Kollégiumtól az Országházig: 37 éve alakult meg a Fidesz

A Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz) nevű pártot 37 egyetemi és főiskolai hallgató alapította azzal a céllal, hogy egy szervezetbe tömörítsék azokat a reformer, értelmiségi fiatalokat, akik a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) mellett kívánták megjeleníteni az ifjúság tényleges politikai tagoltságát.

Rendszerváltás és első parlamenti évek

Az alapító okiratot a Bibó István Szakkollégiumban, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara nappali tagozatos hallgatóinak szakmai, baráti és lakóközösségében írták alá, a Ménesi úti épület alagsorában. A Magyar Távirati Iroda (MTI) jelentése szerint 1988. április 8-án a rendőrség figyelmeztetésben részesítette Orbán Viktor, Kövér László, Andrási Miklós, Csaba Iván és Rácz András alapítókat, amiért „egy törvényellenes szervezet létrehozását kezdeményezték”. Politikai pártként 1990-ben jegyezték be a Fideszt, vezetőjeként Orbán Viktor jelölték meg. 

Az 1990-es első szabad választásokon a Fidesz a parlamentbe jutott, de kezdetben ellenzéki szerepet töltött be, az 1994-es választásokon már két mandátumot veszítettek. Az évtized alatt fokozatosan távolodott a liberális ideológiától, és a konzervatív, nemzeti elköteleződés felé fordult. A párt 1998-ban az MDF-fel és a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párttal koalícióban nyerte el először a választók többségének bizalmát, amikor Orbán Viktor vezetésével kormányt alakított. Az első Orbán-kormány idején Magyarország gazdasági és társadalmi reformokat hajtott végre, azonban a 2002-es választásokat a Fidesz elveszítette az MSZP–SZDSZ-koalícióval szemben.

Ellenzéki évek

A 2002 és 2010 közötti időszak a Fidesz számára az ellenzéki politizálás éveit jelentette. Ebben az időszakban a párt fokozatosan erősödött, kihasználva a Gyurcsány-kormány alatt kialakult politikai és gazdasági válságot.

A 2006-os őszödi beszéd kiszivárgása és az azt követő tüntetések, valamint a 2008-as gazdasági világválság tovább növelte a Fidesz támogatottságát. A Kereszténydemokrata Néppárttal (KDNP) ebben az időszakban kötött koalíciót, és a nemzeti konzervativizmus irányába tolódott politikájuk.

Kormányon

2010-ben a Fidesz–KDNP-pártszövetség kétharmados többséggel nyerte meg a választásokat. Az új Alaptörvény bevezetése, a közjogi struktúra átalakítása, a gazdasági és társadalmi reformok, valamint az Európai Unióval és a nemzetközi szervezetekkel folytatott viták jellemezték ezt a korszakot. A Fidesz 2014-ben és 2018-ban is kétharmados többséggel nyerte meg az országgyűlési választásokat, a migrációs válságra adott válaszok kerültek a politikai kommunikáció középpontjába.

A párt az orosz–ukrán háború kitörésének évében, a 2022-es választásokon negyedik alkalommal is megőrizte kétharmados többségét az Országgyűlésben, miközben az ellenzéki összefogás nem tudott áttörést elérni.

Fidesz 37.

Deutsch Tamás egy korabeli képpel emlékezett meg a jubileumról. 

Az évforduló alkalmából Nagy János, Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár Facebook-oldalán közzétett képen a párt több alapítója is feltűnik, Orbán Viktor miniszterelnök mellett Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Deutsch Tamás EP-képviselő, Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának az elnöke is látható rajta. 

A párt alelnöke, Kubatov Gábor a közösségi oldalán a Fidesz alapításának napján úgy fogalmazott, hogy a céljuk nem változott. „Magyarországot egy békés, biztonságos és szerethető országgá tenni és megőrizni a nemzet szuverenitását” – írta, és maga is posztolt képet az ünnepségről, amin a miniszterelnök mellett a párt más alapítói is jelen voltak.