Miért van veszélyben Irakban az örmény keresztény közösség?

GettyImages-1873368763
2025.01.23. 18:07
Évről évre kevesebb iraki örmény keresztény vesz részt az ortodox karácsonyi szertartásokon. A kirkuki templomban január 6-án a közösségből csupán egy maroknyi ember gyűlt össze, hogy szenteste napján ünnepelje Jézus születését. Az észak-iraki városban mindössze 30-35 család maradt.

Egy kirkuki örmény családapa a Rudaw iraki műsorszolgáltatónak adott interjújában így beszélt helyzetükről:

Négyen vagyunk: én, a feleségem, a fiunk és a lányunk. Mi a városban maradtunk, de 2000 után a családok száma mindössze 30-35-re csökkent.

Ahogy a világ számos pontján, úgy Irakban is január 6-án tartották az ortodox keresztények karácsony szentestéjét, másnap pedig karácsony ünnepét. Ám az örmény apostoli ortodox egyház szertartásain egyre kevesebben vesznek részt, ami a közösség számának drasztikus csökkenésével magyarázható. 1987-es becslések szerint Kirkukban mintegy 540 család (körülbelül 2300 ember) élt – szemben a mostani 30-35 családdal.

A városban az idei örmény ortodox karácsonyi szentmisén körülbelül harmincan, főként idősek vettek részt. A helyzet súlyosságát jelzi az is, hogy a kirkuki örmény keresztényeknek saját papjuk sincs, az ünnepekre az iraki fővárosból érkezett egy, hogy megtartsa a szertartásokat. „Tegnap érkeztem Bagdadból, ma és holnap is itt leszek, hogy megünnepeljük a karácsonyt” – magyarázta Rudawnak Kiburka Sagiara örmény pap.

Hangsúlyozta: korábban több örmény keresztény élt Irakban, de mai számuk meg sem közelíti a régebbi adatokat. A drasztikus létszámcsökkenés nem csak a kirkuki örmény keresztényeket érinti, egy Irak-szerte tapasztalható tendenciáról van szó.

2024-es adatok szerint Irakban közel 42,1 millióan élnek, akiknek mindössze egy százalékát alkotják a keresztények, beleértve a katolikusokat, az ortodoxokat, a protestánsokat, valamint az asszír keleti egyház tagjait.

Az örmény keresztények útja Irakba

Az első örmény keresztények 1915 és 1917 között érkeztek Irakba, és az Oszmán Birodalom területén zajló konfliktusok elől menekültek el. Többek között olyan területekről vándoroltak be, mint a mai Törökországhoz tartozó kelet-anatóliai régió és a mai Irán Azerbajdzsán tartományában fekvő Urmia városa. Létszámukat ekkoriban még 14-18 ezerre becsülték. Eleinte britek által fenntartott menekülttáborokban éltek Bagdad környéki településeken, mint például Baakúba városában.

Az 1950-es évek végére viszont már Irak-szerte éltek örmény közösségek, különösen Kirkuk, Szindzsár, Erbíl, Duhok és Nászirijja területein. A 20. század második felére sikerült beilleszkedniük az iraki társadalomba is: országszerte alapítottak iskolákat, sport- és kulturális egyesületeket, de a vallási életben is megjelentek saját templomaikkal, valamint saját temetőket is kialakítottak. Létszámuk is egyre gyarapodott az évek során, 1957-ben már 17-18 ezerre becsülték az ortodoxokét és kétezerre a katolikus örményekét.

Azonban az iraki keresztények helyzete az 1970-es évek arabizációs folyamataival hanyatlásnak indult, ami alól az örmények sem voltak kivételek. 1974-re a közösség összes iskoláját államosították, még az olyan nagyobb intézményeket is, mint amelyek Bagdadban vagy Bászrában működtek. Szaddám Huszein 1979 és 2003 közötti elnöksége alatt sem javult a helyzet. Noha a keresztény egyházak biztonságban, szabadon működhettek, és a közösség tagjai szabadon ünnepelhették vallási ünnepeiket, mindezt szigorú feltételrendszer és felügyelet övezte.

Az 1980 és 1988 közötti iraki–iráni háború szintén nem sok jót hozott az örményeknek: a harcok során több mint száz örmény fiatal vesztette életét, többen hadirokkantként tértek vissza vagy fogságba kerültek. Tekintve, hogy ekkoriban csupán 20 ezer körül mozgott az iraki örmények száma, súlyos csapás érte a közösséget. Különösen mivel jellemzően – akárcsak a háborúban részt vevő irakiak többsége – alacsony jövedelmű munkáscsaládból származtak.

