Feltámadt az Iszlám Állam? Tavaly megint ők követték el a legtöbb merényletet a világon

GettyImages-1371460611
2025.03.17. 09:25
Az Iszlám Állam kapta tavaly „a világ leghalálosabb terrorszervezete” címet. Fegyveresei ugyanis 22 országban 1805 ember halálát okozták – derült ki a nemrégiben megjelent Globális Terrorizmus Indexből. A legsúlyosabb támadásokat Oroszországban és Iránban követték el, de februárban még a kölni karneválon is fokozni kellett miattuk a biztonsági intézkedéseket, miután az ISIS rendszeresen küld fenyegetéseket az európai országoknak. Újjáéledt az Iszlám Állam?

Fokozódó terrorfenyegetettségről árulkodik a Gazdasági és Békekutató Intézet (IEP) nemrégiben megjelent Globális Terrorizmus Indexe, amely szerint 11 százalékkal emelkedett a négy legnagyobb terrorszervezet merényleteiben meghaltak száma 2023-hoz képest. Tavaly az Iszlám Állam (ISIS), a Maliban működő Dzsamat Nuszrat al-Iszlám al Muszlimín (JNIM), a Tehrik-e Taliban Pakisztán és a szomáliai al-Sabáb gyilkos merényletei legkevesebb 4200 emberéletet követeltek, és immár 30 országban voltak jelen világszerte. Még aggasztóbb azonban, hogy 58-ról 66-ra emelkedett azoknak az országoknak a száma, amelyek terrorcselekményt regisztráltak, Európában pedig egy év alatt megduplázódott, 34-ről 67-re emelkedett a terrorakciók száma.

Noha a 2010-es években a terrorizmus melegágya a Közel-Kelet volt, napjainkra ez megváltozott. A főszerepet egyre inkább a Száhel-övezet veszi át, ahol a terrorizmus által leginkább érintett tíz ország közül öt található, nevezetesen Burkina Faso, Mali, Niger, Nigéria és Kamerun. A világszerte elkövetett terrortámadások halálos áldozatainak több mint felét a száheliek tették ki. Szintén újdonságnak számít, hogy a Globális Terrorizmus Index növekvő terrorfenyegetettségre figyelmeztet Oroszországban és Iránban is. A jelentés összegyűjtötte a tavalyi húsz leghalálosabb támadást; a listán a negyedik helyet az oroszországi Krasznogorszkban végrehajtott merénylet, a hatodik helyet pedig az iráni Kermánban elkövetett bombatámadások foglalják el.

De nem minden támadás mögött áll terrorszervezet – világítanak rá a jelentés szerzői. Az elkövetett támadások 36 százalékáért egy csoport sem vállalta a felelősséget, ami arra utal, emelkedik a magányos szélsőségesek számlájára írható merényletek száma. Ezeket jellemzően fiatalok követik el, akik az online térben radikalizálódnak, és különösen Európában jelentenek nagy veszélyt.

Európában minden ötödik terrorizmus miatt letartóztatott személy jogilag gyermeknek minősül

– mutat rá a jelentés.

És hogyan radikalizálódnak a gyerekek, hogy nem látják a szolgálatok?

Számos üzenetküldő alkalmazásban, így például a Telegramon keresztül is van lehetőség zárt csoportok létrehozására vagy a végpontok között titkos csevegések lefolytatására. Utóbbihoz a titkosítás miatt nem fér hozzá az alkalmazás, ezáltal a hatóságok sem kérhetik ki az üzenetváltásokat. Az ISIS kiemelt jelenléttel bír az online térben, a szervezet célja, hogy világszerte minél több emberhez eljuttassa üzenetét. És a kommunikációs lista bővül: a pastu, dari, arab, urdu, perzsa, üzbég és angol nyelvű anyagaik mellett újabban orosz és török nyelven is megszólítják a fiatalokat.

ISIS – Jelenleg a világ leghalálosabb szervezete

A 2010-es évek közepén világszerte rettegtek az ISIS-tól. A szervezet sorra tűzte ki fekete zászlóit iraki és szíriai területeken, mígnem a koalíciós erők 2019-ben visszaszorították. Noha a Közel-Keleten mérséklődött a szervezet jelenléte, afrikai és közép-ázsiai leányvállalatai egyre aktívabbak. Különösen az Afganisztánban működő Iszlám Állam Horaszán (ISIS-K) vált fenyegető erővé, amely a leányvállalatok közül a legtöbb terrortámadást vállalta magára.

