Itt van Sulyok Tamás magyarázata, hogy miért írta alá a gyülekezési törvény módosítását

Sulyok Tamás közösségi oldalán részletezte, miért írta alá a gyülekezési törvény módosítását. Posztjában jogi magyarázatot igyekezett adni a jogszabályra, de előtte idézte a törvény szövegét.

Az Országgyűlés az általa elfogadott 2025. évi III. törvényben a gyülekezési alapjogot a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyermekvédelmi törvény) 6/A §-ában meghatározott törvényi tilalomba ütközés esetére korlátozta.

A tilalom Gyermekvédelmi törvényben rögzített célja és tárgya többek között a gyermekeknek a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődést biztosító családi környezetben való nevelkedésre vonatkozó jogait sértő, kéretlen beavatkozó magatartásoktól, hatásoktól történő jogi védelem biztosítása.

Ez az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésén nyugszik, ami alapvető jogvédelemben részesíti a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz, a születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát. Ugyancsak alapvető jogként biztosítja az Alaptörvény VIII. cikk a békés gyülekezéshez való jogot.

Érvelésében közölte, hogy „a gyermekjogok és a gyülekezési jog korlátlan érvényesülése során kialakuló összeütközés fogalmilag csak az egyik alapvető jognak a másik javára történő arányos és szükséges mértékű korlátozásával oldható fel”.

A köztársasági elnök szerint „az alapvető jogok alanyi köre (gyermekek/gyülekező személyek) és eltérő sérülékenysége önmagában is kellő súlyú érvet jelent ahhoz, hogy a gyermekek jogainak védelme javára a gyülekezési jog arányos törvényi korlátozásával történjen az alapvető jogok gyakorlása közötti normaütközés feloldása”.

A parlamenti képviselők több mint kétharmada által elfogadott törvényi korlátozás kizárólag a gyermekek Alaptörvényben biztosított alapvető jogait érintő nevesített magatartások tilalmára terjed ki, így a gyülekezési jog lényegi tartalmát nem érinti

− véli Sulyok Tamás, és hozzátette: „az pedig, hogy pontosan mely konkrét gyűlések, rendezvények esetében áll fenn az elfogadott törvényi szabályozás alkalmazásának szükségessége, az eddig is érvényben volt szabályozással egyezően egyedi jogalkalmazói mérlegelés körébe tartozik, a megfelelő jogorvoslati lehetőség rendelkezésre állása mellett.”

Botrányba fulladt a javaslat elfogadása, késő estig húzódott a Momentum tüntetése

A javaslatról kedden szavaztak a parlamentben, a szavazás közben a Momentum politikusai füstgyertyákat gyújtottak meg az ülésteremben, a karzatról pedig röplapokat szórtak. A szavazás ennek ellenére megtörtént, 136 igennel elfogadta a többség a javaslatot.

A szavazást követően demonstrációt tartottak a Kossuth téren, amit egy többórás hídfoglalás követett, ahol a tüntetők teljes egészében leállították a forgalmat a Margit hídon. A rendőrség közleménye szerint bűncselekmény gyanújával fogtak el és állítottak elő három férfit kedd este a Margit hídnál tartott, általuk jogellenesnek nyilvánított gyűlésen.

Michael O’Flaherty, az Európa Tanácsemberi jogi főbiztosa az X-en közölte, hogy aggasztja a magyar parlamentben kedden elfogadott, a gyülekezési jogot érintő törvénymódosítás, amely miatt az Országgyűlésben rég nem látott botrány alakult ki az ellenzéki képviselők tiltakozásával. Ez az a javaslat, amit azért hoztak, hogy törvényileg tiltani tudják a Pride-ot.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!