Az örmények – a beilleszkedés ellenére – tömegesen a 20. század második felében kezdtek el kivándorolni Irakból, ami a középosztályt súlyosan érintő, 1990 és 1991 közötti második öbölháború, majd az Irakkal szemben bevezetett gazdasági szankciók következtében még inkább fokozódott. Az ezredforduló előtt különösen nagy volt a magasan képzett kivándorló örmények száma.

Keresztényüldözés az Iszlám Állam idején

A kisebbségek helyzete 2000 után tovább romlott, aminek hátterében az Egyesült Államok 2003-ban indított inváziója állt. Az amerikai vezetés alábecsülte az iraki állam összeomlásának következményeit: Szaddám megbuktatása és a Baász Párt tagjainak az államigazgatásból, valamint a hadseregből való eltávolítása után síita kormányok következtek, amelyek szektariánus politikát folytatva tovább mélyítették a vallási megosztottságot a szunniták és a síiták között.

2003 után örmények tömegei hagyták el Irakot az iszlamista szélsőségesek keresztényüldözése, a síita kormányok politikája, valamint gazdasági okok miatt.

Az iraki háború során hamar, már 2004-ben megjelent az Iszlám Állam (ISIS) elődszervezete, az Abu Muszab az-Zarkávi vezette al-Kaida iraki ága. Az országban létesített amerikai börtöntáborok pedig a radikálisok keltetőjévé váltak. 2014-ben végül az ISIS kikiáltotta a kalifátust, amelyhez nagy mértékben hozzájárult a szomszédos Szíriában zajló polgárháború is. Ezekben az években Irak-szerte rombolták le a keresztények templomait az ISIS tagjai, és azzal is megfenyegették őket, hogy ha nem térnek át az iszlám hitre, kivégzik őket. Az örmények száma körülbelül a felére csökkent, már a kalifátus kikiáltása előtt, 2011-ben mintegy tízezerre becsülték a közösség létszámát, 2017-ben pedig 6500 körülire.

Eltűnhet az iraki örmény kereszténység?

Visszatekintve az elmúlt tíz évre, Irak mára sokkal biztonságosabb és stabilabb országgá vált, nemcsak a többségi síiták, de a vallási kisebbségek számára is. Sok örmény keresztény azonban továbbra sem az arab országban képzeli el jövőjét: a magas kivándorlási arányt a helyiek a jobb külföldi oktatási lehetőségekkel, valamint az iraki gazdasági helyzet romlásával magyarázzák. „Én is szeretném elhagyni Irakot, de nem olyanok a körülményeim, amelyek lehetővé tennék” – panaszkodott a Rudawnak egy kirkuki diák.

Aggasztóak ugyanakkor a statisztikai adatok, amelyek az iraki örmények számának folyamatos csökkenését jelzik. Amennyiben az elvándorlás a jövőben is folytatódik, néhány évtizeden belül már csak a könyvekből ismerhetjük meg az egykori iraki örmény kereszténységet, jelenlétükről pedig már csak megmaradt templomaik, temetőik fognak tanúskodni.

A szerző a Migrációkutató Intézet vezető elemzője.

(Borítókép: Karácsonyi istentisztelet a Kalp al-Aqdas templomban, Kirkukban 2023. december 24-én. Fotó: Ali Makram Ghareeb / Anadolu / Getty Images)

Ehhez a cikkhez ajánljuk

  • Külföld
Bűnösnek vallotta magát Donald Trump egykori jobbkeze, de mégsem megy börtönbe

Bűnösnek vallotta magát Donald Trump egykori jobbkeze, de mégsem megy börtönbe

Steve Bannont csalással vádolták.

február 12., 06:49

  • Külföld
Meglepő indokkal tiltották ki az egyik legismertebb amerikai lapot a Fehér Házból

Meglepő indokkal tiltották ki az egyik legismertebb amerikai lapot a Fehér Házból

Nem hajlandóak végrehajtani Donald Trump egyik rendeletét.

február 12., 08:24

  • Külföld
Új megvilágításba kerülhet a Kennedy-gyilkosság, több ezer titkos FBI-irat került elő

Új megvilágításba kerülhet a Kennedy-gyilkosság, több ezer titkos FBI-irat került elő

Donald Trump elrendelte a merénylet titkosított iratainak feloldását.

február 12., 07:10

  • Címlapon
Tombol a járvány, de jót teszünk, ha túladagoljuk a vitaminokat?

Tombol a járvány, de jót teszünk, ha túladagoljuk a vitaminokat?

Sokan vannak, akiknek ez kifejezetten hátrányos.

13 perce

  • Külföld
Még akkor is nagyon rosszul járhat Oroszország, ha viszi az ukrán területeket

Még akkor is nagyon rosszul járhat Oroszország, ha viszi az ukrán területeket

Putyin már nem számíthat stratégiai győzelemre.

február 11., 20:49

  • Külföld
Szijjártó Péter: Az ENSZ-nek alkalmazkodnia kell a világpolitikai valósághoz

Szijjártó Péter: Az ENSZ-nek alkalmazkodnia kell a világpolitikai valósághoz

A Biztonsági Tanács nyílt vitáján szólalt fel a külügyminiszter.

