Uniós számvevőszék: a nem kormányzati szervezetek uniós finanszírozása túl átláthatatlan

A luxemburgi székhelyű Európai Számvevőszék jelentése szerint az Európai Bizottság nem tett megfelelő módon nyilvánossá egyes uniós finanszírozású érdekképviseleti, például lobbitevékenységeket, és nem győződik meg aktív ellenőrzések révén arról, hogy a finanszírozott civil szervezetek tiszteletben tartják-e az uniós értékeket. „Ez rontja az Európai Unió megítélését és hitelességét" – szögezi le a jelentés.

Az elszámoltathatóság érdekében fontos, hogy az uniós polgárok tudják, hogyan használják fel az uniós forrásokat, kik kapják azokat, milyen célokra, és hogy a kedvezményezettek tiszteletben tartják-e az uniós értékeket. A 2022-es Katar-gate botrány óta egyre nagyobb figyelmet kap a civil szervezetekre vonatkozó átláthatósági szabályok szigorítása - jegyezte meg a testület.

A jelentésben az áll, hogy 2021 és 2023 között a nem kormányzati szervezetek 7,4 milliárd euró uniós támogatást kaptak különböző belső szakpolitikák keretében. Ebből 4,8 milliárd eurót az Európai Bizottság, 2,6 milliárdot a tagállamok folyósítottak. A számvevőszék azonban figyelmeztetett:

A számvevők szerint az Európai Bizottság tett előrelépéseket az uniós források civil szervezetekhez jutására vonatkozó adatok gyűjtésében, azonban a közzététel továbbra is hiányos. Emellett a tagállamok nem követik nyomon az ilyen kifizetéseket, és a szabályozás várható szigorítása ellenére sem lesznek kötelesek ezekről beszámolni.

A testület arra is felhívta a figyelmet, hogy az uniós tagállamok eltérően határozzák meg a nem kormányzati szervezet fogalmát, és ez a meghatározás ritkán szerepel a nemzeti jogszabályokban. Az EU 2024-es definíciója szerint ezek nonprofit, kormányzattól független szervezetek, de ez önmagában nem garantálja a pontos besorolást a pénzügyi átláthatósági rendszerben. A szervezetek ugyanis önbevallás alapján sorolják magukat ebbe a kategóriába, és a bizottság nem mindig ellenőrzi, hogy valóban függetlenek-e, vagy nem szolgálnak-e például kormányzati vagy üzleti érdekeket. Ennek következtében előfordulhat, hogy nem megfelelő szervezetek is NGO-ként kerülnek nyilvántartásba – áll a jelentésben.

A testület az is bírálta, hogy az Európai Bizottság nem tette egyértelműen nyilvánossá, milyen érdekképviseleti tevékenységeket finanszíroznak uniós támogatásokból az NGO-k. Bár időközben iránymutatást adott ki, hogy a támogatások nem használhatók uniós intézményeknél végzett lobbizásra, azonban ezen szabályok betartását nem ellenőrzik aktívan. Az uniós forráskezelők főként önbevallásokra támaszkodnak, és nem vizsgálják érdemben, hogy a támogatott szervezetek tiszteletben tartják-e az uniós értékeket, vagy kik állnak mögöttük.

„A legutóbbi ellenőrzésünk óta ugyan történt némi előrelépés, de továbbra sem tudunk világos képet alkotni az NGO-knak nyújtott uniós finanszírozásról, mivel az erre vonatkozó információk nem megbízhatóak és nem átláthatóak – hangsúlyozta a téma kapcsán Laima Andrikiene, a jelentésért felelős számvevőszéki tag.