Megkezdődött a leváltott dél-koreai elnök büntetőpere, aki decemberben hadiállapotot hirdetett pár órára
További Külföld cikkek
-
Többen meghaltak, miután autó hajtott a tömegbe egy kanadai fesztiválon
- Észak-Korea vízre bocsátotta a valaha volt legnagyobb hadihajóját
- Letartóztatták Brazília egyik volt elnökét korrupciós vádakra hivatkozva
- Nagy ígéretet tett Donald Trump a béketárgyalásokkal kapcsolatban
- Görögország elutasítja a Németországból visszaküldött menedékkérők átvételét
Az elnöki tisztségéből felmentett Jun ellen januárban indítottak büntetőeljárást lázadás miatt – írja az MTI. Amennyiben bűnösnek találja a bíróság, akár hosszú börtönbüntetésre is ítélhetik. Az ügyészség szerint Jun felhatalmazás nélkül tett kísérletet az állami intézményrendszer megbénítására, és ezzel veszélybe sodorta az alkotmányos rendet az országban.
Hétfői tárgyalásán a volt elnök tagadta, hogy államcsínyt próbált volna végrehajtani. „A hadiállapot nem egyenlő az államcsínnyel” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy nem állt szándékában megbénítani az országot, csupán egy „békés figyelmeztetést” akart küldeni az ellenzék „túlkapásai” miatt. A hadiállapottal arra akarta felhívni a figyelmet, hogy a parlamentben a többséggel rendelkező ellenzék eljárást indított több mint húsz tisztségviselő, köztük az állami számvevőszék vezetője ellen, amit veszélyes fordulópontnak értékelt.
Elmondása szerint a hadiállapot kihirdetése egy „üzenetértékű” figyelmeztetés volt a nemzetnek, amelyről korábban védelmi miniszterével is egyeztetett. Ugyanakkor elismerte, hogy a hadsereg egyes tagjai valóban túllépték a hatáskörüket. Szavai szerint a katonák félreérthették a szándékát, mivel őket más irányelvek alapján képezték ki hadiállapot bevezetése esetén. A lázadás vádja Dél-Koreában rendkívül súlyos következményekkel járhat, akár életfogytiglani börtönbüntetéssel vagy halálbüntetéssel is – bár az utóbbi kiszabására 1997 óta nem volt példa az országban.
Jun Szogjol tavaly december 3-án – általános megdöbbenést keltve – pár órára hadiállapotot hirdetett, ellenzéke szerint azzal a céllal, hogy leszámoljon politikai ellenfeleivel. Emiatt december közepén – a parlament által kezdeményezett alkotmányos vádeljárás nyomán – felfüggesztették hivatalából. Dél-Koreában június 3-án elnökválasztást tartanak, miután az alkotmánybíróság április elején helybenhagyta a Jun ellen indított alkotmányos vádeljárást, és ezzel végleg elmozdította hivatalából az elnököt.
Kiderült, mikor lehet új elnöke Dél-Koreának
A poszt megüresedésétől számított hatvan napon belül kell választást tartani az országban.