Támogatás vagy kivéreztetés? Mit várhatunk a Versenyképes Járások Programtól?
Egy évvel ezelőtt még minden település lelkesen készült a nyár eleji választásokra. Egy kampányokkal teli tavasz, majd egy eseménydús választás után most, alig néhány hónappal az új mandátumok kezdete után ismét középpontba kerülnek az önkormányzatok. A kormány ugyanis egy új program bevezetésére készül. A kérdés csak az, hogy a januárban induló Versenyképes Járások Program valóban egy, a hazai források minél szélesebb körű fejlesztési célú felhasználását lehetővé tevő lehetőséget jelent-e a hazai települések számára, vagy a szolidaritási hozzájárulás után egy újabb rejtett hatáskör- és forráscsorbító mechanizmus van kialakulóban?
Mi ez tehát: támogatás vagy kivéreztetés?
A 2025 januárjában induló Versenyképes Járások Program fő célja, hogy mérsékelje a területi egyenlőtlenségeket, valamint támogassa a magyarországi járások fejlesztését. A program az infrastrukturális beruházások mellett a helyi vállalkozások támogatását, az innováció ösztönzését, valamint az oktatási, egészségügyi és egyéb közszolgáltatások fejlesztését helyezi előtérbe. A program alapkoncepciója szerint e sokrétű beavatkozások révén csökkenthetők az ország különböző régiói közötti különbségek, miközben hozzájárulhatnak az életminőség javításához és a helyi közösségek megerősítéséhez.
Bár a program ambiciózus célokat fogalmaz meg, nem mentes a kihívásoktól és kritikáktól sem. Egyes elemzők rámutattak arra, hogy a fejlesztési források elosztása nem mindig igazodik a tényleges szükségletekhez, és a program eredményessége régiónként eltérő lehet. A helyi döntéshozatal szerepe és a közösségi részvétel szintje szintén vitatott kérdés, hiszen ezek meghatározzák, mennyire tudják a projektek valóban tükrözni a helyi igényeket. Emellett felmerül az is, hogy a fenntarthatóság és a hosszú távú hatékonyság szempontjai mennyire érvényesülnek a végrehajtás során. Az egyensúly megteremtése a helyi igények, a fenntarthatóság és az országos stratégiai célok között kulcsfontosságú lesz ahhoz, hogy a program valódi változást hozzon Magyarország járásaiban.
Honnan van erre forrás?
2025-ben a Pénzügyminisztérium (PIM) előrejelzése szerint az iparűzési adó (IPA) 2024-hez képest 110 milliárd forinttal növekszik. Ebből az összegből 65 milliárd forintot különítenének el, amely közvetlenül pályázható lesz az ország 174 járása számára. Azokban a járásokban, ahol a várható IPA-többlet nem éri el a 250 millió forintot – összesen 135 ilyen járás van –, a kormány a pályázható összeget 250 millió forintig kiegészíti. Ez azt jelenti, hogy ezekben a régiókban minden önkormányzat, amely az adott járáshoz tartozik, részesülhet ebből a kiegészített összegből. Hat olyan járás is van az országban, ahol az IPA-többlet előreláthatóan 250 és 500 millió forint között alakul. Ezekben az esetekben a központi költségvetés a rendelkezésre álló keretet 500 millió forintig egészíti ki.
Az ország fennmaradó járásaiban, ahol az IPA-többlet meghaladja az 500 millió forintot – a becslések szerint 33 járás tartozik ide –, a teljes többletösszeg megmarad és pályázhatóvá válik. Ez azt jelenti, hogy a magasabb gazdasági teljesítményű régiók a saját többletükből tudják finanszírozni a helyi fejlesztéseket, ösztönözve ezzel a gazdasági növekedést. Az elosztás célja, hogy Magyarország minden régiója, legyen az kisebb vagy nagyobb gazdasági potenciállal rendelkező, megfelelő forrásokhoz jusson a fejlesztési tervei megvalósításához. A kormányzat ezzel az intézkedéssel igyekszik biztosítani az országos szintű egyensúlyt és a helyi önkormányzatok gazdasági mozgásterének bővítését.