A Globális Terrorizmus Index szerint az ISIS volt tavaly a leghalálosabb szervezet: noha 2023-hoz képest 10 százalékkal csökkent halálos áldozatainak száma, még így is a lista első helyére került. Az ISIS tavaly 22 országban működött, és tagjai 1805 ember életét oltották ki. Leggyakoribb célpontjaik a civilek és a katonai erők voltak, akik ellen jellemzően fegyveres vagy bombatámadásokat követtek el.

Az ISIS-K a tavalyi év két legsúlyosabb támadásáért volt felelős. 2024. március 22-én az oroszországi Krasznogorszk Crocus City Hall nevű koncertterembe hatoltak be a szervezet tagjai, majd automata gépfegyvereikkel tüzet nyitottak a közönségre, felgyújtották a nézőteret, amelyre Molotov-koktélokat is dobáltak. A terrortámadásban 145-en, többnyire oroszok vesztették életüket, és több mint 550-en sérültek meg. A halálos áldozatok között gyermekek is voltak. A súlyos merényletet az ISIS-K négy tádzsik tagja követte el.

Szintén a terrorszervezet vállalta magára a 2024. január 3-án az iráni Kermánban elkövetett merényletet: aznap tartották Kászem Szulejmáni halálának harmadik évfordulóját, a Forradalmi Gárd Kudsz erőnek egykori parancsnokával amerikai dróncsapás végzett még 2020-ban Bagdad közelében. A megemlékezést azonban robbanások sora rázta meg, a támadásban legkevesebb 103-an életüket vesztették, és több mint 280-an megsérültek.

Európában is tartanak az ISIS támadásaitól

Tíz évvel ezelőtt sokként érte Európát, hogy az illegális migránsokkal iszlamista szélsőségesek jutottak be a kontinensre, akik a többedik generációs bevándorlókkal együtt sorra követtek el terrortámadásokat. A fenyegetések azonban továbbra sem hagytak alább, az ISIS részéről sem. Februárban Európa-szerte ünnepelték a farsangot, felvonulásokat és karneválokat tartottak a nagyvárosokban. Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is fokozták a biztonsági intézkedéseket, ugyanis feltehetőleg az ISIS-hoz tartozó szélsőségesek támadásokra szólítottak fel.

Még konkrét településeket is megneveztek, köztük Kölnt, ahol a hatnapos fesztiválra látogatók százezreit várták. „Kölni karnevál, február 27., Alter Markt” – szerepelt a pontos helyszín a fenyegető üzenetben. A kölni karnevál rendőri műveleteinek vezetője, Martin Lotz úgy látja, a fenyegetések elsődleges célja a lakosság nyugtalanítása, ennek ellenére a fokozott biztonsági intézkedések prioritást élveznek. Voltak olyan települések, ahol végül nem is rendezték meg a karnevált, köztük Marburgban és Kemptenben, ahol az önkormányzat jelezte, nem tudják finanszírozni a fokozott biztonsági intézkedéseket.

Tavaly a terrorszervezet az egyik legnagyobb támadást Bécsbe tervezte, az osztrák fővárosban a világszerte ismert amerikai énekes, Taylor Swift koncertjén követték volna el a merényletet. Biztonsági okok miatt az énekes mindhárom bécsi koncertjét lemondták. Az osztrák hírszerzés szerint a merényletkísérlet mögött egy 19 éves, Beran A. néven azonosított albán fiatal állt, aki az Iszlám Államnak fogadott hűséget. A nyilvánosságra hozott információk szerint a férfi sosem került közvetlen kapcsolatba a terrorszervezettel, a Telegram alkalmazáson keresztül radikalizálódott. Beran A. esete rávilágít arra, hogy az online térben történő radikalizáció az európai fiatalokat is fenyegeti, az ISIS pedig továbbra is súlyos fenyegetést jelent a kontinensre.

A szerző a Migrációkutató Intézet vezető elemzője.

(Borítókép:  Egy maszkos Iszlám Állami katona pózol az ISIS zászlaját tartva valahol Irak vagy Szíria sivatagjaiban 2016-ban. Fotó: Pictures from History / Universal Images Group / Getty Images)