15 perce

  • Külföld
Szijjártó Péter a Ria Novosztyinak: Kijev megígérte, hogy nem támadja meg a Török Áramlatot

Szijjártó Péter a Ria Novosztyinak: Kijev megígérte, hogy nem támadja meg a Török Áramlatot

A külgazdasági és külügyminiszter szerint több kérdésben is megegyeztek Ukrajnával.

február 11., 07:20

  • Külföld
Előkerült a szerencsétlenül járt japán kamion

Előkerült a szerencsétlenül járt japán kamion

Még nem azonosították a benne levő holttestet.

február 12., 09:25

  • Külföld
Örökre elnyelte a föld a szerencsétlenül járt japán kamionsofőrt

Örökre elnyelte a föld a szerencsétlenül járt japán kamionsofőrt

A hatóságok nem keresik tovább.

február 11., 07:19

  • Külföld
Mexikó joggal tart egy amerikai inváziótól, a vámokat sem tudta megállítani

Mexikó joggal tart egy amerikai inváziótól, a vámokat sem tudta megállítani

Trump beváltotta fenyegetését.

február 12., 09:41

  • Címlapon
Megtörtént az első lépés a béke felé, Ukrajna láthatja kárát

Megtörtént az első lépés a béke felé, Ukrajna láthatja kárát

Az oroszok szerint Vlagyimir Putyin dönt a folytatásról.

7 órája

  • Külföld
Magyar hatóságok által körözött embercsempészt fogtak el

Magyar hatóságok által körözött embercsempészt fogtak el

Egy bűnszervezet vezetőjeként azonosították.

február 12., 10:30

  • Külföld
Földrengést észleltek Horvátország északnyugati részén

Földrengést észleltek Horvátország északnyugati részén

A kezdeti becslések szerint 4,9-es erősségű volt.

február 11., 20:07

  • Külföld
Szintet léptek a telefonos csalók, már Giorgio Armanit is célba vették

Szintet léptek a telefonos csalók, már Giorgio Armanit is célba vették

Röpködnek a milliók egy hongkongi számlára.

február 11., 07:57

  • Külföld
A skót rendőrség megerősítette, az eltűnt magyar ikrek holttestét találták meg

A skót rendőrség megerősítette, az eltűnt magyar ikrek holttestét találták meg

A halál pontos okát még vizsgálják, de az idegenkezűséget kizárták.

február 11., 17:27

  • Külföld
Az Egyesült Államok nem írta alá a nyilatkozatot az etikus mesterséges intelligenciáról Párizsban

Az Egyesült Államok nem írta alá a nyilatkozatot az etikus mesterséges intelligenciáról Párizsban

A találkozó célja a közös álláspont kialakítása volt.

február 11., 17:18

  • Külföld
Schmidt Mária: Merkel gyáva, bosszúálló hatalompolitikus volt, nem épített semmit

Schmidt Mária: Merkel gyáva, bosszúálló hatalompolitikus volt, nem épített semmit

A Terror Háza Múzeum főigazgatója éles kirohanást intézett a volt német kancellár ellen.

február 11., 12:08

  • Címlapon
„Kifordult a sarkaiból a világ” – Orbán Viktor elárulta, miről beszél a Fidesz frakcióülésén

„Kifordult a sarkaiból a világ” – Orbán Viktor elárulta, miről beszél a Fidesz frakcióülésén

Videón jelentkezett a miniszterelnök a balatonfüredi kihelyezett esemény előtt.

25 perce

  • Külföld
Oroszországban landolt egy amerikai repülőgép, beindultak a találgatások

Oroszországban landolt egy amerikai repülőgép, beindultak a találgatások

Polgári gép a tilalom miatt nem lehetett, különleges engedélyt adhattak ki.

február 11., 11:50

  • Címlapon
Havasi Bertalan megy, a bevándorlási válsághelyzet marad

Havasi Bertalan megy, a bevándorlási válsághelyzet marad

Megjelent a legfrissebb Magyar Közlöny.

39 perce

  • Címlapon
Kitört a pánik, és Donald Trump ezt láthatóan nagyon élvezi

Kitört a pánik, és Donald Trump ezt láthatóan nagyon élvezi

Az amerikai elnök kitiltja az orosz kőolajat Európából, drágul-e nálunk a benzin?

2 órája

  • Külföld
Tragédia Dél-Koreában: tanár szúrta halálra a nyolcéves diáklányt

Tragédia Dél-Koreában: tanár szúrta halálra a nyolcéves diáklányt

A tanúvallomásában elhangzott, hogy mindegy volt, melyik gyerek az.

február 12., 07:34