Budapest kimarad
A Versenyképes Járások Program célja a gazdaságilag hátrányos helyzetű járások fejlesztése, a magyarországi regionális különbségek csökkentése. A program keretében
az Európai Unió átlagos fejlettségét 120 százalékkal meghaladó települések nem részesülhetnek pályázható forrásból. Magyarország esetében ennek a kitételnek egyedül Budapest felel meg.
A főváros ugyanis jelentős gazdasági és társadalmi központ, ahol az egy főre jutó GDP az EU átlagának 145 százaléka, míg Pest megye több mint 45 százalékkal elmarad attól. A fővárosban a gazdasági aktivitás és a vállalkozások koncentrációja kiemelkedő, így a versenyképesség javítására irányuló programok nem indokoltak, tehát a főváros (és kerületei) számára nem áll majd rendelkezésre a pályázati lehetőség.
A Járási Fejlesztési Fórum
A Járási Fejlesztési Fórum tagjai azok a polgármesterek, akik a kétezer fő feletti lélekszámú településeket vezetik, illetve a kétezer fő alatti települések polgármesterei, akik közös hivatalt irányítanak.
A Járási Fejlesztési Fórum működése során az elnök szerepe kulcsfontosságú, mivel ő látja el a fórum koordinálásával kapcsolatos legfontosabb feladatokat. A fórum elnöke jellemzően a vármegyei közgyűlés elnöke, aki a fejlesztési fórum működéséért és a különböző feladatok végrehajtásáért felelős. Megyei jogú városok esetében szintén javaslatként került felvetésre, hogy a megyei jogú városok polgármesterei társelnökként kapjanak szerepet a Járási Fejlesztési Fórumok lebonyolításakor.
A Járási Fejlesztési Fórum elnökének többszintű és komplex feladatai vannak, amelyek biztosítják, hogy a fejlesztési folyamatok zökkenőmentesen haladjanak előre, és minden érintett fél időben és megfelelő formában részesüljön az információkban. Az elnök munkájának köszönhetően a járás szintjén megvalósuló fejlesztések hatékonyan hozzájárulhatnak a helyi közösségek fejlődéséhez és a térségi együttműködések erősítéséhez.
A Járási Fejlesztési Fórum működése során végzett tevékenységek legnagyobb része ügyviteli jellegű. Az elnök feladatai közé tartozik a fórum működéséhez szükséges szervezeti és adminisztratív háttér biztosítása, a fórum összehívása, a beérkezett projektkoncepciók adatlapjainak továbbítása a tagok felé, valamint az egész járás szempontjából legfontosabb projektkoncepciók kijelölése. Ezt követően az elnök az azokat legmagasabb prioritásúként értékelt projekteket továbbítja a főispán részére, biztosítva ezzel a szükséges információáramlást és döntéshozatali folyamatot.
A főispánok sem maradnak ki a folyamatból,
ők szintén szerephez jutnak a Versenyképes Járások Program keretében. Az indokolás szerint miután a vármegyékben a területi közigazgatás számos szegmensét a kormányhivatalok bonyolítják, valamint ők rendelkeznek a megfelelő adminisztratív kapacitással is, ezért „ügyviteli segítési feladat” hárul rájuk, valamint az ezeket vezető főispánokra a folyamatban.
Az ellenség neve: tervezhető önkormányzatiság
A Versenyképes Járások Programja kapcsán fontos kiemelni, hogy a program költségvetésének tervezése jelenleg az iparűzési adó növekedésének pontos mértékére várva, mindössze előrejelzésekkel és kalkulációkkal alapozva történik. Mivel az adó mértéke csak márciusban lesz ismert,
a településvezetők kénytelenek bizonytalan körülmények között, pontos tervezés és kiszámíthatóság nélkül dolgozni,
ami hátráltatja a hosszú távú fenntarthatóságot és a stabil működést. A költségvetési tervezés ezen elhúzódó bizonytalansága különösen problémás, mivel a legtöbb település az inflációval és növekvő működési költségekkel szembesülve szinte teljes mértékben feléli az iparűzési adó növekményét.
