is a lista első helyére került. Az ISIS tavaly 22 országban működött, és tagjai 1805 ember életét oltották ki. Leggyakoribb célpontjaik a civilek és a katonai erők voltak, akik ellen jellemzően fegyveres vagy bombatámadásokat követtek el.

Az ISIS-K a tavalyi év két legsúlyosabb támadásáért volt felelős. 2024. március 22-én az oroszországi Krasznogorszk Crocus City Hall nevű koncertterembe hatoltak be a szervezet tagjai, majd automata gépfegyvereikkel tüzet nyitottak a közönségre, felgyújtották a nézőteret, amelyre Molotov-koktélokat is dobáltak. A terrortámadásban 145-en, többnyire oroszok vesztették életüket, és több mint 550-en sérültek meg. A halálos áldozatok között gyermekek is voltak. A súlyos merényletet az ISIS-K négy tádzsik tagja követte el.

Szintén a terrorszervezet vállalta magára a 2024. január 3-án az iráni Kermánban elkövetett merényletet: aznap tartották Kászem Szulejmáni halálának harmadik évfordulóját, a Forradalmi Gárd Kudsz erőnek egykori parancsnokával amerikai dróncsapás végzett még 2020-ban Bagdad közelében. A megemlékezést azonban robbanások sora rázta meg, a támadásban legkevesebb 103-an életüket vesztették, és több mint 280-an megsérültek.

Európában is tartanak az ISIS támadásaitól

Tíz évvel ezelőtt sokként érte Európát, hogy az illegális migránsokkal iszlamista szélsőségesek jutottak be a kontinensre, akik a többedik generációs bevándorlókkal együtt sorra követtek el terrortámadásokat. A fenyegetések azonban továbbra sem hagytak alább, az ISIS részéről sem. Februárban Európa-szerte ünnepelték a farsangot, felvonulásokat és karneválokat tartottak a nagyvárosokban. Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is fokozták a biztonsági intézkedéseket, ugyanis feltehetőleg az ISIS-hoz tartozó szélsőségesek támadásokra szólítottak fel.

Még konkrét településeket is megneveztek, köztük Kölnt, ahol a hatnapos fesztiválra látogatók százezreit várták. „Kölni karnevál, február 27., Alter Markt” – szerepelt a pontos helyszín a fenyegető üzenetben. A kölni karnevál rendőri műveleteinek vezetője, Martin Lotz úgy látja, a fenyegetések elsődleges célja a lakosság nyugtalanítása, ennek ellenére a fokozott biztonsági intézkedések prioritást élveznek. Voltak olyan települések, ahol végül nem is rendezték meg a karnevált, köztük Marburgban és Kemptenben, ahol az önkormányzat jelezte, nem tudják finanszírozni a fokozott biztonsági intézkedéseket.

Tavaly a terrorszervezet az egyik legnagyobb támadást Bécsbe tervezte, az osztrák fővárosban a világszerte ismert amerikai énekes, Taylor Swift koncertjén követték volna el a merényletet. Biztonsági okok miatt az énekes mindhárom bécsi koncertjét lemondták. Az osztrák hírszerzés szerint a merényletkísérlet mögött egy 19 éves, Beran A. néven azonosított albán fiatal állt, aki az Iszlám Államnak fogadott hűséget. A nyilvánosságra hozott információk szerint a férfi sosem került közvetlen kapcsolatba a terrorszervezettel, a Telegram alkalmazáson keresztül radikalizálódott. Beran A. esete rávilágít arra, hogy az online térben történő radikalizáció az európai fiatalokat is fenyegeti, az ISIS pedig továbbra is súlyos fenyegetést jelent a kontinensre.

A szerző a Migrációkutató Intézet vezető elemzője.

(Borítókép:  Egy maszkos Iszlám Állami katona pózol az ISIS zászlaját tartva valahol Irak vagy Szíria sivatagjaiban 2016-ban. Fotó: Pictures from History / Universal Images Group / Getty Images)