Egy Aranka nevű tyúk okozott fejvakarást a XII. kerület állatbarát önkormányzatánál

Nem elvi felvetés volt, egy konkrét szárnyas, bizonyos Aranka állította feladat elé a XII. kerületi önkormányzatot. Mint kiderült, a budai hegyvidék Rácz Aladár út környéki elit negyedéből, Farkasvölgyből érkezett kérdés Kovács Gergely polgármesterhez arra vonatkozóan, hogy lehet-e az amúgy állatbarátnak tételezett önkormányzat illetőségi területén tyúkot tartani.

A probléma videó formájában így jelentkezett a polgármesteri hivatal folyosóján (1:08-tól):

A XII. kerület állattartásra vonatkozó rendelete nem szabályozza a szárnyashaszonállat-tartást, és az élelmiszer-ellátás biztonságáról szóló törvény sem tér ki a városi baromfitartásra. Ezért arról érdeklődtünk, hogy van-e, és ha igen, mit mond az irányadó jogszabály ilyen esetekre.

Van több is – tudtuk meg a kerülettől. 

A helyi építési szabályzat alapján tilos állatok tartására alkalmas felépítményt a kerületben építeni, azonban amennyiben mobil épületről van szó, akkor ez a szabály megkerülhető. A haszonállat tartását járványügyi és állategészségügyi szempontból a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala, Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztálya vizsgálja.

Itt veszik ugyanis nyilvántartásba – az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló FM-rendelet alapján – a mezőgazdasági haszonállatokat. Külön szabály vonatkozik a trágya kezelésére, ezt a Budapest Főváros Kormányhivatal XI. Kerületi Hivatala Népegészségügyi Osztály előírásai szerint kell ártalmatlanítani.

A hegyvidéki önkormányzat Hatósági Irodája egyébként állatvédelmi szempontból a tartás körülményeit és a szomszédokra gyakorolt hatását is vizsgálja. Az állatvédelmi eljárással összefüggésben (az állatok védelméről és kíméletről szóló törvény alapján) megjegyzik például, hogy

• Az állattartó köteles az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni.
• Az állat életfeltételeinek kialakításánál tekintettel kell lenni korára, nemére és élettani állapotára. Biztosítani kell az egymásra veszélyt jelentő, egymást nyugtalanító állatok elkülönített tartását.
• Legalább napi egyszer ellenőrizni kell az állatot.
• Gondoskodni kell az állat szakszerű gondozásáról, szökésének megakadályozásáról.
• A szabadban tartott állatok számára – azok természetes viselkedését is figyelembe véve – biztosítani kell olyan területet, illetve létesítményt, ahol veszély vagy rossz idő esetén védelmet találnak.
• Tilos indokolatlan vagy elkerülhető fájdalmat, szenvedést vagy sérülést okozni, kínozni, emberre vagy állatra uszítani, illetőleg állatviadalra idomítani, a teljesítőképességét felismerhetően meghaladó teljesítményre kényszeríteni, vagy épp természetellenes és önpusztító tevékenységre szoktatni.

Az önkormányzat számára ez esetben a legfontosabb tisztázandó kérdés az, hogy hobbiból tartják Arankát, a tyúkot – például a gyerekek kedvéért –, vagy a tojása/húsa miatt. Ennek mentén ugyanis az állatvédelmi törvény előírásai kettéválnak:

A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló kormányrendelet vonatkozó bekezdése szerint

a kedvtelésből tartott állatot úgy kell tartani, hogy az állat tartása lehetővé tegye annak természetes viselkedését, ugyanakkor a környező lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjét tartósan és szükségtelenül ne zavarja.

A XII. kerületben leginkább ennek a passzusnak a megsértése miatt szabnak ki bírságot baromfi tartása eseteiben. A konkrét ügyben az érdeklődőnek megköszönték a kérdést, és elküldték számára a fenti tájékoztatást.

Tavaly októberben lett egyébként állatbarát önkormányzat a XII. kerület, ami azt jelenti, hogy házi kedvenccel (elsősorban kutyával) is be lehet menni a hivatalba ügyet intézni. Hogy ez mit jelent a tyúkokra nézve?

Az önkormányzat válasza szerint eseti mérlegelés alapján igen. „Két méternél nagyobb tyúkok mindig bejöhetnek, a kisebbeknél el szoktunk gondolkodni. Az egy más kérdés, hogy a polgármester tarthat-e két méternél kisebb tyúkokat a hivatalban.”