Ez a helyzet most különösen aggályos, mivel a helyi önkormányzatok számtalan nehézséggel küzdenek a folyamatosan emelkedő kiadások mellett. Többen felvetették, hogy a Versenyképes Járások Program bevezetése lehetőséget adna arra, hogy újragondolják a szolidaritási hozzájárulás rendszerét, amely jelenleg nem biztosít megfelelő egyensúlyt a helyi költségvetések fenntarthatósága és a központi elvárások között.
Az „együttműködés projektje”
Dr. György István, a KTM Területi Közigazgatásért felelős államtitkára egy polgármestereknek tartott tájékoztató alkalmával úgy fogalmazott, a Versenyképes Járások Program az „együttműködések projektje” lehet, hiszen sikeres projektkoncepciók csak abban az esetben kerülhetnek kijelölésre a fórumok által, ha megvan a döntések megszületéséhez szükséges összhang. Ahogy az államtitkár fogalmazott, „ahol széttartás, egyet nem értés van a tagok között, ott nagyon nehéz lesz a pályázati források felhasználása”.
Az együttműködés kétségkívül fontos tényező, azonban a szomszédos települések közötti versenyhelyzet – különösen a fejlesztési források megszerzése kapcsán – gyakran akadályt jelenthet. Továbbá a települések eltérő járási vagy régiós stratégiái tovább bonyolíthatják a közös célok kialakítását. Ezért lényeges kérdéssé válik, hogy valójában kinek az együttműködéséről beszélünk: milyen szinten és milyen szereplők között valósulhat meg a partnerség? Felmerül továbbá, hogy a polgármesterek politikai hovatartozása mennyiben befolyásolja az ilyen együttműködéseket, illetve mennyire lehet elválasztani a szakmai programokat a pártpolitikai érdekektől az új intézkedések megalkotása során.
Támogatás vagy kivéreztetés?
A Versenyképes Járások Program tehát egy ambiciózus kezdeményezés, amely egyfelől lehetőségeket kínál a magyar települések fejlődésére, másfelől azonban számos kérdést és kihívást is felvet. Bár a célja a területi egyenlőtlenségek csökkentése és a helyi közszolgáltatások fejlesztése, a program forrásainak elosztása, a helyi döntéshozatal szerepe, valamint a fenntarthatóság kérdései továbbra is heves viták tárgyát képezik. A program kapcsán érdemes szem előtt tartani, hogy
a felvázolt tervek, a kapcsolódó félelmek és kihívások hátterében elsősorban a politikai, szakpolitikai és gazdasági összefüggések állnak.
A program megvalósításának egyik alapvető mozgatórugója az uniós források hiánya, amely meghatározó szerepet játszik az intézkedések indokoltságában és irányában. A program előre jelzett forráskerete és a pályázható források elosztása ugyanakkor az iparűzési adó növekedésével együtt komoly alapot adhat a járások számára.
Azonban a bizonytalan körülmények és az előrejelzésekre épülő költségvetés megnehezítheti a hosszú távú tervezhetőséget, és sok helyi önkormányzat számára továbbra is kérdéses, hogy a program mennyire biztosít stabilitást és fenntarthatóságot. Az „együttműködés projektjének” nagy kérdése tehát az, hogy képes-e végül valódi változást hozni a helyi közösségek életében, vagy csupán újabb adminisztratív terhet jelent majd számukra.
A szerző településfejlesztési szakértő, az Élhető Települések Országos Szövetségének alapítója.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.
(Borítókép: Tövissi Bence / Index)
Ehhez a cikkhez ajánljuk
- Vélemény
„Ki nem kényszerített hibák” a politikában
Hibák szériájának árnya vetül Orbán Viktor kormányzására is.
január 13., 11:32
- Vélemény
Lovászy László: Egy elvesztett jelentés a humanizmusról
Ha a teljes genetikai állomány módosítható lesz a transzneműséghez való jog érdekében, hol lesz a határ?
január 17., 06:55
- Vélemény
Egy behódolás szomorúsága
Mark Zuckerberg a véleménynyilvánítás helyreállítását hirdette meg a Facebookon, de még korai örömtüzeket gyújtani.
