A szlovéneknek elegük lett abból, hogy Melania Trump lesajnált szülőhazájaként emlegessék őket

Egy kommunista országból származó vidéki lány lett több mint egy évszázad elteltével az első, külföldi születésű amerikai first lady – nagyjából ezt a sablont ismételgette a külföldi média Donald Trump első elnökválasztási győzelme után, még 2016-ban.

Diadalát a szlovéniai Sevnicában is önfeledten ünnepelték, hisz ott jött világra az elnök felesége. „Melanija a fiatal lányok példaképe, mert megmutatta, mit lehet elérni” – kérkedett a polgármester, aki a mai napig betölti a tisztséget.

A szlovénok téves jellemzése és az ország félreértelmezése azonban feldühített bennünket

– nyilatkozott most, több mint nyolc év után ugyanaz a polgármester, Srečko Ocvirk a Politicónak. Főleg azt kifogásolja, hogy Szlovénia fejlettségi szintjét nem mutatták be tényszerűen.

Még élénken emlékszik arra az időszakra, amikor a világ minden tájáról érkező televíziós stábok és riporterek szállták meg a Ljubljanától durván 80 kilométerre keletre, a Száva partján fekvő kisvárost abban a reményben, hogy buja történeteket tárnak fel a szépséges, Melanija Knavs néven anyakönyvezett modell gyermekkoráról.

Ezt a hozzáállást már Melania Trump is megkérdőjelezte nemrég megjelent önéletrajzában. Szlovénia ugyan a jugoszláv szocialista szövetség tagállama volt, az ottani életminőség, az egyén jogai és egészében a Nyugat iránti viszonyulása össze nem hasonlítható a Szovjetunióban uralkodó körülményekkel.

Szlovénia már a 20. század előtt ipari és kulturális fejlődésével tűnt ki a térségben. A ma még ötezer lelket sem számláló kisvárosban, Sevnicában is nagyjából a 19. század végén kezdődött az iparosodás a textil- és lábbeligyártásban.

A megosztó közeg

Donald Trump második beiktatása után már nem sokkolják a közvéleményt azzal, hogy felesége töri az angolt. „A tudósítások sokkal kiegyensúlyozottabbak” – jegyezte meg Ocvirk, aki szerint az újságírók végre felismerték Szlovénia értékeit. A korábbi düh ellenére „Sevnica lakosai örülnek” a first lady visszatérésének a Fehér Házba.

A „Melania-effektus” foglalkoztatta Jurij Gruden szlovén filmrendezőt is, aki elismeri, hogy külföldi kollégái rábeszélésére készített dokumentumfilmet a Fehér Házba bekerült honfitársáról.

A forgatás során végletes élményei voltak: minden támogatást megkapott a „Trump-ökoszisztémában”, mások viszont elítélték munkáját.

A polarizáció iszonyúan erős

– magyarázta a filmes.

A first lady uniós állampolgár

Gruden és Ocvirk nem győzik hangoztatni, hogy a Melania Trump iránti érdeklődésük nem azonos férje politikájának támogatásával, ugyanakkor azt is megjegyezték, hogy hazájában egyesek neheztelnek a first ladyre.

Néhányan nem igazán kedvelik, mert alig tanúsít érdeklődést Szlovénia iránt

– mondta Gruden, aki arra is emlékeztetett, hogy Melani(j)a évek óta nem járt otthon, ami „atipikus” szlovénné tette.

Ugyanakkor a first lady és fia, Barron egyaránt beszélnek szlovénul, sőt uniós állampolgársággal is rendelkeznek. Az Egyesült Államok elnöke feleségének soha korábban nem volt uniós állampolgársága. Melanija Knavs/Melania Trump ügyvédje egyébként Nataša Pirc Musar volt, aki ma szlovén államfő.

Jurij Gruden örül Trumpék visszatérésének.

Lehet, hogy az Egyesült Államokban élőknek nem lesz könnyű, de számunkra itt, a pálya szélén állóknak szórakoztató

– mondta a rendező.

(Borítókép: Donald Trump és Melania Trump 2025. január 20-án. Fotó: Carlos Barria / Reuters)