január 9., 12:59
- Mindeközben
Lékai-Kiss Ramónán halálfélelem lett úrrá fia születése után: „Fogtam a kezemben, és zokogtam”
2 órája
- Vélemény
A tényellenőrök ellenőrzése a születésük után meghalni hagyott amerikai csecsemők ügyében
Az USA-ban elterjedt gyakorlattá vált a túlélő csecsemők passzív elpusztítása.
január 11., 10:31
- Vélemény
Hont András: Domb over
Csibi Krisztina diadala letagadhatatlan visszaigazolás a Fidesznek.
január 13., 14:56
- Vélemény
Izrael már intézi, hogy Damaszkusz ne jelentsen számára többé fenyegetést
Ugyanakkor készek arra, hogy újraszabják a mindeddig viharos szír–izraeli viszonyt. Nagy Dávid írása.
január 14., 10:20
- Vélemény
Makai Máté: Trump nem a politika lényege, hanem az identitáspolitika csődjének tünete
A baloldal hanyatlása nemcsak tünet, hanem maga a lényegi probléma is egyben.
2024. december 23., 08:47
- Vélemény
Milák rejtélyes videója, amelyen felfedné a különc zseni titkát
Egy távolmaradás háttere.
január 14., 18:04
- Címlapon
Itt a szerződés, amit a kormány kötött az arab befektetőkkel, több mint 50 milliárd forint a tét
Bármikor megdőlhet a rákosrendezői beruházás.
2 órája
- Vélemény
Fodor Gábor: Politikai ív Dombóvártól Washingtonig
Lehet-e Magyar Pétert beszorítani a „brüsszeli ügynöke, ráadásul még áruló is” szerepbe?
tegnap, 08:48
- Vélemény
Kedves Magyar Facebook-cenzorom!
Borzalmasan torz a világ, ahol a tiltott szavakra vadászó cenzorokkal kell bújócskázni. Ceglédi Zoltán írása.
január 16., 08:14
- Vélemény
Donald Trump barátsága adhat szerepet Orbán Viktornak az USA és az EU közti viták elsimításában
A külső források beérkezése határozhatja meg 2025 politikai küzdelmeit és a jövő évi választás esélyeit. Fodor Gábor írása.
január 7., 15:29
- Mindeközben
Till Attila a Kincsvadászokról: Szóltam a kereskedőinknek, hogy ha nem megy el egy műtárgy, én megveszem
6 órája
- Vélemény
Múltja, ha van, csak áruvédjegy – a NER emlékezetpolitikájáról
Konok Péter írása a történelem nélküli társadalom kialakulásáról.
2024. december 30., 08:23
- Vélemény
Ujhelyi István: Make Europe great again! – de sikerült?
Azt is le kell szögezni, hogy a nagy mellény felhúzása és a délceg-kaján vonulgatások mellett volt érdemi munka is.
január 3., 15:43
- Vélemény
Fodor Gábor: Trump fújhat friss szelet a magyar kormány vitorlájába
Az év, amikor az exfideszes exférj elégtételt vett.
2024. december 23., 10:19
- Vélemény
Kreatívok, katonák, kőművesek, na és a kőgazdagok éve jön
Ne lepődjünk meg, ha ilyen lesz a világ 2025-ben.
január 8., 13:49
- Vélemény
Keménykalap és krumpliorr a Sándor-palotában
Ceglédi Zoltán írása arról, hogy miért lett az államfő müllercecíliább közszereplő Müller Cecíliánál.
2024. december 27., 06:22
- Címlapon
Kiszivárgott a Mol belsős levele: árcsökkentésre szólította fel a kiskereskedőket
Úgy néz ki, Orbán Viktor felháborodása elég lehet az árcsökkenéshez.
3 órája
- Címlapon
Grönland, az egyre „távolodó” zöldülő sziget
Milyen hatással lehet a klímaváltozás a geopolitikai megfontolásokra és a háborús készülődésre?
12 perce
- Címlapon
Donald Trump: Ha Vlagyimir Putyin nem hajlandó alkut kötni, nagy bajban lesz Oroszország
6 órája
- Címlapon
Fordulat Moldova szakadár régiójában, véget érhet az energiaválság
A területen több százezer ember maradt fűtés és meleg víz nélkül.
1 órája